Barbara, Borbála
-5 °C
3 °C

Száztíz éve nincs pénz olimpiára

2005.09.26. 10:31
Budapest olimpiai város lett volna, ha az első világháború nem jön közbe. A magyar főváros utoljára 1955-ben pályázott, végül Róma győzött. A világ három legnagyobb nézettségű sporteseménye közül egyedül labdarúgó-világbajnokságra nem pályáztunk, futball Európa-bajnokságra most adtuk be harmadszor a jelentkezést, az újkori olimpiák közül kis híján mi rendeztük az elsőt.

Lehet, hogy már a második budapesti olimpián lennénk túl, ha 1896-ban Wlassics Gyula mert volna nagyot álmodni. A kultuszminiszter elődei és az olimpiai játékokat felújító Coubertin báró között több levélváltás történt annak érdekében, hogy Budapest adjon otthont az első újkori olimpiának. Végül Wlassics ugyanarra az érvre hivatkozva mondta le az 1896-os rendezést, mint Medgyessy Péter miniszterelnök száznyolc évvel később a 2012-es pályázat beadását: hiányoznak a szükséges források.

Az 1896-os rendezés jogát Athén nyerte el, és a város több mint száz évvel később "alanyi jogon" ismét versenyszínhely lett.

A politikusok óvatosabbak

#alt#
Berzeviczy & Berzeviczy (Fotó: mkogy.hu, Nagy Attila)

A kijózanító, a tervet irreálisnak nevező miniszteri válasz is közrejátszhatott abban, hogy hamarosan megalakult a Magyar Olimpiai Bizottság annak a Berzeviczy Albertnek a vezetésével, akinek egyenes ági leszármazottja 2020-ra vagy 2024-re budapesti olimpiáról álmodik. Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde elnöke üzletemberek egy csoportjával, köztük Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgatóval vagy Demján Sándor Trigránit-elnökkel lobbizna a rendezésért. A politikusok Orbán Viktor elvetélt kísérlete után óvatosabbak, most sem az ellenzék, sem a kormány nem állt egyértelműen a felvetés mögé.

Háború miatt elmaradt

A legközelebb 1914-ben kerültünk ahhoz, hogy Budapest olimpiát rendezzen, bár akkor még nem előzte meg milliárdos pályázat a jelentkezést, elég volt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjainak szavazása. Ezen Budapestet huszonegyen, Antwerpent heten támogatták, mégis a belga város rendezhette meg az olimpiát, mivel Magyarország - a Monarchia részeként - a vesztesek oldalán harcolt a háborúban.

A kandidálás legfőbb kritériuma a Nemzeti Stadion felépítése lett volna, ez azonban váratott magára. A második világháború előtt, illetve alatt azért beadtuk a jelentkezést az elmaradt 1944-es, majd a végül a háborús győztes Londonnak adott 1948-as játékokra.

A 1952-es helsinki olimpia sikerén felbuzdulva (minden idők legjobb magyar szereplése tizenhat aranyérmet szereztek sportolóink) megpályáztuk az 1960-as rendezést, ami - az 1955-ben keltezett dokumentumok szerint - 820 millióból kijött volna. Negyvenöt évvel később a Deutsch Tamás vezette sportminisztérium megrendelésére készült tanulmány 4600 milliárdra becsülte a 2012-es költségeket. Végül az 1960-as rendezési jogot Róma, a 2012-eset London nyerte el, ez utóbbira nem adtunk be pályázatot.

Az Eb nem üti az olimpiát

A világ három legnagyobb nézettségű sportversenye közül csak labdarúgó világbajnokságot nem akartunk soha rendezni. Az olimpia mellett a labdarúgó Európa-bajnokságra is többször pályáztunk sikertelenül. 2004-ben Ausztriával közösen (Portugália nyert), 2008-ban önállóan (Ausztria és Svájc nyert) akartunk Eb-t rendezni. A 2012-es Eb rendezési jogát Horvátországgal akarjuk elnyerni.

#alt#
A magyar-argentinon az Eb-re is melegítettek (Fotók: Barakonyi Szabolcs)

Nem lett volna szerencsés az olimpiai ötlettel addig várni, amíg a hasonlóan nézettségű Európa-bajnokság rendezési jogát nem sikerül elnyerni? - kérdeztük a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) sajtófőnökétől. "A kettő nem zárja ki egymást" - mondta Ganczer Gábor. "Az MLSZ támogatja az olimpiai pályázat ötletét." A labdarúgó-szövetség vezetői nem féltékenyek arra, hogy az esetleges olimpiai pályázatot máris olyan mogulok támogatnák, mint Csányi vagy Demján. "Üzletemberek bevonásáról egyelőre nincs szó, most a kormányzati támogatás és a kormánygarancia megszerzése volt napirenden" - mondta Ganczer.

