Nagymamák is panaszkodnak az oktatási biztosnak

2005.09.30. 13:54
A telefon folyamatosan csörög, diákok, szülõk, sõt nagyszülõk jelentkeznek, több mint harmincan e-mailben, hatan pedig személyesen fordultak az oktatási ombudsmanhoz az egyetemeken szedett extra térítési díjak miatt. Az átfogó vizsgálatot indító oktatási biztos az Indexnek azt mondta: ajánlásait nem kötelezõ betartani az egyetemeknek, de ha folytatják a jogellenes pénzszedést, az a mai versenyhelyzetben nem vet jó fényt az intézményekre.

Egyházi, alapítványi és állami egyetemrõl egyaránt érkezett bejelentés a héten az oktatási jogok miniszteri biztosához amiatt, hogy a hallgatóktól különbözõ térítési díjakat szednek. Emlékezetes, hogy Aáry-Tamás Lajos egy héttel ezelõtt a Szegedi Tudományegyetemhez tartozó Budapest Média Intézet (BMI) esetében állapította meg, hogy a vonatkozó jogszabályokkal ellentétes módon kérnek a tandíjmentes levelezõ szakokra járó diákoktól havonta több tízezer forintot fejlesztési hozzájárulás címén.

Extra szolgáltatások

Aáry-Tamás Lajos az Index kérdésére elmondta: a héten közel ötvenen keresték meg hivatalát olyan ügyekkel, amelyek hasonlóak a Szegedi Tudományegyeteméhez. „Van, aki személyesen jön, kapunk telefonokat most járó és már végzett hallgatóktól, szülõktõl, sõt nagyszülõktõl is. Az elmúlt napokban több mint 30 e-mail érkezett, hatan személyesen jöttek el, s folyamatosan csörögnek a telefonok”.

Az Indexhez is érkezett bejelentés. Egy olvasónk arra hívta fel a figyelmet, hogy a Modern Üzleti Tudományok Fõiskoláján is kell 20 ezer forint képzési-fejlesztési díjat fizetnie az államilag finanszírozott hallgatóknak.„A helyzet ebben az esetben egy kicsit más. Mi nem vagyunk állami egyetem, a fejlesztésre nem kapunk semmilyen pénzt. A diáknak a beiratkozáskor tájékoztató képzéseket tartunk, a hallgatók használhatják az internetet, a külföldi folyóiratokat tartalmazó könyvtárat. Ezek az intézmény plusz szolgáltatásai” – mondta az Indexnek Szilfai Istvánné, az intézmény fõigazgató-helyettese.

Az oktatási biztos most minden intézményt megkeres és tájékoztatást kér az ott fizetendõ díjakról. Vajon miért csak most pattant ki ez az ügy, amikor az SZTE is azzal érvelt, hogy 1997 óta szerepel a felvételi tájékoztatóban, hogy az államilag finanszírozott diákoknak is fizetni kell? Az oktatási biztos hivatalból nem indíthat vizsgálatot, ehhez mindenképpen szükség volt arra, hogy valaki hozzá forduljon.

Rossz fényt vet az egyetemre

Aáry-Tamás Lajos szerint az ilyen jelenségek ellen feltehetõen azért nem emelt szót senki eddig, mert a hallgatók egyrészt azt feltételezik, hogy ami a felvételi tájékoztatóban szerepel, az szabályos is. Másrészt a diákok a karrierszakokon azt gondolják, az ilyen befektetésekkel jobb pozícióba kerülnek. Ettõl függetlenül a speciális díjak egy része jogszerûtlen – véli az ombudsman.

A felsõoktatási intézmények megtehetik, hogy nem fogadják el az oktatási biztos javaslatait. Aáry-Tamás Lajos szerint ugyanakkor ma a felsõoktatás piacán már olyan nagy verseny van, hogy egy ilyen ügy mindenképpen rossz fényt vet az egyetemre, ha folytatja jogellenes gyakorlatát. A diákok egyébként önállóan bírósághoz fordulhatnak.

Valami ilyesmi történt a Budapesti Gazdasági Fõiskola (BGF) esetében. A Népszabadság tudósítása szerint a fõiskolán az idegen nyelvû képzésért szednek félévente 150-170 ezer forintot a hallgatóktól. A biztos egy évvel ezelõtt már megállapította, hogy ilyen címen nem kérhetõ pénz a diákoktól. A BGF ügyében készült állásfoglalását azonban Aáry-Tamás Lajosnak vissza kellett vonnia, mert idõközben a panaszos hallgató a bírósághoz fordult.

Nem a rektoré lesz a pénz
A Budapest Média Intézet ügye kapcsán több félreértés látott napvilágot. Az oktatási biztos vizsgálata során félévente 80 ezer forintos térítési díjról beszéltek. Idõközben az Indexnek többen is jelezték, hogy ez az összeg ma 110 ezer forint. A különbség oka az, hogy a biztoshoz olyanok fordultak, akik korábban jártak a képzésre, s nekik még ennyit kellet fizetniük.
A Magyar Nemzet a birtokába került dokumentumok alapján azt közölte, hogy a Budapest Média Intézetben a képzést folytató Média Menedzser Kft. az állami támogatás 80 százalékát kapja meg, míg a fennmaradó részbõl 2,4 százalék a rektorhoz kerül. A SZTE közölte: ez nem a rektor jövedelmét jelenti. Az ilyen bevételeket az egyetem szigorú gazdálkodási szabályzata alapján könyvelik, ami alapvetõen kizárja, hogy a rektor anyagilag érintett legyen az egyetem saját bevételeit illetõen.
A Szegedi Tudományegyetem rektorának az elkövetkezõ három hétben kell választ adnia az oktatási jogok miniszteri biztosának. A rektor emellett belsõ vizsgálatot is elrendelt. A bölcsészkar dékánjának 15 napon belül kell javaslatot tennie a Média Menedzser Oktató Kft.-vel kötött, a 2000. évben módosított szerzõdés aktualizálására.