Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Orbán országértékelő beszéde az ELTE-n

2004.02.10. 18:17
Orbán Viktor szerint az előző év a magyar családoknak az összezsugorodás éve volt, és a kormány ígéreteivel szemben mindennek az ellenkezője történt. A volt kor­mányfő mesét mondott az elvarázsolt erdőben eltévedt királyról, akit a válságmenedzser vezetett ki az erdőből.
Fotó: Barakonyi Szabolcs
Mint korábban arról az Index beszámolt, Orbán időpont-egyeztetési problémák miatt nem tarthatta a Pesti Vigadóban szokásossá vált évértékelő beszédét. A volt miniszterelnök 1999 óta február első csütörtökén tartotta beszédét, ám idén az Európai Néppárt rendezvénye is erre az időpontra esett. Az eseményt a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület szervezte. Az eseményre meghívót kapott a parlament elnöke és a parlamenti frakciók vezetői is.

"Nem tudunk gyűlölni"

Az ELTE lágymányosi központjának kongresszusi termében este negyed hétkor megkezdődött programon elsőként a Szózat és a Himnusz dallamai csendültek fel. Az eseményt a Hír TV és az InfoRádió élőben közvetítette. A nézők soraiban ott volt Mádl Dalma, Herényi Károly, Schmitt Pál, Raksányi Gellért, közismertebb nevén Kutya úr.

Elsőként Martonyi János, az MPEE elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. "Többen vagyunk itt a teremben, és többen vagyunk kint is. Idén a tudomány házában találkozunk. Szeretnénk többet tudni erről az országról, erről a nemzetről, Európáról, a világról és természetesen önmagunkról is."

"Egy dolgot visszautasítunk, a félelmet és mivel nem félünk, nem tudunk gyűlölni" - jelentette ki a korábbi külügyminiszter, aki egy Vörösmarty-idézettel fejezte be mondandóját, majd azzal zárta: "eddig szólt Vörösmarty Mihály, most hallgassuk meg Orbán Viktort".

"Lesz még rosszabb is?"

Orbán Viktor az egyszeri pártaktíváról szóló adomával kezdte meg beszédét: a pártértekezleten elhangzik a kérdés, "itt van már a kommunizmus, vagy lesz még rosszabb is". "Itt van már a jóléti rendszerváltás, vagy lesz még rosszabb is?" - tette fel a költői kérdést a szónok is.

A Fidesz-MPP elnöke utalva arra, hogy az idén más időpontban tartja beszédét, mert február első csütörtökén Brüsszelben kellett lenniük, kijelentette, "az unió már része az életünknek, és ha változtatnunk is kell néhány dolgon, az elveinket nem kell feladnunk."

Maga írta a beszédét
A Magyar Hírlap szerint Orbán egész évben gyűjti az aforizmákat és az idézeteket, amelyeket az évértékelő beszédében szokott elsütni. A beszédeket az egykori miniszterelnök maga írja, az esemény előtt néhány nappal bezárkózik jegyzeteivel a szobájába.
"A kormány ígéretével szemben, mindennek az ellenkezője történt. Mindenki tudja, hogy nem erről volt szó, hogy visszaéltek a választók bizalmával." A volt miniszterelnök szerint az elmúlt év "a magyar családoknak az összezsugorodás, az összetöpörödés éve volt", amikor "ismét" inflációval, gyárbezárásokkal és eladósodással kellett szembe nézniük.

Mese az öreg királyról és a válságmenedzserről

Orbán elmondta, tegnap este mesét olvasott a gyerekeknek, amely arról szólt, hogy egy öreg király elment vadászni az erdőbe, de eltévedt, mert az erdő egyszercsak megváltozott körülötte. Segítségért kiáltozott és azt mondta, mindent odaad annak, aki kivezeti. Ekkor megjelent a varázsló, mint afféle válságmenedzser. Az a varázsló, aki elváltoztatta az erdőt, és kivezette a királyt, és az övé lett a busás haszon is.

A leggyötrőbb rémálom, ha valaki nem tudja, hol van - mondta Orbán, hozzétve: ma Magyarországon semmi sem az, aminek látszik, mert eltűnt többek között a Széchenyi-terv, csökkent a kedvezményes lakáshitel. "Eltévedtünk a valójában mást jelentő szavak erdejében", ezért általánossá vált a félelem, mert az emberk nem tudják lesz-e munkahely, lesz-e miből fenntartani a családot, "marad-e magyar tulajdonban bármi, ahova fordulhatnak, ahol nem tartják idegennek őket" - mondta a volt kormányfő.

