Svájci vélemény: morális válság Magyarországon
További Belföld cikkek
- Nagy Attila Tibor: Ez súlyos figyelmeztetés a DK-nak, a Momentum politikai halállal néz szembe
- Gyurcsány Ferenc kemény posztban állt bele Orbán Viktorba
- Mentővel ütközött egy autó a Király utca és a Nagykörút sarkán
- CPAC Hungary: Ha Donald Trump visszatér, újra együtt fogunk dolgozni
- Karácsony Gergely üzent „a feltűnési viszketegségben szenvedő, pénzszóró″ mobilfoxosoknak
Erős volt, amit a magyar kormányfő a győztes választás után egy zártkörű frakcióülésen mondott. Még akkor is, ha a vulgáris beszéd az ország állapotát részben korrekten írja le, vélekedik az NZZ Kelet-Európa szakértője, Cyrill Stieger. (Stieger korábban Svájc moszkvai nagykövetségének attaséja is volt, de tanított a Zürichi Egyetemen is.)
A politikusok hazudnak - gondolják a magyarok
A kormányfő beszédéből kiderült, a szocialisták az elmúlt másfél-két évben csak hazudtak de a Magyarországot sértő kifejezések sem hiányoztak a beszédből - folytatódik az elemzés. Gyurcsány ezzel csak azt erősítette meg, amit sok - a közügyekből kiábrándult, a politikától elforduló - magyar már korábban is gondolt: a politikusok hazudnak.
Stieger elismeri, hogy Gyurcsány egy bizonyos kontextusban beszélt, vagyis olyan párttársai előtt szólalt fel, akik kétségbe vonták a szigorú takarékossági intézkedések szükségességét. Mindez azonban nem változtat azon, hogy Stieger szerint a magyar kormányfő nem beszélhetett volna ilyen stílusban, még zárt ajtók mögött sem.
Tehet-e úgy Gyurcsány, mintha semmi sem történt volna?
Most már az a kérdés, hogy mindezek után Gyurcsány tehet-e úgy, mintha semmi sem történt volna. Cinikus a beismerés, miszerint a szocialisták tudatosan és célzatosan hazudtak az áprilisi választások megnyeréséért - jegyzi meg a publicista.
A kormányfő tisztában volt azzal, hogy a győzelem után éppen az ellenkezőjét fogja tenni annak, amit ígért. A szocialisták pontosan ismerték az államháztartás állapotát, tudták, hogy szigorú takarékossági intézkedések nélkül az ország csődbe jut. Ennek ellenére tettek populista ígéreteket.
Morális válság Sólyom és az NZZ szerint is
Találó a magyar államfő, Sólyom László elemzése - folytatja Stieger -, hogy az ország morális válságban van. Ha egy miniszterelnök nyíltan beismeri, hogy mindaz, amit a választási kampányban mondott, hazugság, akkor hozzájárul ahhoz, hogy a lakosság bizalma megrendüljön a demokráciában. Ez elgondolkodtató, és veszélyes is, különösen egy olyan fiatal demokráciában, mint amilyen Magyarország - teszi hozzá a svájci elemző.
Mindezek után sok magyar dühe érthető a miniszterelnök cinizmusa miatt - véli Stieger. Az elmúlt napok rendbontását a Neue Zürcher Zeitung is a kommunizmus bukása óta bekövetkezett legsúlyosabb zavargásoknak minősíti.
Akik az utcákra mentek
Azok, akik az utcákra mentek tiltakozni, nemcsak a hazugság ellen protestáltak, hanem a fájdalmas adózási intézkedések és áremelések ellen is. A lakosság hangulata amúgy is jó ideje felfokozott, felizzított.
Persze az ellenzék össztűz alá vette a kormányt, és az egész kabinet lemondását követeli. Minden eszközzel megpróbál politikai tőkét kovácsolni az eseményekből. Ám a vita álszent - véli Stieger.
Az ellenzék is hazudott
Természetesen a választási ígéretek sehol sem azonosak a kormányok későbbi cselekedetivel. Ám Magyarországon a különbség feltűnően nagy. Mindazonáltal a Fidesz politikusai a parlamenti választások előtt szintén hazudtak, nagyvonalú szociális programokat ígértek, jóllehet pontosan tudták, hogy ezekhez nincs meg a pénz.
A svájci újságíró szerint a Gyurcsány-beszéd, illetve az egész ügy jól érzékelteti, milyen az ország politikai kultúrája. Évek óta ugyanis ezt a kultúrát a jobb- és baloldal gyűlölet által vezérelt hatalmi harcai jellemzik. És minden eszköz megengedhető. A politikai hangulat velejéig mérgezett - állapítja meg Stieger.
Extrém polarizáció
A magyarországi extrém polarizáció összefügg azzal, hogy hogyan ment végbe a rendszerváltás. Az átmenet a kommunizmusból a demokratikus szisztémába tárgyalásos úton ment végbe. A régi hatalom és az ellenzék tárgyalt, akárcsak Lengyelországban.
A kommunisták, akik Magyarországon és Lengyelországban is némi reformokat hajtottak végre, Szocialistákká és szociáldemokratákká alakultak át, és így mindkét országban fontos politikai tényezők maradtak.
Békülékeny hangra lenne szükség
A kommunista múlt feldolgozása ezért alig-alig történt meg, így még 17 évvel a rendszerváltás után is kíméletlen harc folyik mindkét országban a jobboldal és az ex-kommunista baloldal között. Mindkét oldal a másikat tartja felelősnek minden rosszért, miközben inkább békülékeny hangra lenne szükség.