Bajban az önkormányzatok

Az önkormányzatok többségét gazdasági ellehetetlenülés fenyegeti. Idén eddig önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került 1149 település összesen 22,4 milliárd forint támogatást igényelt a költségvetésből. Az elbírálás után 1074 helyhatóság jutott együttesen 14,7 milliárdos anyagi segítséghez. 2000-ben 1167 önkormányzat 12,4 milliárd, 2001-ben 1206 település 13,6, 2002-ben 1280 önkormányzat 16,7 milliárdos támogatást kapott.

A statisztikai adatok szerint a településeknek "csak" a negyven százaléka önhibáján kívül hátrányos helyzetű (önhikis), a valóságban kivétel nélkül minden önkormányzatnak hiánya van - állítja Szita Károly, a Fidesz önkormányzati tagozatának vezetője. Kaposvár polgármestere szerint a magyar önkormányzati rendszer legsúlyosabb válságát éli át, a 2003-as költségvetés pedig kifejezetten tragikus a falvak, városok számára. A helyhatóságoknak 2004-ig minimum 220 milliárd forinttal több pénzt kellene kapniuk. A fideszes politikus úgy véli: a kormány azért erőlteti a közigazgatási reformot, hogy palástolja a valódi problémákat.

Jauernik István, az Országgyűlés önkormányzati bizottságának szocialista alelnöke úgy fogalmazott: az lenne a normális, ha nem lenne egy-kétszáznál több önhikis település, ám arra nem lát reális esélyt, hogy a közeljövőben megváltozhat a rendszer. Ez leghamarabb a közigazgatási reform után történhet meg, amely átrendezi az önkormányzati rendszer feladat- és hatáskörét, valamint a finanszírozást.

A gyakorlat

Az idén egyetlen csődöt jelentett település, a Bács-Kiskun megyei Dunafalva "vesztét" egy gázberuházás okozta. A település annak ellenére nem fizetett a hálózat kiépítéséért a Dégáz Rt.-nek, hogy erre a célra a területfejlesztési tanácstól 36, a lakosságtól további 18 millió forintot kapott.

A tartozás négy év alatt kétszeresére, kamatokkal együtt csaknem hetvenmillió forintra nőtt. A Dégáz tavaly végrehajtási eljárást kezdeményezett, amit a bíróság is jóváhagyott. A végrehajtónak így jogában állt az önkormányzat számláját kiüríteni. Mivel a település forrásai nem fedezték az adósságot, márciusban megkezdődött az adósságrendezési eljárás. A település ingatlanjait 47 millió forintra értékelték. Az eladásból befolyó összeg egy számlára kerül, amire pedig nem sikerül vevőt találni, azt a tartozás fejében felajánlják a hitelezőknek.

"Csődbe úgy lehet jutni, hogy a település vezetői sorozatos gazdasági baklövéseket követnek el" - mondta a Magyar Hírlapnak Pap Imre, aki az anyagi összeomlás után, két csődeljárás idején volt Nágocs polgármestere. A 720 lelkes falu még évekkel ezelőtt 240 millió forintos tartozást halmozott fel. Az eladósodás az útépítéssel kezdődött, a hiányzó önrészt pedig újabb és újabb beruházáshoz nyújtott támogatásból igyekeztek pótolni.

Ki a felelős?

Az önkormányzati csődöknél a testület és a polgármester felelőssége egyaránt felvetődhet. Arra is volt már példa, hogy a csődhelyzet miatt a település pedagógusai, óvónői és a polgármesteri hivatal munkatársai hónapokig nem kaptak fizetést. A működésképtelenné vált önkormányzatok azonban ilyen esetekben sem számolhatók fel, az alapvető feladatokat el kell látniuk. Többségében jónak tűnő cél érdekében kezd vállalkozásokba egy-egy település. Emellett a különböző infrastrukturális fejlesztésekre kiírt pályázatok is arra ösztönözték az önkormányzatokat, hogy erejüket meghaladó beruházásokba, gáz- és közműfejlesztésekbe kezdjenek. Több helyen alacsony kamatozású külföldi hitelből próbálták előteremteni a pályázat feltételeként megszabott "önrészt".

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!