Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Egy hónapon belül kétszer szült - papíron

2006.07.17. 11:07
Furcsa dolgokat is felfedezhetünk, ha az interneten megnézzük személyes betegéletútunkat. Az Index egyik olvasója például adataiból azt vette ki, hogy egy hónapon belül kétszer is levezettek nála egy szülést. Kiderült azonban, hogy a kórház helyesen adminisztrált. Egy másik olvasónkat viszont papíron Szekszárdon kezelték az onkológián, de se rákos nem volt, se a városban nem járt soha. Akkor mire jó, hogy láthatjuk betegadatainkat? Az egészségügyi miniszter szerint a nyilvánosság és az ellenőrzés átláthatóbbá teheti az egészségügyet és a visszaéléseket is megelőzheti.

Számos eltérés fedezhető fel a betegek által átélt orvosi vizsgálatok és az OEP-nek jelentett ellátások között – bizonyosodott be, miután hétfői cikkünk nyomán az Index több olvasója is megnézte saját betegéletútját a kormányzati portál ügyfélkapuján. Fontos tanulság azonban az is, hogy a nyilvános adatokat érdemes óvatosan kezelni, nem minden visszaélés ugyanis, ami annak látszik.

Ha egy okmányirodában regisztráljuk magunkat, onnantól taj számunk megadásával az interneten is utánanézhetünk, hol milyen orvosi vizsgálatokon vettünk részt, melyik orvosnál. Látható az is, hogy az egészségügyi intézmények mennyi pénzt kaptak az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól ezekért.

Képernyőre emlékeznék

Az OEP csak egyedi
eseteket tud vizsgálni

Az egészségbiztosító csak egyedi eseteket tud kivizsgálni, ezért ha valaki eltérést tapasztalt a betegéletútjában feltűntetett adatok és az általa átélt vizsgálatok között, azt az OEP főigazgatójának jelezheti levélben. A levélben fel kell tüntetni a személyi adatokat, a taj számot, és pontosan le kell írni a vélt eltéréseket.

A szabályos (tehát papíron benyújtott) bejelentés alapján az egészségbiztosító megvizsgálja, hogy a kórház vagy más egészségügyi szolgáltató fel tudja-e a mutatni a vonatkozó betegdokumentációt. Ha az ellenőrzéskor kiderül, hogy az észrevétel jogos volt, a jogtalanul elszámolt finanszírozási összeget visszavonják a kórháztól.

Az Index egyik olvasója például meglepődve látta személyes betegéletútjában, hogy egy szülés előtti ultrahangvizsgálat után a neve mellé könyveltek egy olyan beavatkozást, amelyről ő egyáltalán nem tud. „A komplikáció miatt végzett alsó végtag nagyízületi műtétek (protézisár térítése nélkül)” elnevezésű tételért a kórház egész pontosan 2 227 094,67 forint támogatást kapott az egészségbiztosítótól. Az orvos neve nincs feltüntetve.

Egy másik levélíró betegadatai között két urológiai ultrahangozást is talált. „Mit tegyek? Valóban voltam urológián, de mivel informatikus vagyok, tutira emlékeznék, ha képernyőn valamit nézegettek volna. Kézzel megnéztek, ennyi! Közölték: semmi gond! S ha mégis gond van?”

Sohasem jártam onkológián

Többen is említették, hogy vizsgálati adataik között olyan helyek szerepelnek, ahol soha nem jártak: „Engem az életút szerint Gyulán kezeltek többször a tüdőmmel, pedig talán még nem is jártam Gyulán életemben.” - olvasható az egyik levélben.

Egy másik levélíró számos állítólagos onkológiai vizsgálatot látott a neve mellett, amelyeket betegéletútja szerint Szekszárdon végeztek. Az olvasó ezt azzal kommentálta: „Szerintem ez már csak azért is lehetetlen, mert SOHA életemben nem jártam sem onkológián, sem Szekszárdon. Puszta elírásnak akkor tekinteném a dolgot, ha 2002 után nem fordult volna elő 2005-ös dátummal is, és véletlenül ugyanabban a kórházban.”

