Évi 200 milliót fordít stratégiai kutatásokra az ORTT

Nahimi Péter az Index érdeklődésére megerősítette a hírt, mely szerint az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) berkein belül "stratégiai kutatások és elemzések programja" működik. A bölcsész és közgazdasági végzettségű szakember az MDF alapító tagja, később alelnöke, majd 1994-98 között országgyűlési képviselője volt, ám 1998-ban - saját megfogalmazása szerint - "végleg kiszállt a politikából", 1999 és 2002 között az évi nagyjából 30 milliárd forintból gazdálkodó ORTT Műsorszolgáltatási Alap igazgatójaként dolgozott. A testület az itt végzett sikeres munkája után 2002-ben egyhangúlag bízta meg a stratégiai kutatások és elemzések program létrehozásával. A programra a testület 2003-ban 207, idén 216 millió forintot különített el.

Tudásbázist építenek

Nahimi szerint az ORTT már 1999-ben döntött arról, hogy saját médiaintézetet alapít, amely a médiaszabályozással és a gyorsan változó médiapiaccal kapcsolatos tudásbázisként, háttérintézményként funkcionál. A hatályos médiatörvény ugyanis az ORTT számára beszámolási és javaslattételi kötelezettségeket ír elő például magával a médiatörvénnyel, illetve a médiapiacon megjelenő új technológiákkal kapcsolatban, és ehhez megfelelő szakértői háttér szükséges. Ezt a fajta tudományos kompetenciát hivatott biztosítani a stratégiai kutatások és elemzések programja, ideértve konkrét javaslatok megfogalmazását is a törvényhozás, illetve a végrehajtó hatalom felé.

A program eddigi tevékenységével kapcsolatban Nahimi úgy nyilatkozott, hogy a programban főállásban csak kutatásszervezők dolgoznak, magukat a kutatásokat neves külső, felkért szakértők végzik el. Távközlési, közgazdász, szociológus, jogász és kommunikációkutató szakembereket foglalkoztatnak, akik tanulmányokat, illetve rendszeres jelentéseket készítenek a program és a testület számára. A testület döntéseinek közvetlen előkészítése nem az ő a feladatuk, inkább egyfajta kompetenciaközpontként működnek: vizsgálják például a médiatörvény egyes rendelkezéseinek hatásait, a bíróságok és az alkotmánybíróság médiával kapcsolatos ítélkezési gyakorlatát, a médiaszabályozás külföldi modelljeit, és a digitális televíziózásra való áttérés lehetőségeit is.

A kutatási témákat a médiatörvény előírásai, valamint a technológia, a piac és a műsortartalmak folyamatos alakulása határozzák meg. Az egyes munkákra olyan szakértőket kérnek fel, akiknek nemcsak az elméleti felkészültségük van meg, hanem akik már "le is tettek az asztalra valamit", tehát személyükben jelentenek garanciát az általuk megfogalmazott javaslatok megvalósíthatóságára. A kutatások nyilvánosságát firtató kérdésünkre Nahimi úgy válaszolt, hogy azok egyrészt az ORTT döntéseiben hasznosulnak, másrészt az eddig elkészült tanulmányokból hamarosan tanulmánykötetet adnak ki, és azokat a program ősszel induló honlapján is megjelentetik.

Kontroll nélkül

György Péter, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének docense viszont megkeresésünkre "meghökkenésének és sajnálatának" adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az ORTT olyan médiakutatási szisztémát épített fel, amely a szakmai és a társadalmi nyilvánosságot mellőzve dönt a kutatásra szánt pénzek felhasználásáról. György szerint botrányos, hogy miközben az egyetemi médiakutató műhelyeket a források hiánya miatt az ellehetetlenülés fenyegeti, az ORTT tudományos kontroll nélkül, a társadalmi és szakmai fórumok alkotó kritikáját megkerülve osztogat tudományos kutatásra szánt közpénzeket. György Péter úgy véli, hogy az ORTT stratégiai kutatások és elemzések programja a közpénzekkel való demokratikus bánásmód hiányát tükrözi.