Jeromos
9 °C
26 °C

Országkockázati szempontból javultunk

2000.06.15. 17:00
Egy kategóriával javította, feljebb sorolta országkockázati szempontból Magyarországot a Dun & Bradstreet (DB), a világ egyik legnagyobb üzleti információs és minősítő cége. Robert Cord, a DB elemző csoportjának vezető munkatársa a meglehetősen pozitív 3a kategória mellett Magyarország esetében kockázati tényezőnek minősítette, hogy egyes magyar politikusok elképzelhetőnek tartották a Vajdaság leválasztását Jugoszláviától, a gazdasági folyamatokat elemezve pedig a hazánkra leselkedő veszélyek közül a folyó fizetési mérleg hiányát, illetve a társadalombiztosítás deficitjét említette.

A DB-t nálunk viszonylag kevesen ismerik, ám "színvonalát" mi sem jelemzi jobban, hogy ugyanahhoz a vállalatcsoporthoz tartozik, mint a Moody's hitelminősítő cég. Érdemes tehát odafigyelni arra, amit mondanak.

A Dun & Bradstreet jelenleg a 3a kategóriába sorolja Magyarországot, amely a Kelet-Közép-Európai térségben a legjobb minősítés, csak Szlovénia rendelkezik hasonlóval régiónkban. Csehország és Lengyelország például egy fokozattal rosszabb besorolást kapott.

Robert Cord, a DB elemző csoportjának vezető munkatársa a csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón elmondta, hogy Magyarország a térség legerősebb országa, s várhatóan tovább javítják majd a következő hónapokban, években hazánk besorolását.

Sierra Leone a legveszélyesebb országok közé tartozik
Ahhoz, hogy a DB3a kategóriát értékelni tudjuk, érdemes felidézni néhány más állam besorolását: a legmagasabb kategóriában jelenleg Luxemburg és Dánia található, DB1b minősítéssel, akárcsak Észak-Amerikában az Egyesült Államok. (A DB1a kategóriában jelenleg senki sincs.) A legrosszabbak közé (a DB7-be) olyan országok tartoznak, mint például Jugoszlávia, Albánia, Zaire.

A besorolás módszerei

A Dun & Bradstreet országkockázati minősítése négy tényezőn alapul: a rangsoroláskor a politikai helyzetet, a makroökonómiai folyamatokat, a kereskedelmi-üzleti élet viszonyait és az ország külső fizetőképességét egyaránt figyelembe veszik. A DB módszere némileg eltér a Moody's szempontjaitól, ugyanis nem csupán a ,,szuverén" kockázatokat kalkulálják, vagyis nem csupán a politikai életet, az államadósság kezelését követik figyelemmel, hanem az üzleti folyamatokat, a mikrogazdaság tényezőit is mérlegelik.

A legjobb, a DB1 kategória ennek megfelelően olyan országokat tartalmaz, amelyek fizetőképessége rendkívül jó, és itt nem csupán az államadósságok törlesztése számít (ez szinte evidencia), hanem a magánügyletek fizetési határidőinek is rövideknek kell lenniük.

ORSZÁGKOCKÁZATI BESOROLÁSOK

A legbiztonságosabb államok

DB1b (a legeslegbiztonságosabbak):
USA, Dánia, Luxemburg
DB1c:
Ausztria, Finnország, Franciaország, Németország, Írország, Hollandia, Norvégia, Svédország, Svájc
DB1d:
Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Szingapúr, Nagy-Britannia, Belgium, Izland, Olaszország, Egyesült Arab Emirátusok

A legkockázatosabb országok:

DB7 (a legeslegkockázatosabbak):
Angola, Kongó, Sierra Leone, Irak, Albánia, Jugoszlávia
DB6d:
Belarusz, Oroszország, Tadzsikisztán, Ukrajna, Myanmar, Kuba
DB6c:
Grúzia, Nicaragua

Magyarországgal azonos besorolású országok:

DB3a:
Dél-Afrikai Köztársaság, Bahrein, Egyiptom, Szlovénia, Dél-Korea

Forrás: Dun & Bradstreet

A legrosszabb kategóriában szereplő országok esetében viszont nem lehet biztos egy cég, hogy ottani kintlévőségeit be tudja hajtani, s könnyen előfordulhat, hogy helybeli partnerei csődközeli állapotban vannak.

Érdekességképpen megemlíthetjük, hogy Magyarország jelenlegi kategóriája a DB szerint a következő államokat foglalja magában: ,,Elég bizonytalan a várható hozamok tekintetében ahhoz, hogy a hitelező (befektető) alaposan vizsgálja az országkockázatot." Hozzá kell azonban ehhez tennünk, hogy az ,,a" besorolás Magyarország esetében azt jelenti, hogy nagyon közel kerültünk a DB2-es kategóriához (amelybe egyébként Japán is beletartozik!), s amelynek leírása: ,,Alacsony fokú bizonytalanság kapcsolódik a várható hozamokhoz."

Megelőzhetjük az EU-csatlakozásban a lengyeleket?

A Dun & Bradstreet elemzői szerint Magyarország jól halad az európai uniós csatlakozási tárgyalásokkal, ugyanakkor figyelmeztetnek esetleges nehézségekre is. Ezeket nem elsősorban hazánknak róják fel, hanem annak tulajdonítják, hogy az unió belső szervezeti problémákkal küszködik. Robert Cord úgy véli, mindezzel együtt Magyarország 2006-ra lehet tagja a közösségnek. Cord szerint Lengyelország korábban szintén jól indult az EU-tárgyalásokon, az utóbbi időben azonban megsokasodtak a gondok az agrárszabályozással kapcsolatos a megbeszéléseken, ezért az sem kizárt, hogy a lengyelek csak egy-két évvel Magyarország után léphetnek be az EU-ba.

Magyarország esetében kockázati tényezőnek minősítette Robert Cord, hogy egyes magyar politikusok elképzelhetőnek tartották a Vajdaság leválasztását Jugoszláviától, a gazdasági folyamatokat elemezve pedig a hazánkra leselkedő veszélyek közül a folyó fizetési mérleg hiányát, illetve a társadalombiztosítás deficitjét említette meg.

Internet a volt szocialista országokban

A Dun & Bradstreet legfrissebb elemzésében különösen nagy hangsúlyt helyez az internetes gazdaságra, a hálózat, a hozzáférés terjedésére. Ilyen szempontból igen nagy különbségek vannak a volt szovjet-blokk álllamai között. Oroszországban például 1,8 millió regisztrált felhasználó van, ami az Egyesült Államok 73 milliójához képest elenyészőnek számít. Ugyanakkor a DB szerint idén akár meg is duplázhat az orosz előfizetők száma.

A növekedés akadályát a telekommunikáció fejletlensége jelenti a Dun & Bradstreet szerint. Így például csak minden ötödik embernek van telefonja Oroszországban, s a vonalak többsége még ma is analóg, vagyis nagy-sebességű adattovábbításra nem alkalmas.

Ugyancsak gondot okoz az internet-használat magas költsége. Vannak azonban kedvező jelek is, amit éppen Észtország példája mutat a Dun & Bradstreet szerint. (Erről egyébként nemrégiben - Orbán Viktor észtországi látogatásáról szóló cikkünkben - az Indexben is lehetett olvasni.) A DB mindezt azzal támasztja alá, hogy nemrégiben 70 nyilvános hozzáférésű internet-központot hoztak létre a balti országban.