Ezzel kapcsolatban az OEP-nél kérdésünkre azt mondták, az ilyen eltérések adódhatnak adminisztrációs hibából is. Előfordul azonban, hogy egy-egy ellátás során a kapcsolódó vizsgálatokat (például cytológiai elemzéseket) nem a szűrést végző rendelőintézet, kórház végzi el és számolja el, hanem továbbítja a betegtől levett mintát a megfelelő intézményhez elemzésre.

Kétszer szült egy hónapon belül?

A legérdekesebb talán annak az asszonynak az esete, aki betegadatai láttán azt írja: „nekem kétszer sikerült egy hónapon belül szülnöm tavaly”. Olvasónk mellékelte adatait, amelyeken az látható, hogy egy hónapos különbséggel kétszer is szerepel a taj számánál a „hüvelyi szülés patológiás terhesség után epidurális érzéstelenítéssel” nevű tétel.

A levélíró annyit megjegyez, „az első időpontnál csak fektették, mert toxémiás (terhességi mérgezéses állapot – a szerk.) volt, a másodiknál viszont tényleg szült.

Felhívtuk a szóban forgó kórházat. A főigazgató felháborodott az eseten, és ígérte, hogy azonnal utánanéz a dolognak. Másnap telefonált és közölte: az általunk említett esetben azért szerepel kétszer ez a tétel, mert a hölgy toxémiája miatti kezeléseket a rendkívül bonyolult OEP elszámolási rendszerben így kell kódolni.

Ezt (a személyi adatok ismerete nélkül) kérdésünkre az OEP is megerősítette. A hölgy szülése előtt komplikációk léptek fel, kezelték, elhagyta a kórházat, majd ismét visszatért, így megfelelő volt az OEP-nek jelentett ellátás. A két kórházi tartózkodás finanszírozási szempontból egy ellátásnak számít, így a finanszírozott összeget - a kórházi ágyon töltött napok szerint - időarányosan megosztják.

Mélyreható vizsgálatok

Nézze meg betegéletútját!

1. Ha már regisztrálta magát, az ügyfélkapun kattintson az OEP résznél lévő „Taj-nyilvántartással összefüggő szolgáltatások egyéni ügyfelek részére” menüpontra. Ha beírja azonosítóját és jelszavát, bejut az OEP oldalára, ahol a bal oldali menüsorban megtalálja a betegéletút lekérdezését. Ehhez meg kell adnia taj számát.

2. Ha még nem regisztrálta magát, de rendelkezik digitális aláírással, interneten is bejelentkezhet.

3. Ha nincs digitális aláírása, el kell mennie egy okmányirodába, ahol – a jó szerencsétől függően – 10-15 perc alatt elintézheti a regisztrációt. Meggyorsíthatja az ügyintézést, ha előbb interneten kitölti a regisztrációs adatlapot.

Több levélíró is utal olyan esetre, hogy egy pár perces orvosi vizsgálat és elbeszélgetés után komoly kivizsgálásról szólnak az adataik.

„Minden egyes alkalommal nem több, mint 3 percet töltöttem a rendelőben, mely idő alatt az orvos kis kanálkával belenézett a torkomba, felállította a diagnózist, az asszisztens pedig kinyomtatta a receptet. Ehhez képest a betegéletút eléggé mélyreható vizsgálatokat tartalmaz, melyek közül a magyar meghatározásokról egyértelműen állíthatom, hogy nem végezték el, a többiről pedig feltételezem.”

Ugyanez az olvasónk arról is ír, hogy egyszer a leleteiért kellett csak visszamennie egy nőgyógyászati rákszűrés után, ami félperces találkozás volt az orvossal. Ehhez képest betegéletútja szerint ennél az időpontnál is újabb vizsgálatokat végeztek rajta, talán még bonyolultabbakat, mint első alkalommal.

Egy másik levélírónk határozottan emlékszik arra, hogy egy MR vizsgálatnál írásban visszautasította a kontrasztanyag-befecskendezést, „kisebb cirkusz árán, mert baromi erőszakosak voltak, ennek ellenére rajta van az elszámoláson”.

Állampolgári felelősség

Ilyen és hasonló esetek akkor derülhetnek ki nagyobb számban, ha minél többen tudják megnézni betegadataikat az ügyfélkapun. A HVG júniusi cikke szerint eddig százezren szereztek kulcsot az ügyfélkapuhoz, de közülük csak 3-5 ezren tévedtek az OEP két hónapja működő oldalaira. Az egészségbiztosítóhoz eddig mindössze két bejelentés érkezett a valóban átélt és a betegéletútban feltüntetett adatok közötti eltérés miatt – közölték az Indexszel.

