Orbán: a küszöb átlépése nem fizikai bravúr

"A lábemelés a küszöb fölött önmagában nem fizikai bravúr, az ország versenyképességét valójában a belépés utáni helytállás növelheti" - állította a volt kormányfő.

A szívünkhöz közel

Orbán Viktor elmondta, hogy az Európai Bizottság jelentésének az elmúlt négy év áttekintéséről szóló számos megállapítása közel áll szívéhez. A pozitív példák között szerepel az alacsony infláció, a gazdasági növekedés EU-tagállamokhoz viszonyított kétszeres üteme, a pénzmosás elleni küzdelem és kormánya "eszmei szempontból legfontosabb döntése", a minimálbér-emelés. Orbán szerint idetartozik a köztisztviselők bérének emelése is, amely az egész ágazat strukturális átalakításával párosult - az állami szektorban ilyen reformok útján kell járni a későbbiekben is.

A nemzeti érdekeink behorpasztása

A bizottság jelentésének azonban vannak elfogadhatatlan, sértő, a "nemzeti érdekeink komoly behorpadásával járó" tételei is. Orbán ide sorolta a dokumentum végzáradékát, amely lehetővé teszi a régi tagoknak, hogy az új belépőkkel szemben a bírói jogorvoslat megkerülésével is intézkedhessenek. Az exkormányfő szerint a kormánynak akár az utolsó pillanatig nyitva kell hagynia a versenyfejezetet, mert az állami támogatást igénybevett multinacionális cégek számára méltányos ideig továbbra is fenn kell tartani a vállalt kedvezményeket.

Kormányzás nélkül az ország

Orbán úgy vélekedett, hogy a mostanihoz hasonlóan sötét elemzések rég nem születtek a magyar gazdaság állapotáról: a gazdaságot a vihar előtti csend jellemzi, és annak szereplői a kormány több évre szóló, világos terveire várnak. Az elmúlt hónapokban viszont nem lehetett hallani reformokról: "nem lehet büntetlenül kormányzás nélkül hagyni az országot". Ugyanakkor Orbán azt hangoztatta, hogy még nincs késő a megfelelő intézkedések meghozatalára.

Kovács: Orbán elhamarkodottan ítélt

Kovács László külügyminiszter szerint Orbán Viktor volt miniszterelnök egy kicsit elhamarkodottan nyilatkozott a védzáradék ügyében, "olyasmit is belelátott a szövegbe, ami nincs benne". Kovács László utalt arra, hogy egy kétéves védzáradék nem rendkívüli dolog, hiszen Svédország, Ausztria és Finnország EU-csatlakozásakor is volt ilyen. A záradékot akkor szokás alkalmazni, ha valamely új tagállam veszélyeztetné az unió belső piacát.

Érthető a védzáradék

A külügyi vezető a jelenlegi helyzetben érthetőnek nevezte a védzáradék esetleges alkalmazását, hiszen a tíz csatlakozó államból nyolc gazdasági teljesítménye az EU-átlag alatt marad. Az EU-val a csatlakozási szerződés aláírásakor világossá kell majd tenni, hogy a védzáradék időben és térben korlátozott - fűzte hozzá.

Megbotlunk-e az EU küszöbén?

Kovács László reagált a volt kormányfő nyilatkozatának azon részére is, amely szerint az ország elérkezett az EU-csatlakozás küszöbéig, és most az a kérdés, megbotlik-e rajta vagy nem. Fontos, hogy senki ne feszítsen ki még egy kötelet is a küszöb fölé, mert ha megbotlunk, akkor az egész ország fog megbotlani - jelentette ki a külügyminiszter.