Mária
-6 °C
-2 °C

Milliárdosok porolják le a budapesti olimpia tervét

2005.09.19. 15:09
Gyurcsány Ferencet, Orbán Viktort és a Magyar Olimpiai Bizottság egyes tagjait is tájékoztatta az újabb olimpiaszervezési tervekről a Budapesti Értéktőzsde elnöke, Szalay-Berzeviczy Attila. A tőzsdeelnök az Index információi szerint már néhány milliárdost, többek között Csányi Sándor OTP-elnököt és Demján Sándor, Trigránit-vezért is megnyert a leporolt ötlethez, hogy Budapest rendezzen nyári olimpiát. Úgy tudjuk a miniszterelnök most sem lelkesedik a 2002-ben 4600 milliárdosra becsült beruházásért.

A 2020-as vagy 2024-es nyári olimpiai játékok budapesti rendezéséért (megpályázásáért) lobbizik Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde elnöke. A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) gazdasági bizottságában is tevékenykedő üzletember saját elgondolásai alapján, hangsúlyozottan civil kezdeményezésként állt neki, hogy összehozzon egy pénzügyi és sportterületen befolyásos emberekből álló csoportot a szervezés megkezdése érdekében.

Reprezentatív lobbisták

Az Index információi szerint a MOB vezetése már augusztusban tájékoztatást kapott Szalay-Berzeviczy Attilától a szervezés megindításáról. A tőzsdeelnök a szervezet gazdasági bizottságának ülésén állt elő azzal a tervével, hogy egy politikától mentes kezdeményezést indít Budapest szervezési jogának megszerzéséért. A lobbizáshoz egy reprezentatív team állna össze. A névsor a hírek szerint még nem végleges, de a terv mellé állt már többek között Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója és Demján Sándor, Trigránit elnöke is. Molnár Zoltán, a MOB ügyvezető igazgatója az Index kérdésére elmondta, hogy Schmitt Pál MOB-elnöknek egyeztetési nehézségek miatt egyelőre személyesen nem adtak információt a megújított elképzelésekről, de a MOB vezetése biztosította Szalay-Berzeviczyt, hogy a szervezet továbbra is erkölcsi kötelességének tartja minden ilyen irányú kezdeményezés támogatását. A MOB hosszútávon is érvényesnek tartja azt a határozatát, amelyben két éve felkérte a mindenkori kormányt és a főváros vezetését, hogy ne vegye le a napirendről a budapesti olimpia ötletét. Schmitt Pált brüsszeli elfoglaltságai miatt még nem sikerült elérnünk.

Elszántan civil

Szalay-Berzeviczy Attila az Indexnek nem akart tájékoztatást adni arról, hogy milyen eredményeket ért el az elmúlt hetekben. A Szabad Földnek adott interjújában azonban azt állította: szerinte a kormányváltás előtt a 2012-es szervezés ötletét hibásan vezették elő, így eleve kudarcra volt ítélve. "Most egy pártsemleges, elszánt civil szerveződés és a gazdasági elitünk fog össze. Két pillérre állítjuk az olimpiai pályázat előkészítését. Létrehozunk egy üzleti klubot. Ez a legnagyobb hazai vállalatok vezetőiből tevődik össze, s ez biztosítja a tényleges előkészítő munkát menedzselő civil egyesület számára alapítványi formában az anyagi hátteret."

Elmaradt
A Magyar Nemzet szombati számában számolt be az olimpiapárti szerveződésről. A lap szerint a tőzsdeelnök szervezésében "deklaráltan civil szerveződés alakul" ugyan, de ez mégis "kikerülhetetlenül átszövi" a politikát. Az MN annak ellenére, hogy végig Szalay-Berzeviczy Attilát jelöli meg kezdeményezőnek, "Gyurcsány olimpiáért szervezkedik" címen jelentette meg a cikket. A lap viszont nem ejt szót arról, hogy a lobbizó társaság a Fidesz vezetőjét szintén tájékoztatta a terveiről, a párt alelnökének, Schmitt Pálnak pedig csupán idő hiányában tolódott el a személyes találkozója Szalay-Berzeviczyékkel.
A tőzsdeelnök a rendezés várható költségvetéséről is említ néhány adatot: mintegy 4600 milliárd forintba kerülne összességében egy magyar olimpiarendezés: "400 milliárd származna az olimpia közvetlen bevételeiből, míg 750 milliárdot az Európai Uniótól várunk. További 450 milliárd forint magántőke bevonásával állna rendelkezésre, míg a költségvetésben megközelítőleg 3000 milliárdot kellene elkülöníti a következő tizenegy év alatt." Az Index információi szerint a számok a PricewaterhuoseCoopers nemzetközi pénzügyi tanácsadó cég 2002-es megvalósíthatósági tanulmányából származnak, és a PwC három javaslatában szerepelt az is, hogy a játékok központja, valamint az olimpiai falu Csepelen legyen.

