Jácint
15 °C
31 °C

Magyar Köztársaság - olajköztársaság

2007.06.29. 12:20
Hogy ne nézz teljesen hülyén, ha egy társaságban hozzá kellene szólnod. Hogy valaki fel merje tenni helyetted a legegyszerűbb kérdéseket. Hogy tudd, mi a téma. Ez itt a politikafóbok kiskátéja, az Index Szájbarágó.
Miért van az, hogy egy újságírót most, 2007-ben állítólag azért vernek meg, mert olajügyekben nyomoz? Azt hittem, az olajszőkítésnek és ezeknek az ügyeknek rég vége.
Az olajszőkítésnek vége, de ezeknek az ügyeknek soha nem jártak igazán a végére. Aki az olajozás után szabadlábon és életben maradt, és nem nullázódott le az egzisztenciája, annak most is lehet félnivalója. Az olajügy egykori szereplői egymást tartják sakkban, és aki megpróbál borítani, az az egész rendszert veszélyezteti.
Kik a szereplők?
Bűnözők, vállalkozók, rendőrök, katonatisztek, vámosok, jogászok, könyvelők (és politikusok).
Hiába teszed itt a végén zárójelbe a politikusokat, értem én. Tehát bűnözők.
Azt tudnod kell, hogy olajügyekben elég kevés dolgot sikerült bizonyítani. Az egyik csinálta, a másik segítette, a harmadik szemet húnyt, a negyedik hasznot húzott. Erről nem készültek pecséttel ellátott szerződések.
De az újságíró korábban könyvet írt a maffiáról, miért nem akkor verték meg?
Kármán Irén is azt mondja, dokumentumokkal nehezen bizonyíthatóak az olajügyek. Ezért az utóbbi időben egy játékfilm forgatókönyvét kezdte el írni a rövid ideig létezett Cattani nyomozócsoportról, s ennek kapcsán az olajügy összefonódásairól. Ettől néhányan megijedhettek.
Egy filmforgatókönyvtől?
Igen, állítólag néhány létező személy neve benne maradt a vázlatban.
Azért az is érdekes, hogy az újságíró egy volt olajos barátnője.
Kármán Irén elismerte, hogy gyengéd érzelmi szálak fűzik Portik Tamáshoz, aki az olajügyekben érintett Energol Rt. egyik vezetője volt. Az ő ügye mára elévült, de az Energol ellen még folyik a per. Lehet, hogy az olajügyeket feszegető újságíró és egy volt olajos kapcsolata valakit zavart. Ha máshonnan nézzük az ügyet, az újságíró megverése arra jó volt, hogy újra beszéljünk az olajügyekről. Most parlamenti munkabizottság alakul, és azt ígérik: megvizsgálnak mintegy 80 ezer oldalnyi aktát.
Miért nem jártak a végére annak idején? Valakinek mindig meg kell halnia, valamilyen tragédiának be kell következnie, vagy valakit meg kell erőszakolni ahhoz, hogy hirtelen rádöbbenjenek: valami nincs rendben és lépni kell?
A politika úgy működik, hogy konkrét ügyekre reagál. Ezzel bizonyítja a létjogosultságát.
Aha. Inkább azzal kellene bizonyítania a létjogosultságát, hogy előre gondolkodik.
1999-ben alakult egy parlamenti bizottság, amely az olajügyek, az alvilág és a politika kapcsolatát vizsgálta, de nem sokra jutott.
Most mit akarnak vizsgálni?
Azt, hogy indokolt volt-e az olajügyekben született iratok egy részét titkosítani.
Ha egy politikus neve felmerül egy ügyben, akkor azt titkosítják?
Elvileg nem, hacsak nem veszélyeztet nemzetbiztonsági érdekeket. A titkosítás hivatalos indoka az, hogy az olajügyekben egykor nyomozó fedett rendőrtisztek, beépített ügynökök kilétét védjék, mert ők most máshol dolgozhatnak.
Persze.
