Levente, Irén
19 °C
35 °C

Jön a tizedik! Orbán mindjárt értékel

2008.02.13. 15:27
Orbán Viktor szerda délután tartja tizedik országértékelő beszédét. Igyekeztünk a korábbiak alapján megjósolni, hogy milyen lesz az idei beszéd. Ráadásként összeszedtük legjobb vicceit is.

Orbán Viktor tizedik alkalommal értékeli az előző évet. Az eddigi beszédek retorikai szempontból igen hasonlók, így nagyjából megjósolható a szöveg formája. Várhatóan lesz benne kiemelt ismeretlen személy, vicc és egy hosszan kifejtett hasonlat. Szó lesz egy találkozásról egy lehetőség szerint idős vidéki civillel, aki bölcset mond. Politikai pártok és poltikusok nevei szinte biztosan nem hangoznak el. Valószínűleg lesz egy vagy két olyan frappáns tételmondat, amit még hetekig ismételgethetnek a lapok. Megkíséreljük a szerdai Orbán beszéd tartalmi részeit is megjósolni. A korábbi évek beszédeinek legfontosabb állításait tavaly már összefoglaltuk.

99-ben komoly volt

Gyerek, hajó, rakéta, kút

Orbán minden évértékelő beszédében van egy hosszan kifejtett metafora. Egy olyan kép, amivel az ország helyzetét illusztrálja. Sok esetben a teljes beszédben többször is visszaköszön ez, máskor csak egy-két bekezdésen át húzódik. Jellemzően a képek köré példázatok, kis tanulságos történetek is kerülnek. A tavalyi beszéd nagy átfogó hasonlata "a kútba esett szamár" volt. A szamár volt a baloldalt újra megválasztó nép, a szamár gonosz gazdája (rájött hogy olcsóbb élve eltemetni mint kihúzni a kútból) a kormány. A példatörténet végén a szamár öntudatosan nem hagyta magát.

A képek közül különös jelentőséget kapott az első, amikor magát a beszédet, illetve saját szándékát írta körül egy metaforával: a gyerekeket az ajtófélfához szokták mérni, kis ceruzavonásokkal jelölve, hogy hol tart a fejlődésben. Az első beszédet is ilyen leltárnak szánta Orbán, alig egy évvel azután, hogy miniszterelnök lett. Szinte mindegyik beszédében visszautalt erre képre, valószínűleg idén is beleszövi előadásába. Ez a kép adott apropót a Medgyessy-kormány első évét összegző beszédében említett "összetöpörödés" szó használatára is (abban az évben sajnos nem nőtt tovább a gyerek, sőt, direkt összehúzta magát a méreckedésnél). A töpörödés jól sikerült, néhány nap múlva Medgyessy reagált is rá egy lakossági fórumon "csacsiság a töpörödés" mondatával.

Kakukktojás '06

Kakukktojás volt a 2006-os beszéd, ami minden szempontból kilógott a sorból. Az ugyanis nem igazi beszéd volt: egy rövidebb bevezető után Kudlik Júlia és Rákay Philip kérdéseire válaszolt Orbán Viktor.

2001-ben hosszan kifejtett metaforája volt a szövegnek a "hajó" képe, ami hánykódik a tengeren, baj van a kapitánnyal, de aztán csak egyenesbe jön. A következő (választási) évben a hajóból már rakéta lett, ami mindent elborító tűzzel és füsttel indul a magasba. 2004-ben egy elvontabb kép kísérte végig a beszédet: a "szorongó ember", de visszatért a hajó is - ami ezúttal léket kapott. 2005-ben a "nagyotmondó ember" képe jött elő sokszor, és ehhez kapcsolódva jelent meg egy érdekes kulcsszó, a "hantaméter", mint a kormányzati kommunikáció mértékegysége. Idén a szorongás/süllyedő hajó-szerű negatív kép mellé a közelgő népszavazás miatt valamilyen módon a reményt személyesíti meg várakozásaink szerint. Ilyen lehet egy koszos edény tisztára mosása, vagy a bebábozódott hernyó pillangóvá válása például.

2006 kilógott a sorból

Éljen Gipsz Jakab!

Az évértékelő beszédek visszatérő fix pontjai, amikor Orbán Viktor kevéssé ismert embereket mutat be közönségének. A beszédekben szinte soha nem nevezett még néven politikusokat (egyszer Schmitt Pált 2003-ban), politikai ellenfelei közül pedig egyetlen alkalommal sem nevezett nevén még senkit. Viszont civileket rendszeresen belesző előadásaiba. Amíg miniszterelnök volt, addig néven is nevezte őket, azóta inkább csak történetekbe ágyazva említi őket. 2000-ben és 2001-ben diákolimpiát nyert gimnazistákat emelt ki név szerint, továbbá Tóth András rakaceszendei plébánost, aki újra nyitott egy falusi iskolát. Két rendőrt is név szerint kiemelt, akik elfogtak egy pécsi rablót. Az egyszerű de értékes emberek, sokszor idős vidékiek visszatérő figurái a beszédeknek.

