Luca, Ottilia
1 °C
5 °C

Egy átment, egy megbukott

2006.11.20. 21:21
Egyesével dönt az Országos Választási Bizottság a Fidesz és a KDNP által kezdeményezett népszavazási kérdésekről. Hétfőn négy óra alatt kettő kérdésről döntöttek, egy elbukott, egy pedig átment, igaz, ezeket még meg is lehet támadni.

Az Országos Választási Bizottság (OVB) hétfő délutáni ülésén hosszas módszertani vita után úgy döntött, egyenként tárgyalja meg a Fidesz népszavazási kezdeményezésének hét kérdését. Először a tandíj kérdéséről vitázott hosszan a testület, végül úgy döntöttek, ezt a népszavazási kezdeményezést elutasítják.

A vitában a testület kormánypártok által delegált tagjai azzal érveltek, a költségvetést, illetve a kormányprogramot érintő kérdésekről nem lehet népszavazást tartani. Márpedig a kormányprogramban szerepel a tandíj, igaz nem a mostani nevén, vagyishogy felsőoktatási részhozzárjárulás, hanem utólagos képzési hozzájárulás néven.

Vita az indoklásról

A testület 7:2 arányban elutasította el a kérdés hitelesítését, majd egy újabb vita kezdődött arról, hogy milyen további érveket fűznek az indokláshoz. 5:4-es szavazati aránnyal úgy döntöttek, azzal is indokolják a kérdés elutasítást, hogy a fideszes kérdés nincs időhöz kötve, ami a testületi többség szerint burkolt alkotmánymódosítás volna, hiszen határidők nélkül tenné egy sikeres népszavazás esetén bevezethetlenné a tandíjat.

A Fidesz képviseletében Salamon László a döntés után az MTI-nek azt mondta, meglepte a többség állásfoglalása. Továbbra is meggyőződése, hogy a kérdés kiállja az alkotmányosság próbáját. Az előterjesztő pártok az Alkotmánybírósághoz fordulnak, mondta.

Pár órával később döntöttek a második, a kórházprivatizációról szóló kérdésről is, ezt a testület többsége (5:4-es arányban) jóváhagyta, azaz ehhez az ellenzéki pártok gyűjthetnek aláírásokat. Az OVB kedden folytatja a kérdések tárgyalását.

Orbán Viktor a Fidesz október 23-i nagygyűlésén jelentette be, hogy országos népszavazást kezdeményeznek több kérdésben is. A pontos kérdések (összesen hét) pár nappal később váltak ismertté, és ezek a tandíjtól a földek elővásárlási jogán át a kormány felelősségre vonásáig terjedtek.

A Fidesz kérdései
Egyetért-e ön azzal,
1. hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetniük?
2. " , hogy az egyészésgügyi közszolgáltató intézmények maradjanak állami, ökormányzati tulajdonban?
3. " , hogy a háziorvosi, fogászati és a járóbeteg-ellátásért továbbra se kelljen vizitdíjat fizetni?
4. " , hogy gyógyszereket továbbra is csak gyógyszertárban lehessen árusítani?
5. " , hogy a nyugdíjasok továbbra is a 2006. október 23-án hatályos törvényi rendelkezések szerint vállalhassanak munkát?
6. " , hogy a 2002. június 15-i állapot szerint hatályos, termőföldről szóló 94. évi törvény szerint családi gazdálkodót első helyen illesse meg az elővásárlási jog termőföld vagy tanya vásárlása esetén?
7. " , hogy az országgyűlés - a fegyelmi és a kártérítési felelősség mellett - törvényben szabályozza a miniszterelnök és a kormány tagjai speciális, objektív felelősségét is a költségvetési hiány túllépéséért?

A politológus szerint okos ötlet a kezdeményezés, amely munkát adhat a híveknek, ugyanakkor békés, és még hasznos is lehet. Egy másik vélemény szerint a jelenlegi kérdések mindegyike arra irányul, hogy a kormányprogramban foglaltakat felülírja, kérdés, hogy egy ilyen helyzetben mit tehet a kormány.

Hogyan szavaztak az olvasók?

Az Index olvasóinak a többsége a hét kérdés közül csak kettőre szavazott igennel: az egyik a földkérdés (55 százalék támogatta), a másik a kormány felelősségre vonhatósága 59 százalék). Olvasóinknál a többi kérdés nem kapna többséget.

A hazai népszavazások története 17 évre nyúlik vissza, ennyi idő alatt mindössze ötször szólították a választókat az urnákhoz egy konkrét kérdés megválaszolására. Mind az öt országos népszavazáson - amely mellett számos helyi referendumot is tartottak - az igenek voltak többségben, méghozzá az öt alkalommal feltett kilenc kérdésből nyolc esetben nagy fölénnyel.

A kérdésfeltevők számára a népszavazás látszólag tehát kockázatmentes vállalkozás. Ehhez azonban az kell, hogy jól tudjanak mozgósítani. Két népszavazási kezdeményezés is elbukott ugyanis azért, mert - noha az igenek többségben voltak - az alacsony részvétel miatt nem sikerült elérniük az alkotmányban előírt többséget.

Két éve volt az utolsó

Az eddig utolsó népszavazást 2004. december 5-én tartották a kórházprivatizációról és a kettős állampolgárságról. Bár a Fidesz nevével fémjelzett referendumon a megszokott módon mindkét kérdésre többen mondtak igent, mint nemet, a kórházak állami kézben tartását a szavazók 65,01 százaléka támogatta, míg a kettős állampolgárság megadására 51,57 százalékuk mondott igent.

Miről nem lehet népszavazást tartani?
Nem lehet országos népszavazást tartani:
a) költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról,
b) hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról,
c) az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseiről,
d) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekről,
e) az Országgyűlés feloszlásáról,
f) a Kormány programjáról,
g) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről,
h) a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról,
i) a helyi önkormányzat képviselő-testületének feloszlatásáról,
j) a közkegyelem gyakorlásáról.

(A Magyar Köztársaság alkotmánya, 28/C. §, (5.) bekezdés)

A részvételi arány azonban - akárcsak 1990-ben - ezúttal is alacsony, mindössze 37,41 százalékos volt. Így a 65,01 százalék sem volt elég ahhoz - az 51,57 százalék még úgysem -, hogy az igenek aránya elérje az összes szavazásra jogosult 25 százalékát, tehát a referendum eredménytelen volt.

Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998-as törvény szerint az országgyűlési képviselők, illetőleg a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napján, valamint az azt megelőző és követő 41 napon belül nem lehet aláírást gyűjteni.

Megtámadhatják

Az OVB-nek a konkrét törvényi tilalmak mellett azt is vizsgálnia kell, megfelelnek-e a kérdések annak az előírásnak, hogy "a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni". Egy aláíróíven egy kérdés szerepelhet.

A választási eljárásról szóló törvény szerint az OVB-nek 30 napja van döntése meghozatalára. Az OVB "döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet - az Alkotmánybírósághoz címezve - az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani", a kérdésről az Alkotmánybíróság soron kívül dönt.