A munkacsoport azt is megvizsgálja, kik és miért semmisítettek meg dokumentumokat. És itt jön a politika. A kormányszóvivő már bejelentette, hogy az Orbán-kormány idején semmisítették meg a legtöbb iratot. A Fidesz meg arról beszél, hogy Gyurcsány Ferenc egyik cége korábban érintett volt olajügyben.
Tehát nem azt vizsgálják, hogyan is zajlottak ezek az ügyek. Már látom, hogy ez egész csak arra lesz jó, hogy a kormánypártok és az ellenzék revolverezze egymást ezzel.
Lehet, de az olajügyben ez elég kockázatos, mert abban szinte minden párt részéről felmerültek nevek.
Mi volt egyáltalán az üzlet az olajban?
A legtöbb üzlet alapja az, hogy olcsón veszel és nagy haszonnal adsz el. A kilencvenes évek elején a háztartási tüzelőolajon, a hto-n állami támogatás volt, így jóval olcsóbb volt mint a dízelolaj. Összetételben azonban nem volt különbség, így a hto-t is el lehetett adni üzemanyagnak.
Ez nem tűnt fel akkor senkinek?
De. Ezzel már a nyolcvanas években is üzleteltek a téeszek anyagbeszerzői. 1992-ben ezért elrendelték, hogy a háztartási olajat ferrocénnel színezzék vörösre. Ez az anyag – elvileg - alkalmatlanná tette arra, hogy motorokban használják.
Ezért kellett szőkíteni?
Igen. Vegyészek kitalálták, hogy ezt a színezőanyagot könnyen ki lehet vonni a tüzelőolajból. Kénsavat és meszet kevertek bele, s hamarosan szép, aranysárga dízelolajat kaptak. Mint a fodrásznál a hajad, kiszőkítették az olajat. Időközben ráadásul egyre nagyobb lett az árkülönbség a hto és a dízelolaj között. A csúcs 1994-ben volt, akkor literenként 44 forint volt. A szőkítőknek ez kis befektetés volt és nagy haszon, de az is előfordult, hogy - fiktív cégekről lévén szó - még az olaj vételárát sem fizették ki.
Mennyit lehetett ezzel az olajfodrászkodással keresni?
Egy volt olajos, Nógrádi Zsolt vallomása szerint annyit, hogy a pénzt a padláson vasvillával egyengették, de előfordul, hogy megrágták az egerek a bankjegyeket.
Szerintem csak felvágott.
Nógrádi Zsoltról többen azt gondolták, hogy szeret nagyokat mondani, de az olaj havonta tényleg több százmilliót is jövedelmezhetett az igazán nagy játékosoknak. Flaisz Ferenc egyszer azt mondta a kamerának, hogy ő naponta egymilliót keresett, s a kilencvenes évek elején az nagyon sok pénz volt. A másik oldalon az elkerült adó- és vám a költségvetésnek több százmilliárd forintos, más becslések szerint akár ezermillárdos kiesést jelentett.
Ezért valakinek felelnie kéne, nem?
Egyszemélyi felelős biztos nincs, sok bába közt meg elvész a gyerek, és holló a hollónak nem vájja ki a szemét.
Köszönöm az értelmes választ. És az olajszőkítés illegális volt vagy csak találékony emberek sok pénzt kerestek?
A hatóságok kezdetben tanácstalanok voltak, olyan jogi kategória ugyanis, hogy olajszőkítés nem létezett. Nem volt bűncselekmény hto-ot venni és eladni, csak azt üzemanyagnak felhasználni. Ez viszont már nem az olajosokat érintette. Persze ez sok mindennel összekapcsolódott: okirathamisítással, adócsalással, vámbűncselekményekkel. A külföldről behozott fűtőolajra például a vámot csak 15 nappal később kellett megfizetni. Ezen idő alatt az olajat Magyarországon kiszőkítették, és eladták. Amikor pedig a hatóságok a vám megfizetését kérték számon, kiderült, hogy fiktív cégekről van szó, a tulajdonosok nincstelenek vagy éppen hároméves gyermekek.
Mit tettek a hatóságok, hogy ezt megszüntessék?