Viccek és anekdoták

Orbán Viktor évértékelőiben egyre többet viccel. Amíg miniszterelnök volt, addig kevesebb tréfát mondott, inkább leltárt készített az eredményekről és a feladatokról, hangvétele komolyabb volt. Ellenzékből viszont szívesen gúnyolódott a kormányon: itt is inkább általánosságban és nem konkrét személyeken vagy döntéseken.

Míg az első, 1999-es beszéd kifejezetten komoly volt, már 2000-ben is így kezdődött a szöveg:

Beszédek elején nekem nagyon gyakorta egy angol parlamenti képviselő, nyilván véletlenül, elmondott mondata szokott eszembe jutni. Valahogy így fogalmazott: mielőtt elmondom a beszédemet, szeretnék önöknek mondani valamit.

Ebben az évben két "bizonyára" felütésű tréfás történet is szólt a kishitűség ellen:

Bizonyára ismerik azt a történetet, hogy két ember áll a folyó két partján. Egyik átkiabál a másiknak: "Mondja, hogy jutok át a túlsó partra?" Mire a másik: "A túlsó partra? Hiszen ott van!"

Bizonyára önök között is többen ismerik azt a híres történetet a két csigáról az autóút mellett, amikor az egyik azt mondja a másiknak, hogy át kellene menni a másik oldalra, de a másik lemondóan így válaszol: azt nem lehet, oda születni kell. Amikor ezt először hallottam, azt gondoltam, hogy ezek csak magyar csigák lehettek. Most azonban néhány jelből azt olvasom ki, mintha híres pesszimizmusunk változóban lenne.

2001-től jöttek a székely-vicc szerű vidám falusi történetek:

(..) mint az egyszeri gazda, akitől megkérdezték, hogy miért olyan bő a mellénye. Mire azt válaszolta: hát mert volt miből. Akkor miért olyan rövid? Hát mert nem jutott.

Jöttek a kedélyes történetek

2002-ben aforizmákkal figyelmeztetett a baloldali veszélyre:

Hol vannak már azok az idők, amikor az a mondás járta: nem aggódom a költségvetési hiány miatt, elég nagy ahhoz, hogy vigyázzon magára.

Régen úgy volt az mifelénk Magyarországon, hogy minden megoldásra kerestünk egy problémát. Ma úgy van, hogy minden problémára keresünk egy megoldást.

2004-ben is sok volt a vicc, ez csak egy best of válogatás:

Egy demokráciában nem járhatunk úgy, mint az étteremben csigapástétomot rendelő vendég. Akinek a pincér némi faggatózásra bevallja, tettek bele egy kis disznót is. Majd további unszolásra azt is, hogy valójában fele-fele az arány. Egy disznó, egy csiga.

S egy régi zenésztörténet eszembe is jutott, amely arról szól, hogy a vak zongorista beszélget a nagyothalló dobossal. A vak zongorista megkérdezi, hogy "Táncolnak-e már?" Mire a nagyothalló dobos: - "Miért, játszunk?" Nos kedves barátaim, néha így érezte magát az ember 2004-ben.

Kommunistázós vicc tavalyról:

Elvtársak! - szólt az ötvenes években egy szovjet faluban a szónok. A szovjet technika holnap már csodákra lesz képes. A következő ötéves terv eredményeképpen minden szovjet családnak lesz saját repülője. Minek az? - vág közbe az értetlenkedő. Gondold meg Kuzmics elvtárs - mondja a szónok -, meghallod a rádióban, hogy Kazanyban lekvárt árulnak, repülőre ülsz, s már sorba is állhatsz a lekvárért. Ennyit a kormányzati reformról.

4 kerék és ilyenek

A beszédek visszatérő tulajdonsága, hogy tartalmaznak néhány jól ismételhető frappánsnak szánt tételmondatot. Erre egyszer Orbán maga is kitért 2002-es beszédben:

Mióta meghívnak maguk közé, mindig tettem egy, persze bevallom, szárnyaszegett kísérletet, hogy közérthető meghatározását adjam mindannak amiért dolgozunk, a polgári Magyarországnak. Emlékezhetnek: három gyermek, három szoba, négy kerék, manapság már öt karika. Vagy később ahogy próbálkoztam: család, munka, tanulás, rend, összetartozás. Nem olyan könnyű dolog ezt megfogalmazni. Úgy járhatunk ugyanis, mint az egyszeri ember, amikor megkérdezték tőle, hogy miért sárgarigó a sárgarigó. Azt válaszolta, mert sárga. No igen, de miért rigó? Nos hát ezek után nem volna sok értelme annak, hogy újabb meghatározásokkal rukkoljak elő.

