Miklós
-7 °C
2 °C

'Vállani kell ötvenhatot, nem eltűrni'

2001.10.22. 17:49
A forradalom győzött, a szabadságharcot sunyi árulók segítségével leverte a túlerő - hangoztatta Pálinkás József oktatási miniszter a Műegyetemen tartott megemlékezésen.
A Műegyetemen tartotta szokásos évi megemlékezését a Műegyetem 1956 Alapítvány és a Rákóczi Szövetség. Az 1998 óta állami rangra emelt ünnepségen beszédet mondott Pálinkás József oktatási miniszter, és megjelent Mádl Ferenc köztársasági elnök is. Az egyetemen körülbelül 1500 gyűltek össze.

A forradalom a szovjet csapatok kivonulásáig tartott

Az ünnepséget Nagy Sándor, a Műegyetem 1956 Alapítvány tagja nyitotta meg, aki beszédében hangsúlyozta, a forradalom, melyet az auschwitzi és a kitelepítésre induló vonatokat is látó generáció indított, elvezetett Jaltától Máltáig, a szovjet csapatok, kivonásáig. Beszéde végén üdvözölte a résztvevőket, akiket egyenként kitörő vastaps fogadott. Nagy nem felejtette köszönteni a megjelent tévés munkatársakat sem, ez azonban kisebb derültséget keltett a közönség soraiban.

Ezután Pálinkás József oktatási miniszter, ifjúkorára visszaemlékezve elmondta: egykori iskolájában 1967 október 23-án egy osztály tagjai felállással ünnepelték a forradalmat, és emiatt kettejüket kizárták az iskolából. Az oktatási tárca vezetője kijelentette: a forradalom győzött, a szabadságharcot sunyi árulók segítségével leverte a túlerő. "Ötvenhat közel van, de tud-e szólni hozzánk?" - tette fel a kérdést. Véleménye szerint ötvenhatot "vállalni kell, nem eltűrni". Tartozunk ötvenhatnak a szabadsággal, a jövővel - tette hozzá, majd később elmondta, a "jelenlek jövőt kell adni".

Az oktatási miniszter szerint a nemzeti egység alapja az értékrend visszaállítása, ezért a politika "új utakon a régi igazságot keresi". Beszédét, melyet vastaps fogadott, avval zárta, hogy két kizárt iskolatársának kizárását miniszterként hatályon kívül helyezte. A megemlékezés végén a megjelentek megkoszorúzták a forradalom műegyetemi mártírjainak emléktábláját.

Orbán szerint '56-ról nem lehet kétféleképpen gondolkozni

"Minden nemzetnek szüksége van igazodási pontokra. Olyan pillanatokra a történelem folyamában, melyekről nem lehet kétféleképpen gondolkodni. 1956 ilyen pillanata a magyar történelemnek. Mert hogyan lehetne kétféleképpen gondolkodni az elnyomásról, a zsarnokságról, idegen megszállókról, a diktatúráról és a nyomorúságról? És hogyan lehetne kétféleképpen gondolkodni a legtisztább forradalomról? - tette fel a kérdést beszédében Orbán Viktor kormányfő. A miniszterelnök elmondta: ünnepünk egyben főhajtás is apáink és nagyapáink előtt, akik 45 esztendővel ezelőtt ezen a napon bebizonyították, hogy nincs olyan zsarnokság, amely össze ne omlana egy nemzet közös akaratától.

Dávid Ibolya Lentiben emlékezett a forradalomra

Dávid Ibolya igazságügyminiszter Lentiben, a szlovén határ menti kisvárosban, az 1956-os emlékműnél mondott ünnepi beszédet hétfőn. Az MDF elnöke kifejtette, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc kitűzött céljai közül a rendszerváltás óta sok megvalósult. "A forradalmárok legmerészebb álmukban sem gondolták, hogy nem csupán kilépünk a Varsói Szerződésből, hanem az egész paktum kártyavárként omlik össze" - jelentette ki.

'Fellobbantják a forradalom lángját'

Hétfőn este a Műegyetemnél tartott megemlékezés után fáklyás felvonulás indul a Bem térig, ahol este hat órakor fiatalok emlékeznek meg a hősökről. Egy órával később a Forradalom Lángja teherautókon megindul a Kossuth Lajos térre, majd szimbolikus fellobbantása után az Állami Népi Együttes a "Naplegenda" című táncelőadásból ad elő részleteket.

További ünnepi programok