Mondjuk úgy, lassan meneteltek az események után. Egy-egy újabb jogszabály bevezetése hosszabb időt vett igénybe, addig valakik nyugodtan gazdagodhattak tovább. Ráadásul nem zártak be minden kiskaput azonnal. 1995. január elsejétől már csak jegyre adtak fűtőolajat, de a jegyeket gond nélkül hamisították. Ezidőtájt a hivatalosan kiadott jegyek többszöröséért vettek fűtőolajat, és az 1994-95-ös fűtési idényben 350 millió literrel több hto-t igényeltek, mint amennyi a háztartások fűtéséhez szükséges volt. Az egyetlen megoldás az volt, hogy a tüzelőolaj és a dízelolaj árát egységesítették 1995 május elsején.
És ezzel megszűnt az olajozás?
Nem. Ezután az üzlet a kőolajszármazákok importja volt, azokért ugyanis kevesebb vámot kellett fizetni. Ezt már csak az igazán tőkeerős vállalkozások tudták teljesíteni, amelyek importengedélyt kaptak. Ezek a cégek orsóolajat, háztartási olajat, ipari olajat hoztak be, s azt dízelolajként adták el. Ehhez a vámosokat kellett lefizetni. Végül 1998-ban rendelték el, hogy a kőolajtermékeket is azonnal behajtandó jövedéki adó terhelje.
Hogyan csinálhatták mindezt feltűnés nélkül? Ez nem olyan, mint a kábítószer, amit kis csomagokban itt-ott elrejtve lehet csempészni.
Sok olajtartály volt zárt honvédségi objektumokban, egykori téeszekben, de kerültek tartályok elhagyott tanyákra is, ahol feltűnés nélkül lehetett dolgozni. De ennél jóval több kellett: fiktív cégek, hamis szállítólevelek, meg kellett venni vámosokat, rendőröket, és valószínűleg kellettek bennfentes emberek a politika köreiből, akik tudták, hogy szűkül be az olajozás lehetősége, és hol maradnak meg a kiskapuk.
Miért nem tudta felderíteni ezeket a rendőrség?
A rendőrség dolgozott ezeken az ügyeken, de néha-néha egy láthatatlan kéz felülről közbeavatkozott. Előfordult, hogy magányos harcosként dolgozó rendőröket saját feletteseik állítottak le, helyeztek át vagy nyugdíjaztak. Karancsi Tibor volt szeghalmi rendőrszázados például 1995. május 25-én Füzesgyarmaton tetten ért olajszőkítőket, de felettese elküldte a helyszínről. Hat órával később az olajnak hűlt helyét találták. A rendőr ellen viszont 13 eljárás indult.
Megvették a rendőröket is?
Lehet, de nem mindig pénzről volt szó. Több olajos állítólag rendőrségi, ügyészségi, nemzetbiztonsági informátor volt. Segítettek lebuktatni másokat, ezért cserébe viszonylag háborítatlanul dolgozhattak. Abban az időben állítólag a nagy kérdés az volt, hogy a magyar vagy a külföldi érdekeltségű maffia erősödik meg Magyarországon.
És azt gondolták, hogy jobb nekünk a magyar nemzeti maffia?
Ki tudja?
Az olajozással foglalkozó emberek és a láthatatlan kezek soha nem kerültek bíróság elé?
A felső kapcsolatok a legritkábban, de száznál több olajügyben indult büntetõeljárás. A legismertebbek a Kordax, az olajezredesek, a Conti Car, az Energol és az ETL Rt. ügyei voltak. 1991-1999 között olajjal összefüggésben 4300 bűncselekményt követtek el. A perbe fogott 340 vádlott többségét börtönbüntetésre ítélték. Nem mindenkit azonban. Nagyon nehéz volt a bizonyítás, így a vádlottakat egy részét gyakran bizonyítottság hiányában engedték szabadon. Az elvarratlan olajos szálak szép példája az egyik legismertebb olajos cég, az Energol ellen 6 milliárdos adócsalás miatt indult per, ítélet ugyanis még mindig nem született az ügyben. A per tárgyalását ráadásul 2005-ben előlről kezdték, mert új bíró vette át az ügyet. Talán idén őszre lesz ítéletet.
