Jeromos
9 °C
26 °C

Magyarország Millenniumi Hisztije: a Királyi Kirakós

2000.01.05. 18:17
Kapcsolódó cikkek (1)
Most pedig kezdődjenek a millenniumi ünnepségek, szólt Magyarország egy délután. Nem a világszerte tartott ünnepségsorozatok egyikéről van szó persze, hanem arról, amelyet az ország ezer éves fennállása alkalmából rendeznek. Micsoda ország ez! Szélfútta harcmező, amelyen szibériai lovasok telepedtek meg Európa küszöbén; egy óriási alföld, melynek határai mindig ki voltak téve a dúlásnak; melynek történelme a dühítő idegen elnyomás a törököktől, az osztrákoktól, és az oroszoktól; melynek jogfosztott nemessége szétszóródott a világban; és az egyetlen, ami mindenkit összeköt egy nyelv, amelynek egyetlen élő - és nem épp közeli - rokona a finn.

Ma ez az egyetlen ország a világon, amelynek államisága történelmileg egy koronában testesül meg - nem egy koronás főben, uralkodói családban, társadalmi megegyezésben, hanem egy darab ékkövekkel díszített aranyban; Szent István király Szent Koronájában, amelyet II. Sylvester pápától kapott ezer évvel ezelőtt.

De nehéz a Korona álma, mert egyszerű átköltöztetése megosztotta az egész országot. Magyarország új évezredének első napján, egy nagy pompával és fegyveres járművekkel ellátott díszmenet átszállította, a gyöngyökkel, ikonokkal, és görbe kereszttel díszített Szent Koronát a Nemzeti Múzeum egy kis szobájából a Parlament díszes kupolatermébe.

"1945-ben mi megvédtük a Koronát a fasisztáktól és a kelet felől jövő veszélytől is." - szögezte le Vitéz József, a régi koronaőrség utolsó élő tagja, aki impozáns jelenség történelmi huszáregyenruhájában és fejét nyomó nehéz díszcsákóban. "Most átadom önöknek. Őrizzék úgy, ahogy mi." - mondja az egyik előtte álló koronaőrnek, aki kisfiús idegességgel néz kihúzott kardja mögül.

De milyen jogon kap kitüntetett helyet a királyi korona egy köztársaságban? - kérdezi a parlamenti ellenzék, amely bojkottálta az ünnepséget. Milyen jogon tagadják meg liberális ellenfeleink önálló nemzeti létünk szimbólumát? - kérdezi a kormány, amely nem csak átvitette, de megpróbálta Alkotmányba foglaltatni a koronát. Mi folyik itt? - kérdezi az átlag magyar.

A teljes választ nehéz megtalálni. A kormány azt mondja, a tiszteletadás a koronának csak egy része az ezer éves államisággal kapcsolatos ünnepségeknek, amelyekre 140 millió dollárt költenek ebben az évben: új szobrokra, filmekre, szimfóniákra és konferenciákra. Az ellenzék szerint az ünnepség csak része annak a tisztességet sugalló álcának, amelyet a kormány próbál magára húzni, miközben megfélemlíti az ellenszegülőket. Ők azt mondják, fokozódik a korrupció, az idegengyűlölet, és a veszélyes pán-magyar nacionalizmus, amelyet a kormány azért bátorít, mert szövetségesei kis jobboldali pártok és opportunista iparmágnások.

Hankiss Elemér, szociológus és politikai kommentátor, optimista Magyarország jövőjét illetően. Szerinte ez egy "körúton belüli budapesti belharc". A lakosságnak mindössze két százalékát teszik a Nagy-Magyarországról álmodozó jobboldaliak. Hankiss szerint a korábbi szövetségeseket megosztó "Koronagate egy hülyeség".

Magyarország viszonylag jól áll a kelet-európai országok között. Az Európai Unióhoz való csatlakozásra váró országok között itt növekszik leggyorsabban a gazdaság. 1989-óta problémák nélkül megtartották a választásokat, de néhány megfigyelő bizonyos antidemokratikus trendekre figyelmeztet.