Felfrissítik a tanulmányt

Információink szerint a tőzsdeelnök és csoportja már Gyurcsány Ferenc kormányfőt és Orbán Viktor Fidesz-elnököt is tájékoztatta az új tervről. Deutsch Tamás, az Orbán-kormány egykori sportminisztere egyelőre nem reagált megkeresésünkre, hogy ő vagy a pártelnök támogatja-e az üzletemberek javaslatát. A Szalay-Berzeviczy körül formálódó csoport tagja viszont a Belügyminisztérium jelenlegi államtitkára.

Szilvásy György, Gyurcsány Ferenc egykori üzlettársa az Index kérdésére azt állította, hogy részvétele ellenére a szervezés pártoktól függetlenül folyik, ő pedig azért kapott felkérést, mert már korábban is foglalkozott a kérdéssel. Az államtitkár elmondta, hogy a költségvetési szerepvállalásról még nincs semmilyen konkrét javaslat, hiszen a szervezés még csak néhány hete kezdődött el, de a helyzet pontos felméréséhez szükség van a PricewaterhouseCoopers (PwC) tanulmányának felfrissítéséhez. A miniszterelnökhöz közelálló források szerint Szilvásy részvétele ellenére Gyurcsány Ferenc továbbra sem támogatja az ötletet. Úgy tudjuk, a kormányfő arra kérte az "ötletgazdát", akkor beszéljenek újra erről a kérdésről, ha elkészült a felfrissített megvalósíthatósági tanulmány.

Aláírták, kárhoztatták

Az olimpia rendezését Orbán Viktor még kormányfőként, 2000. őszén vetette fel, akkor arról volt szó, hogy pályázhatnánk a 2012-es vagy 2016-os olimpiára. 2001. tavaszán azután Deutsch Tamás - sportminiszterként - bejelentette, hogy pályázunk a 2012-esre, bár a MOB akkor úgy becsülte, "csupán" 1000 milliárd forintos beruházásra van szükség.

A budapesti olimpia rendezése mellett a Fidesz a 2002-es választás kampányában 650 ezernél több támogató aláírást gyűjtött össze, többek között Medgyessy Péterét, Kovács Lászlóét és Demszky Gáborét.

Az akkori ellenzék olimpiával kapcsolatos zavara ellenére az MSZP és az SZDSZ is központi témaként foglalkozott a választások előtt azzal, hogy Orbánék az olimpiaszervezést a politikai kampány részévé tették. Baráth Etele, aki 2002-ben szintén tagja volt a MOB-nak, most úgy vélekedik, hogy a 2002-es választási kampány idején azért volt kétértelmű a szocialista politikusok állásfoglalása, mert úgy érezték, nem állt volna rendelkezésre elegendő idő az alapinfrastruktúra szerves fejlesztésére 2012-ig. Az EU-ügyekért felelős tárca nélküli miniszter hangsúlyozta, nem kapott felkérést a szervező csoportban való részvételre, de támogatja az elképzelést, mert 2020-ra vagy 2024-re részben az EU támogatásával jelentős részben kiépül majd a szükséges infrastrukturális háttér, így szerinte a PwC által becsülteknél jóval kisebb összeget kell az olimpia miatt fordítani ezekre a beruházásokra.

Autópályák, utak, vasutak

A még Deutsch Tamás vezette ISM megrendelésére készült tanulmány összesen 4600 milliárd forintra becsülte a 2012-es olimpia budapesti megvalósításának költségeit. A PwC akkor megállapította: a főváros akkori infrastrukturális helyzete nem volt alkalmas a nyári játékok megrendezése. 2012-ben csak akkor lett volna megvalósítható az olimpia, ha Magyarország az állami szerepvállaláshoz 2020-ig teljesíteni tudja az átlagosan 4 százalékos GDP növekedési szintet.

A cég szerint Budapesten és környékén mintegy 300 kilométer autópálya megépítésére, 400 kilométer gyorsforgalmi útra, 25 kilométernyi új metróra és három új hídra lenne szükség. Miután az országban egyetlen sportlétesítmény sem alkalmas olimpiai versenyszámok lebonyolítására, szűkség lenne egy központi stadion, négy labdarúgó stadion, tizenegy fedett csarnok és tizenhat speciális sportlétesítmény megépítésére, amelyek 80 százaléka Budapestre kerülne.

A PwC három rendezési tervvel állt elő. A többé-kevésbé egyforma költségekkel járó javaslatok közül a Duna menti terv Csepel környékére helyezné az olimpiai központot, ahol 16 ezer fős olimpiai falu és 17 ezer fős médiaközpont jönne létre. A másik terv a József városi pályaudvar környékének teljes rehabilitációját javasolja, a harmadik pedig egy Észak-Pestre helyezett zöldmezős beruházással számol.

A Medgyessy-kormány 2003 tavaszán jelentette be, hogy Magyarország és Budapest 2012-ben nem tud olimpiát rendezni, mivel nincsenek meg hozzá a szükséges források.