Önmérsékletre kérte a képviselőket a legfőbb ügyész

Csak igazságmorzsákat tartalmaznak az olajügyekkel kapcsolatos jegyzőkönyvek - közölte Polt Péter, legfőbb ügyész, hétfői olajbizottsági meghallgatásán. Polt önmérsékletre kérte a képviselőket, mert szerinte a lényegi kérdésekről vonja el az amúgy is leterhelt ügyészség energiáit az olajügy vizsgálata. Jelezte, bűncselekmény és nem bizonyíték hiányában szüntették meg azt a nyomozást, amely a Nógrádi által elmondottak alapján folyt annak kiderítésére, valóban van-e kapcsolat az olajmaffia és Lezsák Sándor, Szabó Iván, Pintér Sándor, illetve az MSZP pénztárnoka között.

Vádalkuk a maffia ellen

Polt Péter bejelentette: még az ősz folyamán feláll a különleges ügyek nyomozócsoportja, amely önálló technikai bázissal rendelkezik majd, így nem lesz szüksége más hatóságok segítségére, hogy hatékony munkát végezhessen. Jelezte ugyanakkor, legalább két évre van szükség ahhoz, hogy a nyomozócsoport teljesítőképessége csúcsára érjen.

Képviselői kérdésre Polt elmondta: folyamatosan él az ügyészség a vádalku eszközével, mert ez az egyetlen hatékony eszköze a hatóságoknak arra, hogy a szervezett bűnözőkkel szemben fellépjenek. Nem kizárt így az sem, hogy az olajügyek vizsgálata kapcsán is élnek majd ilyen eszközökkel.

Nyomozás a hamisan vádlók ellen

Polt Péter, legfőbb ügyész

A legfőbb ügyész megerősítette: nyomozás indul hamis vád elkövetésének alapos gyanúja miatt mindazok ellen, akik hivatalos szerv előtt tett vallomásukban valótlanságokat állítottak. Polt Péter szerint ilyen lehet Nógrádi Zsolt és mindazok, akik felbújtóként, vagy egyéb módon közreműködtek a ,,tanú" felkészítésében. Polt arról is tájékoztatást adott, hogy Pallag bizottsági elnök feljelentése nyomán feljelentés kiegészítést rendeltek el azzal kapcsolatosan: készítettek-e listát a bizottsági elnök irodájában látogatást tett személyekről vagy sem. (Mint ismeretes, Pintér Sándor belügyminiszter a parlamentben cáfolta az adatgyűjtés tényét, míg Orbán Péter országos rendőrfőkapitány megerősítette azt.)

Még a napirend elfogadása előtt Koródi Mária, szabad demokrata bizottsági tag arra kérte Pallag Lászlót: a jövőben tegyen meg mindent a törvényes működés biztosításáért. Nehezményezte, hogy az anyagoknak csupán negyven százalékát adta át a testületnek, a többit pedig továbbra is magánál tartja. Megkérte Pallagot, nyilatkozzon, hogy tartalmaz-e érdemi információt a még át nem adott anyag.

Pallag kifogyott a bizonyítékokból

Pallag László válaszában leszögezte: nem tartalmaznak bűncselekményre utaló jelet, vagy politikusok érintettségét bizonyító dokumentumot a nála maradt iratok. Azok jelentősebb részét egyébként bármikor megtekinthetik a testület tagjai. Azokba azonban nem enged betekintést, amelyeket neki személyesen juttattak el az állampolgárok.

Szerinte a nyári szabadságolások miatt nem került sor a két héttel ezelőtti ülésre, noha a nyári időszak figyelembevételével döntött úgy a bizottság, hogy kéthetente ülésezik.

