Ferenc, Olívia
-2 °C
4 °C

Orbán kettős állampolgárságot adna a határon túliaknak

2001.05.20. 20:34
Orbán Viktor miniszterelnök a Vasárnapi Újságnak adott interjújában kijelentette: a kormányon belül nincs elvi fenntartás a határon túli magyarság kettős állampolgárságával szemben, de figyelembe kell venni, hogy ez szolgálja-e érdeküket, illetve hogy az érintett országok hajlandók-e ilyen államközi szerződést kötni Magyarországgal. Ugyanakkor a határon túli magyar szervezetek vezetői úgy vélik, a kettős állampolgárság intézménye önmagában biztosan nem váltaná ki a státustörvényt, most ez utóbbira kell koncentrálni - vélekedtek.
A kormányfő az egyórás interjú során kijelentette: Jugoszláviában létezik a kettős állampolgárság intézménye és Magyarország is készen áll arra, hogy erről államközi szerződést kössön. Ukrajnában ugyanakkor ezt tiltják a törvények, Romániában pedig a kettős állampolgárságot szerzők bizonyos jogokat nem gyakorolhatnak.

Orbán Viktor kijelentette, hogy a kormány nagy reményeket fűz a státustörvényhez. A kormányfő belpolitikai gyökerűnek tartja a jogszabállyal összefüggésben megfogalmazódott szlovákiai és romániai ellenvéleményeket. Hozzátette: Magyarország üdvözli, ha például Románia vagy Szlovákia akar pénzt adni a Magyarországon élő kisebbségének oktatási vagy kulturális célokra.

A kettős állampolgárság nem minden határon túlinak kedvezne

A kettős állampolgárság intézménye önmagában biztosan nem váltaná ki a státustörvényt, most ez utóbbira kell koncentrálni - vélekedtek a határon túli magyar szervezeteknek a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában vasárnap este megszólaló vezetői. Orbán Viktor miniszterelnök ezzel kapcsolatos nyilatkozatára reagálva Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártja ügyvezető alelnöke úgy vélekedett: a kettős állampolgárság kérdését először a határon túl élő magyarságtól függetlenül kell megvizsgálni, a tekintetben, hogy illeszkedik-e a magyar jogrendbe. - Az, hogy a kettős állampolgárság segítene-e a határon túl élő magyarokon, attól függ, hogy melyik országban élnek - tette hozzá.

Borbély László, a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének (RMDSZ) ügyvezető alelnöke ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Romániában például kettős állampolgár nem lehet közhivatlanok, ahogyan választott tisztségviselő sem. Szerinte is inkább a státustörvényre kell koncentrálni. Hasonlóan vélekedett Kvarda József, a Csemadok elnöke.

A státustörvény elleni reakciókat a politika motiválja

A státustörvénnyel kapcsolatos reakciókról szólva a politikusok mindegyike úgy fogalmazott: a fenntartások, elutasító vélemények belpolitikai indíttatásúak, mind Romániában, mind Szlovákiában. Emlékeztettek arra is, hogy mindkét országban létezik olyan jogi forma, amely lehetőséget nyújt a külföldön élő szlovákok, illetve románok támogatására.

Duray Miklós szerint ezek a magyar státustörvényben megfogalmazottnál nagyobb kedvezményeket nyújtanak. Hozzátette: a magyar jogszabály abból indul ki, hogy csökkenteni kell a határokon túl élő magyarok magyarországi "jogi idegenségét", ugyanakkor erősíteni a szülőföldön maradás és az ott boldogulás lehetőségét.