Árpád
-1 °C
9 °C

Lassan épül az elektronikus közigazgatási rendszer

2000.10.06. 18:27
Budapesten tartanak kétnapos megbeszélést az OECD-tagországok kormányközpontjainak vezetői. A hazánkat képviselő Stumpf István előadásában a magyar kormányzat számítógépes közigazgatási rendszeréről is beszélt. Cikkünk a kormány közigazgatási informatikai fejlesztéseit járja körül.
Budapesten találkoznak az OECD-tagországok kormányközpontjainak vezetői pénteken és szombaton. A hagyományosan zártkörű találkozó témája a koherencia biztosítása a közszektorban, különös tekintettel a kormányközpontok szerepére. Hazánkat Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter képviseli. Stumpf előadásában többek között arról is szót ejt, hogyan alkalmazza a magyar kormányzat az információs technológiát a közigazgatásban.

,,Magyar válasz"

Bár a konferencia nem nyilvános, a Miniszterelnöki Hivatal, illetve az Informatikai Tárcaközi Bizottság oldalán számos információ található a kormány közigazgatási informatikai projektjeiről. Stumpf István tavaly januárban kért fel egy szakértői csoportot arra, készítsenek egy tanulmányt, amely felsorolja a kormány főbb informatikai teendőit. A ,,Magyar válasz az Információs Társadalom kihívásaira" című szakértői vitaanyag a közigazgatásra vonatkozóan a következő fejlesztési területeket javasolja: papír nélküli, digitalizált kormányzati ügyvitel, egyablakos ügyintézés, közösségépítés, elektronikus állampolgári konzultáció.

Jelenlegi programok

A kormány jelenleg futó projektjei az első lépések a ,,Válasz"-ban leírt célkitűzések felé, melyek egyébként megfelelnek az EU informatikai célkitűzéseinek is. A futó projektek céljai között szerepel az elektronikus iratkezelő rendszer létrehozása, az elektronikus aláírás, az ,,egyablakos" hivatali szolgáltató rendszer bevezetése, a térinformatikai rendszer létesítése. Bár buzzwordökben nincs hiány, az egyes projektek kivitelezésének határidejét nem határozzák meg konkrétan, egyelőre a tanulmányok készítésének fázisánál tartanak.

Iratkezelő rendszer

A kormányzati iratnyilvántartó informatikai rendszer tervét tavaly januárban kezdte kidolgozni az Informatikai Tárcaközi Bizottság. A rendszer nemcsak nyilvántartja az iratokat, hanem a dokumentumkezelést és a munkafolyamatok követését is lehetővé teszi. Így pontosan nyomon követhető az egyes köztisztviselők teljesítménye, és lehetőség van a munkafolyamatok szabványosítására is, hosszabb távon pedig a minőségbiztosítás bevezetésére. A rendszer telepítését idén januárban kezdték meg, első körben a Miniszterelnöki Hivatal mellett az Oktatási, a Gazdasági, a Honvédelmi és az Egészségügyi Minisztérium kezd az új iratnyilvántartóval dolgozni.

Digitális térképadatbázis

Tavaly indult el a Metatér nevű térinformatikai metaadat-szolgáltató mintarendszer kísérleti üzeme. A rendszer nem magukat a térinfomatikai adatokat tárolja, hanem azt jelzi, milyen témákról létezik már valamilyen hivatalnál adat. Így elkerülhető, hogy két hivatal dupla költséggel ugyanazt a területet dolgozza fel. A Metatér központi weboldaláról hét, többségében térképészeti hivatal mintegy 5000 tétele érhető el, melyek térbeli koordináták és dátum szerint is kereshetők.

Egyablakos ügyintézés

Az elektronikus közigazgatás talán legfontosabb eleme az ügyintézés leegyszerűsítése és digitalizálása. Az egyablakos ügyintézés azt jelenti, hogy az állampolgárok egy helyen intézhetik el minden hivatalos ügyüket, például megfizethetik az adót, útlevelet igényelhetnek stb. Természetesen továbbra is lehetőségük van arra, hogy sorbanálljanak a hivatalban, a tervek szerint azonban 15 éven belül az ügyek 3/4-ét már az interneten is elintézhetik a polgárok. Ehhez természetesen az elektronikus aláírás és a hitelkártyás fizetési megoldások törvényi hátterének kidolgozására is szükség van.

Buzzword bingó
Al Gore elnök - más politikusokhoz hasonlóan - szeret fellengzős kifejezésekkel dobálózni. Ilyen például az információs szupersztráda fogalma, melyet itthon is előszeretettel használtak pár éve a jólinformáltságukkal kérkedő közszereplők. Az MIT egyetem diákjai elhatározták, hogy 1996-os látogatása alkalmából megviccelik az alelnököt. Bingókártyákat gyártottak, melyekre számok helyett Gore kedvenc frázisait írták. A kártyákat szétosztották a hallgatók között, akik kihúzhatták az elhangzó buzzwordöket. A bingó szabályainak megfelelően akkor nyert valaki, ha egy sorban öt szót sikerült már kihúznia. A játék nagy derültséget váltott ki a hallgatóság soraiban.
Elektronikus aláírás

Úgy tűnik, valamennyi cél közül az elektronikus aláírás bevezetése van a legközelebb. A tervek szerint még az idén a parlament elé kerülhet a törvénytervezet, mely elfogadása esetén a jövő év elején jogerőre emelkedhet. Az elektronikus aláírás nemcsak az állampolgárokat azonosítaná az ügyintézés során, hanem a kormányzat belső ügyviteli rendszerében is alkalmaznák, így minden dokumentumról tudni lehet, hogy ki a szerzője.

Eljő az információs társadalom

Mind közül a legnépszerűbb buzzword az információs társadalom fogalma, melyet akár a MIT diákjai is beleírhatták volna az Al Gore alelnök beszéde során tartott Buzzword bingóba (lásd keretes írásunkat). A szakértői anyag szerint ,,az információs társadalomban való részvétel össztársadalmi aktivitást igényel". Ez így elég furcsán hangzik, ha azonban arra gondolunk, hogy az új internetes domainneveket kiosztó tanács, az ICANN képviselőit az internetezők választhatják meg, máris remek példát találtunk a dolog gyakorlati működésére. A szakértők javasolják egy Információs Társadalom Irányító Testület létrehozását, amely a gazdasági élet, a tudomány, a társadalmi szervezetek, illetve a kormányzat képviselőiből áll, és amely koordinálná ,,a társadalom egésze e célból végzett tevékenységét", bármi is legyen az.

Állami támogatás a rászorulóknak

Az információs társadalom kialakulása többé-kevésbé elkerülhetetlen folyamat, az állam feladata a folyamat irányítása és az állampolgárok egyenlő esélyeinek biztosítása lenne. Az információhoz jutás jogát próbálják biztosítani a teleházak, a sulinetes gépek és a most meghirdetett 1400 PC, amelyet rászoruló családok vásárolhatnak meg jutányos áron. Emellett az internet-hozzáférés, illetve a telefonálás díjának csökkentése, esetleg a rászorulók hozzáférésének támogatása lényegesen növelhetné az internetezők számát - ezzel kapcsolatban azonban csak irányelvek léteznek, gyakorlati kivitelezésük egyelőre várat magára.