Rejtélyesen egyeztetnek az otthon szülésről

2008.01.25. 15:24
Júliusban lép hatályba az otthon szülés kereteit szabályozó törvény, amiről novemberben kezdődött egyeztetés az Egészségügyi Minisztériumban, a következő kört a jövő héten tartják. A tervezet a nők önrendelkezési jogát, az anya és a gyerek biztonságát, valamint a kórházon kívüli szülés finanszírozását helyezi előtérbe. Egy magánszemély azt kifogásolja, hogy a tárca nem hozza nyilvánosságra a szabályozás részleteit, háttéranyagait, megalapozó dokumentumait.

A várandós nők önrendelkezési joga, az anya és a gyerek biztonsága, illetve az otthon szülés társadalombiztosítási finanszírozása szerepel Béki Gabriella és Gusztos Péter SZDSZ-es képviselők törvényjavaslatában, amivel a kórházon kívüli szülésnek akarnak megfelelő jogi hátteret teremteni.

Az SZDSZ februárban nyújtja be a javaslatot a parlamentnek, ami az egészségügyi és az egészségbiztosítási törvényen módosítana, a parlament ezekről február 11-én szavaz. A tervek szerint a törvény július 1-én lép hatályba, jelentette be Horváth Ágnes egészségügyi miniszter pénteken.

Horváth Ágnes elmondta, hogy életszerű szabályozásra törekszenek, így például az otthon szülők háza előtt nem kell mentőnek állnia, de értesíteni kell a kórházat, hogy a szülés megindult. Nem kötelező orvosnak jelen lennie, elég, ha két, legalább ötéves gyakorlattal rendelkező szülésznő segít a szülésnél. Korábban egyébként tízéves szakmai gyakorlatról volt szó.

Az első évben ettől eltérő lesz a gyakorlat, mert csak márciusban indulnak azok a speciális szakképzések, ahol a kórházon kívüli szülésnél segédkező szakembereket oktatják, így átmenetileg kötelező lesz egy nőgyógyász szakorvos jelenléte is.

Jövő héten újra egyeztetnek

Horváth Ágnes bejelentette, hogy a jövő hétre, a tavalyi egyeztetés folytatásaként, újabb megbeszélésre hívja az érintett szereplőket. Úgy tudjuk a találkozót csütörtökön tartják.

Közben egy magánszemély levélben fordult az egészségügyi miniszterhez, melyben éppen azt kifogásolja, hogy az otthon szülés szabályozásának részleteit, háttéranyagait, megalapozó dokumentumait, hivatkozásait a tárca nem hozta nyilvánosságra.

A közérdekű adatok nyilvánossága

A magánszemély kérdéseket tesz fel Horváth Ágnesnek, melyekre a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény alapján vár választ. Ennek értelmében tehát a miniszternek legkésőbb hétfőig reagálnia kell a tervezetről szóló kérdésekre. A magánszemély kíváncsi például arra, hogy mely szervezetek és szakértők vettek részt a tervezet kialakításába, és hogy a minisztérium a javaslataik közül melyeket vette figyelembe, melyeket nem, és mi alapján hozták meg ezeket a döntéseket.

A levélben ismét előkerül a civilek által már bírált Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium (SZNSZK). A testületet civil szervezetek korábban azzal vádolták, hogy tudományos alapokat nélkülöző és a tudományos tényeket meghamisító állásfoglalásokkal félrevezeti a közvéleményt, illetve a döntéshozókat. Az SZNSZK-t a vádak nyilvánosságra hozatala óta nem tudtuk megszólaltatni, hogy ők is elmondhassák véleményüket, megkeresésünk többszöri próbálkozás ellenére sem járt sikerrel.

A magánszemély a levélben arra kéri Horváth Ágnest, hogy bocsássa rendelkezésére az SZNSZK, mint a miniszter tanácsadó testülete szakmai anyagait, tudományos bizonyítékait, hatástanulmányait, ezek eddig ugyanis nem kerültek nyilvánosságra.

Részlet a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényből

19. § (1) Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot ellátó szerv és személy a feladatkörébe tartozó ügyekben - ideértve a gazdálkodásával kapcsolatos ügyeket is - köteles elősegíteni a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.

(2) Az (1) bekezdésben említett szervek rendszeresen közzé vagy más módon hozzáférhetővé teszik a tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb - így különösen a hatáskörükre, illetékességükre, szervezeti felépítésükre, a birtokukban lévő adatfajtákra és a működésükről szóló jogszabályokra vonatkozó - adatokat.

(3) Az (1) bekezdésben említetteknek lehetővé kell tenniük, hogy a kezelésükben lévő közérdekű adatot bárki megismerhesse, kivéve, ha az adott törvény alapján az arra jogosult szerv állam- vagy szolgálati titokká nyilvánította, továbbá, ha a közérdekű adatok nyilvánosságához való jogot - az adatfajták meghatározásával – törvény korlátozza.

20. § (1) A közérdekű adat megismerésére irányuló kérelemnek az adatot kezelő szerv a kérelem tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül, közérthető formában tesz eleget. Az adatokat tartalmazó dokumentumról vagy dokumentumrészről annak tárolási módjától függetlenül - költségtérítés ellenében - a kérelmező másolatot kérhet.

(2) A kérelem megtagadásáról - annak indokaival együtt - 8 napon belül írásban értesíteni kell a kérelmezőt.