Két új népszavazási kérdést nyújt be a Fidesz
További Belföld cikkek
A vizitdíjra és a kórházi napidíjra vonatkozó két új népszavazási kezdeményezéssel él a Fidesz, jelentette be Orbán Viktor Fidesz-elnök hétfői sajtótájékoztatóján.
„Magyarország azért gyenge ország, mert azt az irányt amerre haladunk, nem a magyar emberek jelölték ki” – mondta. Azt szeretnék, ha értelmes vita nyílna az ország jövőjét érintő kérdésekről. Orbán szerint a népszavazás most pótolhatja azt, amit elvettek az emberektől azzal, hogy 2006-ban a valóság eltitkolásával kellet dönteniük.
Az első győztes csata
„Az Alkotmánybíróság (AB) döntése értelmében a beterjesztett kérdések többségében lehetősége nyílik az embereknek arra, hogy elmondják véleményüket, a népszavazás győzött, az első csatát megnyerte” - mondta Orbán.
Az AB döntése értelmében három kérdésben kezdheti meg az aláírásgyűjtést a Fidesz és a KDNP. A három kérdés: maradjanak-e állami kézben a kórházak, gyógyszereket ezután is csak patikában lehessen árulni, és legyen-e elővásárlási joguk a családi gazdálkodásoknak.
1. hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetniük?
2. " , hogy az egyészésgügyi közszolgáltató intézmények maradjanak állami, ökormányzati tulajdonban?
3. " , hogy a háziorvosi, fogászati és a járóbeteg-ellátásért továbbra se kelljen vizitdíjat fizetni?
4. " , hogy gyógyszereket továbbra is csak gyógyszertárban lehessen árusítani?
5. " , hogy a nyugdíjasok továbbra is a 2006. október 23-án hatályos törvényi rendelkezések szerint vállalhassanak munkát?
6. " , hogy a 2002. június 15-i állapot szerint hatályos, termőföldről szóló 94. évi törvény szerint családi gazdálkodót első helyen illesse meg az elővásárlási jog termőföld vagy tanya vásárlása esetén?
7. " , hogy az országgyűlés - a fegyelmi és a kártérítési felelősség mellett - törvényben szabályozza a miniszterelnök és a kormány tagjai speciális, objektív felelősségét is a költségvetési hiány túllépéséért?
Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság azon döntését, hogy a nyugdíjasok munkavállalása és a speciális kormányzati felelősség ügyében nem lehet népszavazást tartani. Az AB új eljárásra utasította az OVB-t: a képzési hozzájárulással kapcsolatos OVB-határozatot tartalmi okok miatt semmisítette meg, míg a vizitdíj kérdésében formai okok miatt kell az OVB-nek új döntést hoznia. (A Fidesz szerint végül ebben a kérdésben is kiírják majd a népszavazást.) A testület szerint a tandíj ügyében valószínűleg szintén megindulhat majd az OVB döntése után az aláírásgyűjtés. Részletes indoklást itt találhat: >>>
Újraírják
Az Alkotmánybíróság által az OVB-nek visszautalt, a vizitdíj eltörlésére vonatkozó kérdésről azt mondta, erről akkor nem lehet tartani népszavazást, ha az adott év költségvetésében szerepel. Ezért újraformulázott, az előttünk álló évre vonatkozóan teszik fel ezt a kérdést, csakúgy, mint a kórházi napidíj eltörlését is. „2007-re nem tudjuk törölni a vizitdíjat, de 2008-ra, 2009-re viszont lehet, hogy tudjuk” – mondta. Orbán köz6ölte: azután véglegesítik a két kérdést, hogy konzultáltak a jelenleg külföldön tartozkodó Áder Jánossal, aki az ügy felelőse.
Orbán Viktor közölte, arra kérik az OVB-t, hogy a lehető leghamarabb bírálják el az új kezdeményezéseket. Szerinte az AB múlt heti döntésének van még egy tanulsága: egy demokráciában általában a demokratáknak van igaza. „Nem lehetsége, hogy egy kormány azt képviselje, hogy nincs más alternatíva” - fogalmazott.
„A népszavazás azt jelenti, hogy van más út, van más megoldás. A népszavazás erős Magyarországhoz vezető út egyik fontos állomása, mondta. „Nem kell félni, nem fog fájni” - javasolta azoknak, akiknek kétségeik vannak. Orbán szeretné ha a Fidesz összes, hat kérdésről egyszerre lehetne népszavazás, amihez az volna szükséges, hogy 120 napon belül egy esetleges alkotmánybírósági kontrollon is keresztül menjen a két további kérdés, illetve az OVB-hez első fokra visszautalt tandíj ügye. Mint mondta, ha ez nem sikerülne, akkor egy újabb sajtótájékoztatón ismerteti a továbbiakat.
Lövétei István alkotmányjogász szerint a Fidesz által most javasolt kérdésben ki lehet írni a népszavazást, mert nem az idei költségvetést érintő ügyekről van szó. Bővebben >>>
Histrory
Orbán Viktor október 23-án jelentette be, hogy országos népszavazást kezdeményeznek. A Fidesz elnöke akkor azt mondta, egy ügydöntő reformnépszavazás jelentheti a megoldást a válságból való kivezetésre, amelyen az emberek szabadon dönthetnének a megszorításokról, és ezzel eldől a hazugságokra épülő kormányzás sorsa is.
Az Országos Választási Bizottság (OVB) már megtárgyalta a Fidesz és a KDNP kérdéseit, és úgy döntött, három téma bocsátható népszavazásra. A testület szerint nem lehet dönteni a vizitdíjról, a kormányzati felelősségről, a nyugdíjasok munkavállalásáról, és a tandíjra vonatkozó kezdeményezés is fennakadt az OVB rostáján.
Az Indexen már szavazhattak a Fidesz és a KDNP kérdéseiről. Olvasóink csak a földtulajdonlás és a politikusi hazugságok témakörében értettek egyet Orbánnal és Semjénnel.
A hazai népszavazások története 17 évre nyúlik vissza, ennyi idő alatt mindössze ötször szólították a választókat az urnákhoz egy konkrét kérdés megválaszolására.
200 ezer aláírás kell
A népszavazás kiírásához a kezdeményezőknek 4 hónap alatt kérdésenként 200 ezer támogató aláírást kell összegyűjteniük. Az alkotmány szerint az országos népszavazás akkor eredményes, "ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint negyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott".
a) költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról,
b) hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról,
c) az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseiről,
d) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekről,
e) az Országgyűlés feloszlásáról,
f) a Kormány programjáról,
g) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről,
h) a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról,
i) a helyi önkormányzat képviselő-testületének feloszlatásáról,
j) a közkegyelem gyakorlásáról.
(A Magyar Köztársaság alkotmánya, 28/C. §, (5.) bekezdés)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
