Újra vizsgáztathat a Rigó utca

Kaposi József, a Nyelvvizsga Akkreditációs Testület elnöke elmondta: néhány apróságtól eltekintve elfogadták az INYTK pályázatát, így akkreditált körülmények között folytatódhat a nyelvvizsgáztatás. Egyelőre csak a Rigó utca adhat ki állami nyelvvizsgát, mert csak az ő pályázatát fogadták el. Ráadásul az eddigi 52 nyelv helyett csak a nyolc nyelvből: angolból, franciából, németből, oroszból, olaszból, spanyolból, latinból és magyarból lehet állami nyelvvizsgát tenni. A Rigó utcai központ mellett pályázott a Pécsi Orvostudományegyetem is, ezen kívül négy szándéknyilatkozat is fekszik a NYAK elnökének asztalán (Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola, a Budapesti Műszaki Egyetem, a TOEFL, ICC, és a Trinity). Ezek sorsáról később döntenek - tette hozzá Kaposi.

Nyelvizsga-rendszer

Az új állami nyelvvizsga-rendszerben megmarad az írásbeli és a szóbeli, de az írásbelin a szövegértési feladatok hossza növekszik. A C-típusú (azaz írásbeli és szóbeli) alapfokú vizsgáért 6.400 forintot kell majd fizetni, a középfok 9.500 forintba kerül, a felsőfokúért pedig 12.700 forintot kérnek. Az Állami Nyelvvizsga Bizottság alelnöke közölte: továbbra is érvényben marad az a jogszabály, amely szerint komplex (C) vizsgára történő jelentkezés esetén elég, ha az írásbeli vagy szóbeli vizsgából csak az egyik sikeres, a másik vizsgát két naptári éven belül kell letenni.

Gáborján Lászlóné, a Rigó utcai nyelvvizsgaközpont igazgatója elmondta: később további nyelvekre is engedélyt szeretnének szerezni. A kisebbségi nyelvekből ugyanis most sehol nem lehet állami nyelvvizsgát tenni, de a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke támogatást ígért az INYTK-nak, így napokon belül megkezdik a tárgyalásokat, melynek eredményeképp hamarosan a tizenegy magyarországi kisebbség nyelvéből is lehet majd vizsgázni. (A 11 kisebbségi nyelvben a német is szerepel, amit egyébként is akkreditáltak, tehát további tíz nyelvvel színesedik a paletta.)

Korábban több, mint háromszázan érdeklődtek az akkreditációs lehetőség után, de őket egyrészt az árak riaszthatták el (két nyelv akkreditációja másfél millió forintba kerül, minden további nyelvért háromszázezer, a ritkábban tanított és holt nyelvekért pedig százezer forintot kell fizetni), másrészt a nagy nyelvvizsga-központoknak nem létszükséglet a magyar akkreditáció.

Jeszenszkyné K. Sz. Kinga, a Goethe Intézet nyelvvizsga-osztályának munkatársa elmondta: a magyar felsőoktatásban általában nem fogadják el a Goethe Institut nyelvvizsgáit, és az érettségit sem lehet kiváltani vele, viszont ha egy diák német egyetemen szeretne tanulni, "kis diplomát" (Kleines Deutsches Sprachdiplom, KDS)-ot kérnek tőle. A magyar állami nyelvvizsgát nem lehet "kis diplomára" konvertálni, mert a Goethe Intézet nyelvvizsgarendszere anyanyelvtől független, nemzetközi. AGroßes Deutsches Sprachdiplom (GDS) ("nagy diploma"), a gazdasági szaknyelvvizsga (Prüfung Wirtschaftsdeutsch International, PWD), valamint a Zertifikat Deutsch für den Beruf (ZDfB) (szakmai nyelvvizsgát) viszont a Rigó utcában nem lehet honosítani, mert nincs meg rá a megfelelő kategória. Így a nyelvvizsgázó kétszer fizet: a Goethe Intézet vizsgájának árát (ez 14.000 és 21.000 forint között mozog), plusz az állami nyelvvizsga díját.

A Goethe Institut munkatársa szerint az EU-csatlakozással véget ér ez az áldatlan állapot: a magyar állami nyelvvizsgával szemben egyértelműen előnye les