ORTT-jelöltállítás: ismét vita a kurátorok számáról

2000.02.16. 17:23
Várhatóan Körmendy-Ékes Judit jogászt, az Országos Rádió és Televízió Testület fideszes tagját jelölik a megüresedő ORTT-elnöki posztra. A médiakuratóriumok elnökségébe jelölt tagok névsorát Áder János csütörtökre kérte a frakcióktól, de még nem tudni, hány fősek is lesznek a testületek. Az MSZP és az SZDSZ kijelentette, jelöléseik csak akkor érvényesek, ha maradnak a nyolc fős elnökségek.
ORTT elnökét a köztársasági elnök és a miniszterelnök közösen jelöli
A médiatörvény szerint az ORTT elnökét a köztársasági elnök és a miniszterelnök közösen jelöli, majd a testület vezetőjét és a tagokat a képviselők több mint felének szavazatával választja meg az Országgyűlés. Az ORTT jelenlegi elnökének és tagjainak megbízatása február 27-én jár le, március elsejével lép az új testület hivatalba. A bizottsági meghallgatás után február közepén várható a jelölés, de mivel a szokásjog szerint mindig a legerősebb kormányzópárt delegáltja vezeti az ORTT-t, kiszivárgott hírek szerint Körmendy-Ékes Judit jogászt, a Testület fideszes tagját jelölik márciustól a testület első embere. Áder János házelnök csütörtökig adott időt a frakcióknak, hogy a médiatestületek újraválasztásához, illetve kiegészítéséhez megnevezzék jelöltjeiket. Az ORTT mellett a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Duna Televízió kuratóriumának elnökségét kellene a pártoknak összehozni.

Valószínű azonban, hogy a jelöltállítás a tavalyihoz hasonló konfliktusokhoz vezet majd, mivel a MIÉP az MSZP-hez hasonlóan két jelöltet állít a kuratóriumok elnökségeibe. Az SZDSZ egy jelöltjével együtt tehát öt ellenzéki tag kerülne a testületekbe, így azonban a tagok száma a kormánypártiakkal együtt összesen meghaladná a médiatörvényben rögzített nyolcat. Erre a kormány és a MIÉP azt javasolta, hogy növeljék az elnökségek létszámát tízre vagy tizenkettőre. Ez viszont az MSZP és az SZDSZ szerint azt eredményezné, hogy a megnövelt MIÉP létszámmal a jobboldal kétharmados többséget szerezne a döntésekben (bár a MIÉP szerint csúnya dolog feltételezni, hogy ők rendszeresen együttszavaznának a kormánnyal). Az MSZP és az SZDSZ jelezte, hogy jelöléseik csak abban az esetben érvényesek, ha maradnak a nyolcfős testületek.

Jelölési kötelezettségének várhatóan csak a Fidesz-frakció nem tesz eleget csütörtökig, mert döntés náluk még nem született és a frakció csak jövő szerdán ülésezik legközelebb. A Népszava információja alapján Isépy Tamás farkcióvezető-helyettes szerint azonban ez úgyis mindegy, mert a parlament csak február 29-én szavaz majd a testületekről. Felmerül a kérdés, hogy akkor miért volt szükség a csütörtöki határidőre, vagy ha szükség volt, akkor a Fidesz-frakció mért nem veszi komolyabban a fideszes házelnök kérését.

A méditörvény és a módosítás
Az Országgyűlés Kulturális és Sajtó Bizottságának elnöke novemberben közel negyven szervezettől írásban kért véleményt a médiatörvény alkalmazása során összegyűlt tapasztalatokról. Sasvári Szilárd, a bizottság elnöke szerint a legtöbb észrevétel az ORTT működésére vonatkozott. Az Igazságügyi Minisztérium például úgy véli, hogy a testület jogállása és szabályozása nincs összhangban az Alkotmánybíróság azon határozatával, miszerint a "médiahatóságnak" minden állami szervezettől függetlenül kell létrejönnie és tevékenykednie. A tárca szerint az ORTT eddigi működése is azt mutatja, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás - elsősorban a jelölési szabályok miatt - nem tudja megfelelően garantálni a testület semleges működését. Orbán Viktor miniszterelnök tavaly novemberben a bizottságnak írt levelében közölte, hogy a kormány azt javasolja: a testület tűzze napirendjére a médiatörvény újratárgyalását. A szervezetek egyike sem vonta kétségbe a módosításának szükségességét. A törvény előkészítése érdekében március közepén ismét megkezdi munkáját a hatpárti média-albizottság - tette hozzá Sasvári Szilárd. Azért kezdeményezte az albizottság összehívását, hogy a kétharmados parlamenti jóváhagyást igénylő rádió- és tévétörvényt még idén módosíthassa az Országgyűlés.
Az FKgP minden posztra újrajelöli az eddigi tagokat - illetve, mivel a Kisgazdapárt 12 fős kuratóriumban gondolkodik, természetesen újakat is megneveznek csütörtökön. Jelenleg az ORTT elnökségében Nahlik Gábor, a Magyar Televíziónál Bánó Attila, a Magyar Rádiónál Imrédy Szabolcs, míg a Duna Televízióban Kisfalviné Ortutay Mária képviseli az FKgP-t.

Az MDF az ORTT-be Wéber Jánost, a rádióba Olajos Pétert, a Duna tévébe Pálfy G. Istvánt jelöli. MTV-s kuratóriumi képviselőjükön nem kívánnak változtatni. Herényi Károly kijelentette: mivel a szavazásnál a 16 tagú frakcióból négyen hiányoztak, ezért ő a szavazás megismétlését fogja kezdeményezni a legközelebbi frakcióülésen. Balogh László, az Országgyűlés kulturális bizottságának MDF-es tagja elmondta: az MDF bízik abban, hogy nyolc fős kuratóriumok alakulnak. Amennyiben ebben a kérdésben nem lesz a konszenzus, és tizenkét fős testületek létrehozására érkezik javaslat, a demokrata fórum pótlólag megteszi a plusz jelöléseket.

Az MSZP az ORTT-be Ladvánszky Györgyöt, a Magyar Televízió felügyelőbizottságának volt elnökét, a rádióba Agárdi Pétert, a testület jelenlegi elnökét és Gellért Kis Gábort, a Duna tévébe Bíró Sándor mostani elnököt és Ördögh Szilvesztert jelöli. Az MTV-be Halák László mellett Gombár József vagy Kósa Somogyi György lesz a jelölt.

Az SZDSZ az ORTT-ben Tímár János megbízatását kívánja meghosszabítani, a rádióba Haraszti Miklós jelenlegi kurátort, a Duna tévébe Hamburger Mihályt, az MTV-be Kozák Mártont jelöli.

Kérdésünkre Győri Béla elmondta: a MIÉP az ORTT-be az ott jelenleg is tag Bánlaki Józsefet, a rádióba Szentmihályi Szabó Pétert és Murányi Lászlót, a Duna tévébe Medveczky Attilát és Hegedűs Zsuzsannát, a Magyar Televízióba Gyökér Ádámot és Medveczky Ádámot jelöli.