Februárban például körülbelül háromszáz skinhead tartott találkozót a budapesti várban, hogy meggyászolják az ott elesett SS-csapatokat és nyilaskeresztes szövetségeseiket. Amikor a rendőrség egy nightclubban ellenőrizni akarta az útleveleiket, lázadás tört ki. Kevésbé hangos antiszemita és cigányellenes megnyilvánulások is voltak, például fenyegető levelek.

A szombati korona-ünnepségen olyan csoportok jelentek meg, amelyek az Árpád-ház zászlaját lengették. Az Árpádok vezették a magyarokat elsőként a Kárpát-medencébe a 890-es fosztogatás idején (ahol később a gótokkal és vandálokkal ellentétben letelepedtek). Mások Nagy-Magyarország zászlókat vittek, amelyek az első világháborút lezáró békeszerződést (amelyben az ország részeit Romániához, Szlovákiához, és Ukrajnához csatolták) megelőző határokat ábrázolták. Sok embernek, az ő álmodozásuk csak lehangoló visszhangja a nácik Nagy-Németországának, vagy Szlobodan Milosevics Nagy-Szerbiájának.

A hóban a várakozó zászlósok egy részét a rendőrség pár órára azonnal őrizetbe vette a rendőrség. Az ő Magyar Igazság és Élet Pártjuk a kormányzó koalíció kis pártja, amely arra utal, hogy a rendőrség nincs politikai befolyás alatt, akkor is, ha a zászlósok nem sértették meg a gyülekezési szabadságot.

Néhány magyar ma is attól tart, hogy újjáéled a régi nemesek szövetsége, míg mások ezt ártalmatlan nosztalgiázásnak tekintik. A magyar emigránsok között egyre-másra bukkannak fel grófok és hercegek, az "Angol beteg" Almássy Lászlójától kezdve a dél-afrikai borászati iparban feltűnt Esterháziakig. Attól senki sem tart, hogy a volt nemesek visszakövetelnék régi földjeiket, még arra sem sikerülne rávenniük a Parlamentet, hogy a visszaadja nekik az előnév viselésének jogát, amelyet a kommunista uralom alatt veszítettek el.

A történészeknek a Szent István hagyatéka feletti marakodás nagyon szomorú, mert a koronát nagyon sokat rugdalták már az elmúlt századok, de úgy tűnik, most egy teljesen új politikai futballcsapattal találta szembe magát. A koronát István nem csak az államisággal, de a kereszténység felvételével együtt is kapta, hogy fegyverekkel terjessze a vallást. Amellett, hogy egy ügyetlen szolga elgörbítette, a koronát 1310-ben útközben elveszítette a bajor Ottó herceg; majd 1439-ben fia számára ellopta Habsburg Albert terhes felesége, 1463-ban visszavásárolták; ezután Buda, Pozsony és Bécs között hordozgatták a Habsburgok szeszélyeinek megfelelően, majd 1848-ban négy évre elásták, amikor eredménytelenül megpróbálták eltüntetni a forradalmat leverő osztrák csapatok elől.

A korona harminchárom évet töltött Fort Knox-ban, Kentuckyban. Amikor a Harmadik Birodalom összeomlott a koronaőrök nyugat felé menekültek vele, hogy elkerüljék a náci puccsistákat és a szovjet csapatokat, és inkább az amerikaiaknak adták meg magukat. Carter elnök 1978-ban visszaadta a koronát.

(Egyébként István jobb keze, szent ereklyeként külön utazta be Európát és szintén a szövetségesek hadizsákmánya lett egy időre. Most a Budapesti Szent István Bazilikában őrzik. A test többi része a székesfehérvári királyi sírboltban nyugszik, de nem tudni pontosan hol, mivel a sírt a török uralom alatt feldúlták.)

A történészek szerint a legrosszabb mégis az, hogy amikor a korona legutóbbi költözésekor nitrogénnel töltött üvegdobozba került, elválasztották Szent István koronázási palástjától - koronázási ékszerek egyetlen olyan darabjától, amely mindenki szerint egyértelműen ezer éves.

"Engem személy szerint elkeserít, hogy ezt a csoportot szétvágták" - mondta Zsoldos Attila, a középkori történelem szakértője - "Egész egyszerűen nem lehet egy ezer éves szövetdarabot ide-oda szállítgatni."