"Mitől szoronganak az emberek?"

Orbán hosszan beszélt arról, hogy ma Magyarországon a múlttól, a jövőtől vagy mindkettőtől való félelem munkál az emberekben. "Jobb félni, mint megijedni, de azért kijelenthetjük, félni sem jó. Mi a félelem és a szorongás ellentéte? A biztonság. Ehelyett ma bizonytalanság és szorongás van." "Sokan vannak, akik úgy vélik, az előző ciklusban biztonságban voltak." "Hogyan oldhatnánk meg a gondokat? Keressük meg, mondjuk ki, mitől szoronganak az emberek ma Magyarországon? Az egyik a jövőtől, a másik a múlttól és van olyan is, aki mind a kettőtől."

A múltról szólva Orbán kijelentette, "akkor lehet Magyarország mindenki számára békés haza, ha az emberek nem félnek, nem éreznek szorongást amiatt, hogy az életüket az előző rendszerben élték le."

"Nem lehet mindenki Dugovics Titusz, mert akkor senki nem maradna a várban" - üzente a szónok azoknak, akik nem voltak a korabeli ellenzék hősei.

"A ködbe vesző tervek világa"

A jövőhöz kötődő aggodalmak világáról Orbán Viktor elmondta, "a történelem folyómedrét követve úgy tűnik, hogy két lelkibajjal kell megküzdenünk". A XX. század során úgy alakult a nemzet élete, hogy képtelen lett arra, hogy irányt szabjon életének." "Az önsajnálat, a világ kárhoztatásának hangoztatása a jellemző, az, hogy úgysem rajtunk múlik, hanem a franciákon, az oroszokon, az amerikaiakon, a világgazdaságon. Most éppen a világgazdaság a soros. Menekülés ez a holnap gondjai elől. A világgazdaság sohasem fog biztonságos életet teremteni nálunk, a biztonságot a magyar emberek fogják biztosítani maguknak."

Orbán szerint mostanában minden arról szól, hogy a boldogulást nem itthon kell megtalálni: "Nyomás az unióba", "Legyél cukrász Bécsben", de ez nem igaz - jelentette ki az ex-kormányfő. "A másik önveszélyes hajlamunk az a ködbe vesző tervek világa, amely oly kellemesen hangzik és amely mintha felmentene a ma kihívásai elől." "A várakozások kora lejárt, az EU kapujában nem lehet elodázni a ma gondjait. Rendezni kell közös gondjainkat, az adósságainkat." Az EP-kampánynak szólhat Orbán azon mondata, hogy a "gyenge kormányt nem ellensúlyozhatja az EU". "A jelen gondjai nagyobbra nőttek, mint a jövő lehetőségei" - mondta Orbán.

"Rendezzük végre közös dolgainkat"

"A jelenlegi bankárgondolkodást mindenki érdekében meg kell változtatni. A pénzalapú gazdaságból ma két szereplőt meg próbálnak kihagyni, az embert és a munkát. Vissza kell adni a munka örömét." "A megszorítások nem összefogják, hanem összeszorítják az embereket. Nagyon sok minden vár még megépítésre Magyarországon." Orbán Viktor szerint, bár, mint mondta, nem szeretné, ha vulgármarxizmussal vádolnák, de csökkenteni kellene a munkaadók terheit. A volt kormányfő példája szerint ma száz forintos bér kifizetéséhez kétszáz forintnyi munkavállalói teher tartozik.

"Nem azokkal kéne összefogni, akik a forint leértékelését hangoztatják nap mint nap. Milyen nemzeti összefogás az, ha csak olyanokkal fogunk össze, akik ugyanazt akarják, mint mi?" "A bizonytalanság, a szorongás és a félelem ellen kéne szövetséget kötnünk, azokkal, akikkel közös a sorsunk, a határainkon innen és túl."

"Hajrá Magyarország, Hajrá magyarok!" - fejezte be beszédét Orbán Viktor, miután visszatért többször használt hasonlatához, melyben a család az ajtófélfán méri a gyermek növekedését. Ők együtt szeretnének örülni a gyarapodó centimétereknek, és nem szeretnék, ha a gyermek nem akarna nagyra nőni. "Hátha azok is kihúzzák magukat, akik tegnap még kicsik akartak lenni."

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Budapest Te Csodás!

Karácsonyi pompába öltözött utcák, színes adventi vásárok, gazdag kulturális élmények, ez mind Budapest.