Mi lett abból a sok pénzből, amit az olajozásból megkerestek?
Drága autók, villák, éttermek, kávézók, játéktermek, hotelek, ingatlanbirodalmak. 1996-ban nagy valószínűséggel azért törtek ki robbantásos merényletek Magyarországon, mert a felhalmozódott vagyonok tulajdonosai harcba kezdtek egymással és sok tartozás is felhalmozódott. Ha azt kérdezed, mi lett még az olajból, ott van a Conti Car ügy. Az olajozásban érintett cég vezetőit 1998-ban másfél év előzetes után kiengedték, de 2006 októberében fegyvercsempészésért és maffiabűncselekményekért ítélték el, mert a vád szerint egy rivális balatoni vállalkozót akartak megölni. Hát ez lett abból a sok pénzből.
Ha nem bizonyítható semmi, honnan tudunk az olajügyekről?
Volt néhány koronatanú, aki beszélt a nyilvánosság előtt, de az ő szavahihetőségüket is megkérdőjelezték. Az egyik Nógrádi Zsolt, aki maga is olajszőkítéssel foglalkozott. A másik az olajügyek egykori főnyomozója, Sándor István Papa. Őt 2000-ben egy nappal azelőtt tartóztatták le, hogy az olajügyeket vizsgáló parlamenti bizottság előtt megjelent volna. Később vádat emeltek ellene vesztegetésért, hivatali visszaélésért és hamis tanúzásra való felbújtásért. Ügyében a vádirat titkos volt. Öt év pereskedés után aztán minden vádpont alól felmentették.
Arra milyen bizonyíték van, hogy politikusok is benne voltak?
Neveket főként a két koronatanú említetett. Nógrádi beszélt arról, hogy ötvenmilliót fizettek Pintér Sándor akkori országos rendőrfőkapitánynak, a Fidesz későbbi belügyminiszterének. Állítólag. Azt is mondta, hogy az MSZP választási kampányára 1994-ben 750 millió forintot küldtek az olajvállalkozók, és az SZDSZ részéről Pető Iván is közreműködött. Állítólag. Sándor István azt emlegette, hogy az ügyben Boros Péter, Szabó Iván, Lezsák Sándor, az akkor szocialista Csintalan Sándor is szerepet játszott. Állítólag. Az viszont tudható volt, hogy Karl Imre volt szocialista képviselő az olajügyekben mozgó ETL Rt. felügyelőbizottságának tagja volt.
Állítólag. És ezekkel az állítólagokkal mi lett?
Amikor ezeket a neveket nyilvánosságra hozták, a hírbe hozottak sorra beperelték Pallag Lászlót, az olajügyekkel foglalkozó bizottság elnökét és Nógrádi Zsoltot, és szépen meg is nyerték ezeket a pereket. Ez lett belőle.
És Gyurcsány Ferenc olajozott?
Az ETL 1996 és 1998 között a Fortus nevű céggel szállítatta Magyarországra az olajat. A céget az Altus Rt. és a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. hozta létre, utóbbiban Gyurcsány anyósa, Apró Piroska ebben az időben tanácsadóként dolgozott. A Fortus egyik felügyelőbizottsági tagja abban az időben Gyurcsány Ferenc volt. 2003-ban vizsgálták az ügyet, de arra jutottak, hogy a Fortus nevével és számláival valakik visszaéltek.
És Orbán Viktor olajozott?
Orbán Viktort egy nem túl meggyőző történettel hozták össze olajosokkal. 1998-ban egy kampánygyűlést tartott Kiskőrösön, amelyen sokan mások mellett környékbeli olajos vállalkozók is részt vettek. A Fidesszel kapcsolatban korábban emlegették az olajjal foglalkozó, és egymilliárdos adócsalással vádolt Monon Kft-t és egy Tóth Béla nevű embert. Tóth Béla nem volt a Fidesz tagja, de 1994-ben a párt kampánymenedzsereként tartották számon. A Monon Kft-hez hivatalosan annyi köze volt, hogy kölcsönt adott a cégnek egy jövedéki engedély megszerzésére. A Monon Kft. ügyvezetője egy hajléktalan volt.