Gedeon, Johanna
2 °C
21 °C

Orbán szerint a magyarok rosszabbul élnek, mint a rendszerváltás előtt

2004.09.12. 20:49
A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnöke a bécsi Stadthalléban azt mondta, hogy a rendszerváltás rögzítette a társadalmi igazságtalanságot.
A magyarok fele ma rosszabbul él, mint 1989 előtt, állította Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnöke vasárnap a bécsi Stadthalléban, ahol a Mária-napi egyházi ünnepség szónoka volt. (1683. szeptember 12-én szabadult fel Bécs a török ostrom alól, és XI. Ince pápa rendelte el, hogy ezen a napon legyen ez az ünnep, amelyet az osztrák egyház azóta minden évben megtart.)

Az idei bécsi megemlékezést a berlini fal leomlása és a kommunizmus bukása 15. évfordulójának a jegyében szervezték. Orbán Viktor az ünnepség több ezer résztvevője előtt elmondta, hogy az európai kereszténydemokrácia egyik képviselőjeként, az 1947-től kibontakozott Rózsafűzér kiengesztelő zarándoklat vendégeként osztja meg gondolatait a hallgatósággal.

Nem a világtörténelem

Egyebek között kijelentette, tévhit az, hogy a világpolitika kedvezése, az elszánt reagani politika és a szovjet birodalom meggyengülése, a gorbacsovi peresztrojka önmagában eldöntötte, hogy a kelet- és közép-európai térségben szabad országok jöjjenek létre. Ha ez igaz lenne, akkor ezekben az országokban a fennálló rendszer konzerválódott volna, legfeljebb szovjet befolyás nélkül, és Magyarországon se alakulhatott volna ki mai formájában a többpártrendszer.

Orbán Viktor kifejtette, hogy Európa keleti felét 40 év szocialista zsákutcája rendkívüli mértékben visszavetette. "De abban, hogy e 40 év alatt megőriztük eszményeinket, és figyelvén Európa jobbik felére, tudtuk azt is, milyen útra kellene lépnünk, rendkívüli szerepe van - a hit és civil kurázsi nélkül létrejönni nem is tudó - mozgalmaknak, azoknak a megmozdulásoknak, amelyek jelzőtüzekként világítottak a diktatúra sarkköri éjszakájában" - fogalmazott. Ezekhez sorolta a keletnémetek 1953-as felkelését, az 56-os magyar forradalmat és szabadságharcot, a prágai tavaszt, a 80-as évek lengyel Szolidaritás mozgalmát. Kiemelte, hogy a magyarok örökre hálásak lesznek az osztrákoknak azért a segítségért, amelyet nemcsak az 56-os menekülések idején, hanem évtizedeken keresztül nyújtottak.

A családok és az egyházak élték túl

A Fidesz-MPSZ elnöke áttekintést adott a magyarországi rendszerváltozásról, kiemelve, hogy az lelki-erkölcsi értelemben Nagy Imre újratemetésével kezdődött 1989. június 19-én. Kifejtette, hogy a diktatúrákat végül is két közösségtípus élte túl Magyarországon: a családok és a történelmi egyházak, amelyek Magyarországon a közélet megkerülhetetlen szereplőivé váltak. Európában még mindig küzdelmes harc folyik a keresztény értékek védelméért, és aki közéleti szereplőként vállalja, vagy csak elfogadja a keresztény jelzőt, annak nem lesz könnyű élete a világnak ebben a sarkában, még 15 évvel a berlini fal leomlása után sem. Szinte azonnal klerikálisnak, nacionalistának, populistának és - inkább gyakrabban, mint ritkábban - antiszemitának fogják bélyegezni.

A pártelnök hangsúlyozta, hogy a keresztényeknek nem lehet közömbös a rendszerváltozás veszteseinek a sorsa. Példaként hozta fel, hogy ma a magyarok fele rosszabbul él, mint 1989 előtt, Magyarországon a szabadság nem szociális igazságosságot eredményezett, hanem rögzítette a szociális igazságtalanságot. Annak a véleményének adott hangot, hogy az Európai Uniónak a jövőben kettős stratégiát érdemes követnie: erősíteni kell a nemzetek természetes közösségében rejlő védőrendszerét, és fel kell építenie egy saját, az európai intézményekben is testet öltő védőrendszert.