Orbán pontot tett a közös EP-lista ügyének végére

Az utóbbi három-négy napban nem tudtunk meg semmit arról, hogy pontosan mire gondolt a miniszterelnök, amikor azt javasolta, közös EP-listán induljon valamennyi parlamenti párt - közölte pénteki sajtótájékoztatóján Orbán Viktor. A Fidesz elnöke szerint ennyi idő még úgy is járt a kormányfőnek ötletének kifejtésére, hogy felvetése szokatlan volt és meglepő. Orbán szerint az összefogást célzó javaslat inkább megosztotta a társadalmat.

Tartalmi kérdésekről kell beszélni

"Itt az ideje, hogy pontot tegyünk a javaslat végére, de nem az összefogás ügyének a végére" - jelentette ki Orbán. Az összefogásnak azonban Orbán szerint nem hatalmi pozíciók fölötti osztozkodásnak, nem a politikai osztály alkujának kell lennie, hanem tartalmi kérdésekről kell szólnia.

Orbán szerint a közös lista megfosztaná a polgárokat a szabad választás lehetőségétől, ami egy olyan országban, ahol negyven éven át csak egy listára lehetett szavazni, különösen szerencsétlen. A javaslat miatt fennáll annak veszélye, hogy Európában ujjal mutogatnak ránk, de mindenesetre romlik érdekérvényesítő képességünk.

A Fidesz kilenc pontos "hamuba sült pogácsája"

A Fidesz, az összefogás jegyében összeállított kilenc pontja útravaló, "hamuba sült pogácsa" a leendő EP-képviselők számára - mondta a volt kormányfő -, de a félreértések elkerülése érdekében hozzátette: a Fidesz tudatában van annak, hogy az európai képviselők függetlenek.

A Fidesz szerint összefogásra volna szükség a magyarok egyenrangúságának védelmében, a magyar gazdák, a kis- és középvállalkozások megerősítéséért, a nemzeti kisebbségek védelmében. A Fidesz szerint az EP-képviselőknek azért is közösen kellene fellépnie, hogy ne csökkenjenek az EU-ból érkező fejlesztési pénzek. Közmegegyezésre kellene jutni a leendő uniós tisztségekről. A párt azt javasolja, hogy a parlament integrációs bizottsága működjék a nemzeti konszenzus megteremtésének intézményeként.

Befejezésül a Fidesz az Európai Unió 1976-os okmányának betartására hívja fel a figyelmet, mely szerint az EP tagjait általános, közvetlen, szabad és titkos választásokon választják meg.