Annak ellenére, hogy Szent István valóban hordta a palástot, a többi koronázási jelvény, amely a koronát követte a szombati díszmenetben - a kard, a jogar, és az országalma - valószínűleg később került a koronázási tárgyak közé és későbbi királyok nyilvánították István tulajdonának, akik régen törvényesen csinálhattak ilyen trükköket. A Szent Korona maga is gyanúsított, hiszen különböző összetételű aranylemezekből szegecselték össze; az egyiken görög írás látható, a másikon latin. A rajta látható ikonokon I. Géza király és VII. Mihály bizánci császár képe látható - mindketten István halála után uralkodtak.

"Ezzel a tettel" - mondja Magyar Bálint, a Szabad Demokraták Szövetségének elnöke - "a koronát, amely egy köztiszteletnek örvendő történelmi relikvia volt, napi politikai céljaik eszközévé tették. Ha azt gondolják, hogy nem múzeumban van a helye, nem értik meg a huszadik századi magyar történelmet." Magyar bizonyos családi kapcsolatra is hivatkozhat: az ő ükapja volt a miniszterelnök, aki elásatta a koronát 1849-ben.

A kormány szövetségesei vitatkoznak ezzel. "Tiszteletet akarunk a Koronának anélkül, hogy túlhangsúlyoznánk" - mondja Pokol Béla, a konzervatív Kisgazdapárt vezetője. Ők kormányoznak a Fidesz Magyar Polgári Párttal koalícióban, amely antikommunista ifjúsági mozgalomként indult a nyolcvanas években, de később - több választási vereség után és sokak szerint megalkuvó módon - hagyományvédő, keresztény, nagytőkét támogató párttá vált. Az SZDSZ, amely a városi értelmiséget testesíti meg "mindig a hagyományos értékek ellen van" - mondja Pokol. Emellett kritikával illeti a médiát, mert az "kiegyensúlyozatlan, a liberális/balos/szocialista csoportoknak kedvez". Ez a beszédmód a kormányt értelmiség-ellenesnek állítja be - amely Kelet-Európában néha anitszemitizmusként értelmeznek.

Pokol liberális célpontjai azzal vádolják a kormányt, hogy az megfojtja őket. Tavaly a kormány kilencven százalékkal csökkentette az 56-os Intézet támogatását. Az 56-os intézet az 1956-os magyar forradalom sztálinista leverését ellenző, egykor bebörtönzött kutatók szervezete. A pénzt egy Orbán Viktor miniszterelnök által támogatott rivális intézet kapta. Orbán csak 1963-ban született.

A kormány emellett megszüntette az ország második legnagyobb újságját, a liberális Kurírt, hagyva, hogy a tulajdonos Postabank veszteségessége miatt megszabaduljon tőle. "Itt sajtószabadság van, de azért persze nyomást gyakorolnak" mondja Szűcs Gábor, a Kurír főszerkesztője - "Ahogy a kínai közmondás mondja: ha meg akarod félemlíteni a majmokat, ölj meg egy tyúkot előttük. Ez üzenet volt - vigyázni kell."

Múlt hónapban gránátot dobtak az egyik hetilap szerkesztőségére, amely a párt vezetőinek személyes rokonait, köztük Orbán apját nyerészkedéssel és adócsalással vádolta. A párt beperelte őket. Néhány héttel korábban egy humorista kocsiját gyújtották fel. Az ügyekkel kapcsolatban senkit sem tartóztattak le. Hankiss Elemér azonban úgy véli ezek az események túlzottan nagyon ritkák egy olyan országban, amely még mindig tanulja, hogy szabad véleményre csak szabad véleménnyel érdemes visszavágni, golyók helyett, amelyek nyomai még mindig ott vannak a belvárosi homlokzatokon.

A szombati parádé nézői között az a vicc járta, hogy Orbán azért akarja magához közel tudni a koronát, hogy egy éjszaka felpróbálhassa.

Donald G. McNeill Jr; New York Times

  • Házat keresel? Találd meg az Otthontérkép eladó ingatlanai között.
  • Keress Budapesten albérletet az Otthontérképes keresővel
  • Térképen a Budapesti eladó ingatlanok. Itt megtalálod Te is amit keresel.