A beruházás költsége harmincszor kisebb egy olimpiáénál, az MLSZ számításai szerint 150-160 milliárdból ki lehet hozni. A labdarúgó-szövetség - a sajtófőnök szerint - leginkább az utóbbi évek válogatott gálamérkőzéseinek és az idei utánpótlás (U19-es) női Európa-bajnokságnak a tapasztalataira építhet.

Szellemi tőke van

"Az országban megvan az a szellemi tőke, ami az olimpia megrendezéséhez szükséges" - mondja Mérei László, a Magyar Atlétikai Szövetség főtitkára, de tisztában van azzal, hogy "erőteljes infrastruktúra-fejlesztés" nélkül nincs esélyünk. Tavaly fedettpályás világbajnokságot, 1998-ban szabadtéri Európa-bajnokságot rendeztünk.

#alt#
Orosz váltó a 2004-es budapesti fedettpályás atlétikai világbajnokságon

Mi lesz a pályákkal?

Akár a rendezés mellett szólhat, hogy a rendszerváltás óta Magyarország a harmincnégy olimpiai sportágból tizennégyben rendez hamarosan vagy rendezett világ- vagy Európa-bajnokságot.

"Most nem bírná el az ország az olimpiát, tavaly kint voltam Athénban, láttam, hogy mibe került nekik" - mondta az Indexnek Kovács Tibor, a Magyar Sportlövő Szövetség főtitkára, aki szerint húsz év múlva, erős gazdasági héttérrel már érdemes lenne belevágni a rendezésbe.

Csak a sportlövőversenyek megrendezése mai árakon több milliárd forintba kerülne, miközben a tavalyi győri légfegyveres Európa-bajnokság 110 millió volt. És nem elég új lőtereket építeni, ki kellene találni az olimpia utáni hasznosítást is, ha nem akarunk úgy járni, mint Atlanta, ahol az 1996-os olimpia után le kellett bontani az olimpiai sportlövő létesítményeket. (Ugyanez a veszély fenyegeti az esetleges Eb-re vagy olimpiára épülő 30-40-50 ezres stadionokat is, egy magyar bajnoki mérkőzés jelenleg néhány ezer embert vonz.)

2020: Afrika? Dél-Amerika? Közép-Európa?

Olimpiák és helyszínek 1988 óta
1896 Athén, 1900 Párizs, 1904 St. Louis, 1908 London, 1912 Stockholm, 1920 Antwerpen, 1924 Párizs, 1928 Amsterdam, 1932 Los Angeles, 1936 Berlin, 1948 London, 1952 Helsinki, 1956 Melbourne, 1960 Roma, 1964 Tokió, 1968 Mexikóváros, 1972 München, 1976 Montreal, 1980 Moszkva, 1984 Los Angeles, 1988 Szöul, 1992 Barcelona, 1996 Atlanta, 2000 Sydney, 2004 Athén, 2008 Peking, 2012 London, 2016 (a részvételi szándék hivatalos jelzése) Milánó, Szentpétervár, Los Angeles, Santiago de Chile, Újdelhi

Apróbb szabályszerűségeket lehet csak felfedezni abban, hogy éppen melyik kontinens városa kapja meg az olimpiai játékok rendezési jogát. Utoljára több mint ötven éve rendezett olimpiát egymás után kétszer ugyanaz a földrész. A 2012-re sikertelenül pályázó Párizs, Madrid és Moszkva már be is jelentette, hogy a 2016-os rendezésre nem pályáznak, mivel 2012-ben Európa rendez olimpiát.

2020-ban akár európai várost is választhat a NOB, bár Dick Pound, a szervezet befolyásos tagja szerint Afrika vagy Dél-Amerika lehet a nyertes. Dél-Afrika a 2010-es labdarúgó-világbajnokság tapasztalataival a háta mögött valószínűleg belevág, ahogy Santiago de Chile is megpróbálhatja - ha 2016-ban nem jár sikerrel.

A szkeptikusok szerint a magyar pályázatnak 2020-ban Európából is erős versenytársai lehetnek: Párizs, Madrid, Moszkva biztos nem adja fel, és számolni kell az "örök vesztes" Isztambul újbóli indulásával.

A budapesti olimpiát támogatók viszont azzal érvelhetnek, hogy a 2020-as rendezés megpályázását Prága és Varsó is fontolgatja, vagyis a közép-európai térségben a vezető szerepét hangsúlyozó Budapest lépéshátrányba kerülhet, ha elveti az olimpiai tervet.

#alt#
Népstadion - most

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Egzotikus élmények!

Amiről eddig álmodni sem mert. Luxus nyaralás, a világ legcsodálatosabb tengerpartjain.