A "három gyerek, három szoba, négy kerék" program 2000-es meghirdetése mellett érdemes emlékezni egy 2002-es mondatra: "Higgyék el, egy vasárnap megér négy évet!" Ez erősen rímel a Fidesz mostani népszavazási szlogenjére: "Három igennel sokat spórolhatsz!" A megéri szavazni tematika minden bizonnyal most is előjön.

99-ben hangzott el a "Az ember nem azért szereti a hazáját, mert nagy, hanem azért, mert az övé" - mondat, amit szintén sokat idéztek később. Tavaly a "Fizessenek a hazugok!" - felkiáltást ismételte többször.

Az első beszédekre különösen jellemző volt, hogy ars poetica szerűen határozta meg kormánya politikáját, ami röviden így foglalható össze: a dolgozó és gyerekeket vállaló réteget kell leginkább segíteni. Visszatérő elem mind a mai napig a felsorolás: különböző társadalmi helyzetben lévőket külön-külön szólít meg. Kormányon az értük tett intézkedéseket, ellenzékben pedig problémáikat sorolva. Most is az utóbbi várható.

Mi lesz most?

Az idei beszéd fő témája nyilvánvalóan a népszavazás lesz. Az ország nyomorult helyzetének bemutatása után a remény és a kibontakozás utolsó lehetőségeként csillanhat meg a márciusi referendum a szövegben.

"Az emberek kaptak most egy komoly esélyt a változatásra. Nagy lehetőség kapujában áll Magyarország. Soha ilyen élesen kormány még nem fordult szembe a saját népével" - mondta január 28-án a Fidesz frakcióülése előtt, a legutóbbi nagyobb beszédében, ami a mostani országértékelés főpróbája is lehetett. Ugyanitt utalt arra, ami a Fidesz teljes népszavazási kampányát is végig jellemzte: "Először is, a népszavazás nem pártkérdés. Most nem számít, hogy ki kire, melyik pártra szavazott korábban. Nem érdekes, hogy eszmei-ideológiai szempontból melyik oldalra húz a szíve." Orbán egyébként is tartózkodott az aktuális politikai viták taglalásától, ez alól leginkább a tavalyi beszéd volt kivétel, amikor Kóka Jánost, Gyurcsány Ferencet és Veres Jánost konkrétan megtámadta, bár nevüket nem mondta ki. Most várhatóan visszatér a "pártsemleges" retorikához, hiszen a Fidesz csak akkor nyerheti meg a népszavazást, ha a biztos szavazótáborán túl is tud voksokat szerezni. Valamilyen módon megszólítja majd a baloldali szavazótábort is, ahogy korábban is tett egy gesztust a Kádár-érában egzisztenciát építőknek.

A kormány alkalmatlanságára azért kitér majd, különösen a nyilvánvaló kudarcok említésével. Az általános gazdasági mutatókon kívül konkrét, akár személyhez köthető eseteket is felsorolhat: nem tudtak még kormányszóvivőt sem kinevezni, elbukták a kormányzati negyedet például.

Ismétléses technika

Orbán Viktor évértékelő beszédeiben visszatérő elem az ismétlés, amikor egy tömör megállapítást tesz, majd részletesen kifejti azt, végül egy metaforán vagy példán keresztül mégegyszer visszatér hozzá. Csak a technika érthetősége kedvéért készítettük az alábbi, tartalmilag értelmetlen példát: Mert a kutya ugat. A kutya ugat, és nem makog kedves barátaim. Azt szokták mondani, hogy ugatás nélkül a kutya olyan, mint a lámpa fény nélkül, vagy a télikabát bélés nélkül. Az ugató kutyák most makognak. Makognak, holott ugatniuk kellene.

Nagy eséllyel szóba hozza a kormány közpénzen folytatott kampányát is, megszólítva azokat, akik annak idején az Országjáró és Országimázs Központ elleni baloldali kritikákra is fogékonyak voltak. A köszönetnyilvánítások között szerepelhet az időközi választást nyert Rétvári Bence képviselő és kampánycsapata, illetve az újbudai választók, vagy akár a népszavazási aláírásgyűjtés aktivistái, esetleg maga Tarlós István.

A pozitív fejlemények között beszédébe szőheti Tőkés László győzelmét a romániai EP-választáson, talán olyan kontextusban, hogy összefogással rést lehet ütni egy bebetonozott rendszeren. Örvendezhet a schengeni bővítésnek is, abból az alkalomból Esztergomban mondott már egy ünnepi beszédet.

A vicceket képtelenek vagyunk előre jelezni, de a kormányhoz kötődő korrupciós ügyekből valószínűleg komoly leltár készül. A "gazdag arisztokraták hazugságuk után kiforgatják a népet mindenéből" kép a tavalyi beszédből idén is visszatérhet. A remény viszont erősebb hangsúlyt kaphat, mint eddig bármikor, hiszen alig néhány hét van csak a népszavazásig.