Örökéletű lehet az Országjáró

2001.07.25. 12:28
Nem szűnik meg a Millenniumi Országjáró, noha augusztus 20-ával véget ér a millenniumi év alkalmából szervezett rendezvénysorozat. A lap legfrissebb számában olyan mesepályázatot hirdettek, melynek beküldési határideje szeptember elseje, a felhívás tanúsága szerint a legjobb munkákat publikálják a lapban. Az Országimázs Központ megkeresésünkre érdemben nem reagált, viszont megköszönte, hogy az újsággal kapcsolatos kérdéseink kapcsán alkalmuk nyílt összegezni a millenniumi évet. Nem sikerült megtudni: hol készítik az újságot, miért nem tudnak telefonszámot a laphoz még a kiadóban sem. Azt sem sikerült kideríteni, mi lesz a kiadvány jövőbeni címe, illetve kik írják, szerkesztik majd a lapot.
Augusztus 20-a után is megjelenik a Millenniumi Országjáró című kiadvány, melyet az ünnepi programok publikálása érdekében alapított a Miniszterelnöki Hivatal Országimázs Központja. Azt nem lehet tudni, hogy az újság nevet vált-e, mert erre a kérdésünkre sem a szerkesztőbizottság tagja, Gyarmati Krisztina (aki egyébként a házelnök kabinetfőnökének felesége) nem válaszolt, sem pedig a kiadó imázsközpont. Azt sem sikerült megtudni, milyen tartalommal jelenik meg a kiadvány, ha már nem lesznek azok a programok, ami miatt életre hívták az országjárót.

Hosszas utánajárást követően sem sikerült kideríteni, hol szerkesztik a lapot, mi a szerkesztőség telefonszáma. Erre a kérdésre még az Országimázs Központ munkatársai sem tudták a választ, állítólag azért, mert sokszor költözött az újság mostanában. A kancellária főosztályához eljuttatott kérdéseink között is szerepelt, hogy hol a szerkesztőség, illetve mi a számuk, de erre vonatkozólag még csak utalást sem találtunk a válaszlevélben. Az Index információi szerint azért nem publikus a szerkesztőség címe, telefonszáma, mert az újságot a Happy End Kft. budai központjában készítik.

'Lemondó nyilatkozat'
"Az Országjárót a Millenniumi Év alkalmából mindenkihez térítésmentesen eljuttatjuk. Amennyiben Ön azt kéri, hogy címére ne postázzuk a magazint, kérjük, hogy erről nyílt postai levelezőlapon nyilatkozzon neve, állandó lakcíme, levelezési címe feltüntetésével a következő címen: "Lemondó nyilatkozat", Budapest, 62. Pf. 1300., 1387." (Millenniumi Országjáró)

Tóth István Zoltán, az imázsközpontot irányító főosztályvezető válaszlevelében közölte: "Ígérjük, felvetései kapcsán fontolóra vesszük, milyen szerepet kaphat a millenniummal útjára indult kéthavonta megjelenő magazin a jövőben. Egyébként úgy véljük, hogy a lap sorsa - végső soron - nem a kiadó, még csak nem is az újságírók, hanem az olvasók kezében van'. Az Tóth leveléből nem derül ki, hogy ha nem biztos a lap folytatása, miért írtak ki szeptember elsejei beadási határidővel olyan mesepályázatot, melynek a sikeresebb darabjait publikálni kívánják. Azt viszont állítja Tóth István Zoltán, hogy azért megfontolandó a folytatás, mert a 3 500 000 címre eljuttatott újságot csak ezer ember mondta le, ergo 3 499 000 háztartás igényli a lapot.

Az Index kérdései Tóth István Zoltánhoz
A millenniumi év augusztus 20-ai befejezését követően mi lesz a címe a jelenleg Millenniumi Országjáróként terjesztett programajánló magazinnak? Mit fog tartalmazni a e kiadvány, miután millenniumi programokat vélhetően már nem ajánl majd? Ugyanaz lesz-e a szerkesztőbizottság? Tudható-e, hol található az újság szerkesztősége, illetve mi az oka annak, hogy még a kiadó Országimázs Központ sem tud telefonszámot adni a szerkesztőséghez? Folytatódik-e a a kiadvány névre szóló postázása? Amennyiben igen, milyen adatbázis alapján? Meddig tervezik az újság megjelentetését? Továbbra is 130 millió forintot szánnak-e számonként a lapra?

Tóth István Zoltán válasza

Köszönjük, hogy az Országjáróval kapcsolatos kérdéseivel alkalmat kínált számunkra a millenniumi év összegzésére, és felhívta figyelmünket az államiság ezredévi ünnepében rejlő távlatokra.

Örülünk, hogy Ön is úgy találja, az ünnepi nyár derekán ideje van a távlatok felől is gondolkoznunk.

Magyarország jövőjét a századfordulós millennium évtizedekre meghatározta. 1896-ban eleink nem lezártak egy korszakot, hanem megnyitottak egy újat. Ennek köszönhető, hogy a főváros világvárossá, az ország dinamikusan fejlődő regionális központtá alakult. A kétezres millenniumról ugyanez elmondható. A millennium most sem csupán valaminek a végét, de kezdetét is jelenti.

Talán Ön is tudja, hogy a millennium szó is ezredévet jelent, s hogy az idei millennium nem csupán a második évezred lezárása, de a harmadik évezred nyitánya is. Időben, tájban vagy egy ország történetében kezdet és vég mindig így ér össze, csak katasztrófák képesek a világot ebből a természetes menetéből kizökkenteni.

A millenniumi kezdeményezések többsége valójában csak most bontakozik ki: a millenáris rendezvényei és kiállításai, az új Nemzeti Színház, a sok-sok hagyományteremtő igénnyel útjára indult civil kezdeményezésnek a millennium épp a születést jelentette. Köszönjük, hogy e tekintetben figyelmünk középpontjába állította a már elnevezésében is az ezredévet köszöntő Millenniumi Országjáró című kulturális és programajánló magazinra.

Ígérjük, felvetései kapcsán fontolóra vesszük, milyen szerepet kaphat a szintén a millenniummal útjára indult kéthavonta megjelenő magazin a jövőben. Egyébként úgy véljük, hogy egy lap sorsa - végső soron - nem a kiadó, még csak nem is az újságírók, hanem az olvasók kezében van.

S bár ezredévi előrelátással természetesen még mi sem rendelkezünk, az Országjáróval kapcsolatos felvetései kapcsán komolyan megfontolandó, hogy a közelmúlt kutatásai szerint a magazint az olvasók 4/5 része fontosnak vagy nagyon fontosnak tartja, 2/3-uknak tetszik, s 3 500 000 címzettből több mint 3 499 000 olvasó igényli a lapot.

Dr. Tóth István Zoltán, az Országimázs Központ vezetője