A betegéletútban szereplő – látszólag – nem valós adatok a betegeknek nem okoznak semmilyen hátrányt. Magyarországon az egészségbiztosítás szolidaritási alapon működik; mindegy, mennyit fizetünk be, a szükséges ellátásainkat mindenképpen finanszírozza az OEP.

Többen azonban úgy vélik: a kórházak a nagyobb OEP-támogatás reményében néha olyan ellátásokat is a taj számunkhoz írnak, amelyeket nem végeztek el. Erről több orvost is megkérdeztünk, de névvel senki sem kívánt nyilatkozni. Egyikük annyit mondott, hogy „a betegek az őket erre presszionáló újságokkal a hátuk mögött” mindig hajlamosak felfedezni gyanús dolgokat.

Az orvos szerint az OEP-nek jelentett adatokat a kórházban és az egészségbiztosítónál is szigorúan ellenőrzik. Ma már ráadásul olyan számítógépes műszereket használnak, amelyek úgy rögzítik a beavatkozásokat, hogy azokat nem lehet manipulálni őket.

A kórházak mindenhogy rosszul járnak

Egy másik orvos úgy vélte: ha „trükköznek” is a kórházak, még akkor is rosszul járnak. Az OEP-támogatás ugyanis mindig jóval kevesebb, mint az ellátás valós költsége. Ezt a hiányt, sajnos, a kórházaknak valahogy kompenzálniuk kell, ezért az elszámolásakor paneleket használnak, előfordulhat, hogy nem mindent csinálnak meg valójában, de lejelentik a részletes vizsgálatokat.

Az OEP hangsúlyozottan felhívta a figyelmet arra, hogy az eltérések a betegút adatai és a valóban végrehajtott vizsgálatok között nem feltétlenül jeleznek visszaélést a kórház részéről. A biztosító szerint a kisebb beavatkozásokra évekre visszamenőleg nem mindig emlékszik jól a beteg, vagy nem ismeri pontosan a betegelszámolás sajátos nyelvét és a latin kifejezéseket.

Kérdés, megüthetik-e a bokájukat azok az orvosokat, akiknek a neve mellett hamis beavatkozásokat is elszámolt a kórház. Erre az OEP egyik illetékese röviden annyit mondott, az orvosnak a nevével felelősséget kell vállalnia a jelentett adatok igazságtartalmáért.

Két beteg egy ágyon

„Épp az ilyen esetek megelőzésére vezettük be azt a szabályt, hogy júliustól minden beteggel legalább öt percet kell foglalkoznia az orvosnak, így ugyanis tényleges vizsgálatokat is végre lehet hajtani” – mondta az Indexnek Molnár Lajos egészségügyi miniszter.

„Ki látott már olyat, hogy egy kórházban két beteg fekszik egy ágyon? A jelentések szerint – papíron – ilyen előfordul” – mondta a miniszter. Molnár Lajos szerint az ilyen – eddig elleplezett – folyamatok kiderítésére kell minél nyilvánosabbá tenni az egészségügyi ellátás adatait. „Legyen megismerhető, milyen pénzügyi folyamatok vannak a háttérben, vagy a beteg ismerhesse meg, hogy az egyes kórházakban mekkora a halálozási vagy éppen a császármetszési ráta” – érvelt a miniszter.

Kérdésünkre, hogy az alulfinanszírozott kórházak nem a hiányos OEP-támogatás miatt kényszerülnek-e hamis jelentéseket leadni, Molnár Lajos azt mondta: „Ha kevesebb autót lopnának el, a Casco összege is alcsonyabb lenne. Az egészségügyben ez azt jelentené, hogy ha egyes intézmények nem vennének ki többet a kasszából, mint ami megilleti őket, akkor több pénz maradna a valódi ellátásra”

„Alapesetben az ember nem azért nem lop, mert mellette áll egy rendőr. Mégis, ha a kórházak megtapasztalják, hogy nagyobb az ellenőrzés, jobban odafigyelnek a szigorú könyvelésre” – mondta még a miniszter.

Ha Önnek hasonló tapasztalatai vannak, kérjük, írja meg az Indexnek. Nevét és személyi adatait zártan kezeljük.