Fele ige, fele nem
Az elmúlt fél évben a lakosság csupán ötöde tartotta valószínűnek, hogy a siker reményében pályáznánk. A kezdeményezés támogatói végig kevesebben voltak, mint az ellenzői, de arányuk így is több mint a kétszeresét tette ki azokénak, akik bizakodtak a sikerben.
Szeptemberben megnőtt az ellenzők tábora, ám ez az ideiglenes visszaesés a medián elemzése szerint feltehetően a szeptember 11-i terrortámadások hatásaival hozható összefüggésbe. Mindenesetre az idén januárban már ismét csökkent a különbség: a lakosság 45 százaléka helyeselte és 51 százaléka ellenezte a pályázat benyújtását.
Az olimpia mellett szóló érvek nagyobb részét továbbra is elfogadják az emberek: megrendezése a válaszadók többsége szerint növelné az ország nemzetközi tekintélyét, és fellendítené a gazdaságot.
A falusiak körében a legnépszerűbb az ötlet
Az ellenérvek közül sokan egyetértenek azzal, hogy a rendezéssel kizárólag a játékokat rendező főváros járna jól, és a vidék semmi hasznát nem látná. Ezzel az állítással főleg a kistelepüléseken élők értenek egyet, holott egyébként éppen a falusi polgárok támogatják a leginkább az olimpia ötletét.
A napilapban közölt közvéleménykutatás szerint ebben az ügyben a politikai beállítódás határozza meg a leginkább a véleményalkotást. A Fidesz-MDF-szavazók döntő többsége helyesli a tervet. Így fordulhat elő, hogy éppen vidéken népszerűbb az olimpia gondolata, hiszen a közös lista támogatottsága is a vidéki lakosság körében a legnagyobb.
Az iskolázottság hatása a Medián szerint azért nincs hatással a véleményekre, mert míg a jobboldali szavazók körében az iskolai végzettséggel nő a támogatók aránya, addig a baloldalon éppen fordított az összefüggés, hiszen az egyes szavazói táborok többségi álláspontját főleg a politikailag jobban tájékozott (általában a képzettebb) választók követik.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
