OCÖ: pénzügyi válsághelyzet

Rózsahegyi György pénzügyi szakértő az Országos Cigány Önkormányzat a gazdálkodásáról szólva elmondta: a hiány 25-30 millió forintra tehető. Hozzátette: az 1993-as kormányhatározat alapján létrejött önkormányzat 1997-ben jutott vagyonhoz. Ez 35 millió forint névértékű Mol-részvény volt, amelynek forgalmi értékét annak idején 60 millió forint körülire becsülték. Mint mondta, a hipotézis az volt, hogy a részvények után kapott osztalékok egészítik majd ki a működés költségeit.

Osztalékra alapoztak

A pénzügyi szakember közölte: a részvényeket az önkormányzat még ugyanabban az évben - részben kényszerből - értékesítette. Ebből összesen 158 millió forint és 2 millió forint osztalék volt a bevétel. A vagyon tehát megszűnt és az osztalékalap sem működött, így a továbbiakban a szervezet kizárólag költségvetési forrásokból tartotta fenn magát.

Hibás vállalkozások

Rózsahegyi György úgy fogalmazott, hogy az OCÖ vállalkozásainak egy része nem volt sikeres. Példaként említve a zámolyi lakásügyet, rámutatott arra, hogy hiba volt a lakásokat feltöltött területre építeni, mivel így azokba nem lehet beköltözni. Mint mondta, az OCÖ a lakásépítéssel kapcsolatos gazdálkodásért kénytelen helytállni, azért ugyanis a 100 százalékos tulajdonában álló kht. a felelős. Kitért arra, hogy a tartozás e területen 14 millió forint: 5 milliós a köztartozás, 9 millió pedig visszatérítendő szociálpolitikai támogatás, amelyet az érintettek felvettek, de végül nem kaptak lakást.

Szivárgó pénz

Rózsahegyi György szerint az OCÖ halmozódó hiányt görget maga előtt, amelyet "bizonyos elhibázott konstrukciók" okoztak, továbbá a korábbi tisztségviselők gazdálkodása idézett elő, amely "a szivárgó pénz gyakorlatát valósította meg". A pénzügyi szakértő utóbbi kijelentése kapcsán hozzátette: álláspontjuk szerint korábban több pénzt fizettek ki, mint amennyi indokolt lett volna. Rózsahegyi György hangsúlyozta, hogy az OCÖ pénzügyi helyzetét illetően rendet kell teremteni, "tiszta lapot" kell kezdeni, s újra kell gondolni a szervezet finanszírozását.

Nagyobb állami támogatás

Rózsahegyi jelezte, amennyiben vállalkozásról lenne szó, akkor a csődhelyzet lenne a pontos definíció. Szavai szerint, ha nem lenne szándék az OCÖ megmentésére, az a felszámolásához vezetne. A szakértő kérdésre válaszolva elmondta: amennyiben a pénz korábbi, általuk vélelmezett "szivárgása" bizonyítható, valószínűleg a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalhoz fordulnak; ez várhatóan még e héten eldől. Álláspontjuk szerint az OCÖ jelenlegi, 17 millió 910 ezer forintos havi állami támogatását hozzávetőlegesen 24 millió forintra kellene emelni.

Kormányzati segítséget kérnek

Horváth Aladár, az OCÖ elnöke utalt arra, hogy a gazdálkodást ez év március 21-ig tekintik át, s a hiány pótlásához kormányzati segítséget kérnek. Kérdésre válaszolva utalt arra: munkatársaik, szakértők díjazásának nyilvánossága kapcsán az adatvédelmi biztoshoz fordultak. Kolompár Orbán ügyvezető elnök - ugyancsak kérdésre - elmondta, hogy az általa vezetetett Magyarországi Cigány Szervezetek Fóruma valóban kért másfél millió forint segítséget az OCÖ-tól az országos cigány választások kapcsán, ez azonban visszatérítendő támogatás, amelyet július 31-ig kell visszafizetni. Kitért arra, hogy az országos önkormányzatot igyekeznek intézményein keresztül megerősíteni. Tájékoztatása szerint az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány 50 millió forint átképzési támogatást nyújt, amelynek segítségével 123 roma származású szakember jut álláshoz. Emellett 7 régiós központ létrehozását tervezik, s minden megyében szeretnének egy-egy intézményt felállítani.