Kupának nem volt mondanivalója

Kupa Mihály, ex-pénzügyminiszter

Kupa Mihály, ex-pénzügyminiszter nem tartott bevezetőt. Magától ugyanis nem volt mondanivalója az olajügyekről, jelezte ugyanakkor, a kérdésekre igyekszik válaszolni. Szerinte nem tehetett semmit az akkori kormány, mert nagyon sokakat érintett volna hátrányosan a háztartási tüzelőolaj támogatásának megszüntetése. Az igen kellemetlen taxisblokád után politikailag sem volt megengedhető, hogy megszüntessék az árkülönbözetet a gázolaj és a HTO között. Azért is tehetetlen volt a tárca, mert 1993-ig egyszerűen nem volt vámtörvény, csupán egy minisztertanácsi rendelet szabályozta a területet. Ráadásul az intézményrendszer is alkalmatlan volt arra, hogy hatékonyan fellépjenek az olajbűnözéssel szemben. Kupa szerint különben is sokkal nagyobb gondot okozott az ÁFA-csalások problémája.

,,Intellektuálisan és morálisan" kifogásolható politikusok

Boross Péter, az Antall-kormány titokminisztere, belügyminisztere, majd Antall halála után néhány hónapig miniszterelnök, jelenleg a kormányfő tanácsadója szerint nem helyes, hogy ,,intellektuálisan és morálisan" kifogásolható politikusok vették kezükbe az olajügyeket. Szerinte példanélküli, hogy egy olyan ,,lókötőt", mint Nógrádi beengedtek egy parlamenti bizottságba, hiszen nem szokás sehol a világon bűnbánó maffiózókat a törvényhozásba citálni. Az ilyen nyilatkozattevőkkel az ügyészség kell, hogy foglalkozzék nem egy parlamenti testület.

Boross Péter, a kormányfő tanácsadója

Boross Péter közölte: kedden a legfőbb ügyészhez eljuttatja azokat a nyilatkozatokat és bejelentéseket, melyeket 1996-ban jutottak el hozzá. Boross olyan anyagokat említett, melyek egy róla szóló cikksorozat kapcsán jutottak el hozzá. ,,Azok kerestek meg, akiket hamis tanúzásra próbáltak rávenni a cikkben szereplő állítások igazolására" - közölte Boross, aki megemlítette ,,olyan képtelken vádakat fogalmaztak meg, hogy a családomé a fél Balaton, illetve, hogy kommandósokat képzek a Bakonyban".

A politikus közelebbről meg nem nevezett erőket sejt a háttérben, akik igyekeznek megakadályozni EU-csatlakozásunkat, aminek szerinte két dolog lehet az akadálya, a szervezett bűnözés, illetve a kisebbségek ügye. ,,A romák már Strassburgban vannak, a szervezett bűnözéssel kapcsolatban pedig itt az olajügy, amiről az elnök úr még a BBC-nek is nyilatkozott, de naivitás azt gondolni, nem az ország lejáratása a célja egy ilyen riportnak" - vélekedett a miniszterelnök főtanácsadója.

Vizsgálat a létminimumon élőknek

Pallag László Boross kijelentéseire reagálva leszögezte: azoknak készül a vizsgálat, akik havi 20-30 ezer forintból tengődnek és kíváncsiak az igazságra. Munkája során ez az egy dolog vezérelte mindig is és ezután sem lesz ez másképp. Meg kell tisztítani a közéetetet, s ezt az olajügyeknél kell kezdeni - hangoztatta Pallag László.

A bizottság az egykori miniszterek meghallgatását követően arról kezdett vitát, miről szóljon a következő ülés napirendje, kiket hívjanak meg és egyáltalán, mivel foglalkozzanak még. Pallag László ragaszkodott volna hozzá, hogy vitassák meg az MSZP határozati javaslatának módosító indítványait, erre azonban nem került végül sor. Megállapodás született viszont arról, hogy a következő ülésen meghallgatják Latorcai János, egykori ipari minisztert és a tárca akkori helyettes államtitkárát.

Döntöttek arról is, hogy kezdeményezik az olajbizottság létrehozásáról szóló parlamenti határozat módosítását, amely szerint fél évvel a testület alakulása után jelentést kellene készíteni, mert egyelőre nincsen miről ilyen anyagot készíteni. Koródi Mária szerint például csak arról lehetne számot adni, hogy a testület egyáltalán nem jutott semmire azon kívül, hogy monstre meghallgatásokat tart. A testület két hét múlva folytatja munkáját.