Natália
-3 °C
7 °C

Orbán Recskhez hasonlította az államadósságot

2005.03.20. 22:28
A rosszul elrendezett, rosszul megírt múlt feltámad, visszajár - mondta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a Hortobágyra hurcoltatott című dokumentumfilm díszbemutatóján vasárnap Budapesten.
Orbán Viktor köszöntő beszédében Illyés Gyulát idézve azt mondta: "a múltat is teremteni kell, egy korszak attól lesz múlt, hogy megírják. Valamirevaló múlt megteremtéséhez néha nagyobb erő kell, mint a jövőjéhez, mindent pontosan a helyére kell tenni. A rosszul elrendezett, rosszul megírt múlt feltámad, visszajár, állandóan zavarja az embert, a megíratlan idő meg egyszerűen el sem megy, ködszerűen üli meg a tájat (...)".

A pártelnök hangsúlyozta: a bemutatót megelőző megemlékezés célja az, hogy "újra és újra átéljük a kitelepítettek, a kisemmizettek, az ártatlanul elhurcoltak sorsát".

Szólt arról, hogy a kommunizmus eszméjéből azért fakadt olyan sok szenvedés, mert a történelmet, az emberi közösségek viszonyát "végtelenül leegyszerűsítve, folyamatos harc formájában láttatta", és a terror, a megfélemlítés, "az egész emberi közösség elleni gyűlöletkeltés", az akkori ideológia lényegéből következett.

A dokumentumfilmről azt mondta, abba korszakba repít vissza, amikor "a hatalom a békesség helyett ellenségének nyilvánít és háborút visel saját népe és annak kiválasztott csoportjai ellen".

A rendszerváltás előtti időszakot felidézve szólt arról, hogy sok éven át nemzedékek nőttek fel úgy, hogy nem tudták, mi történt Magyarországon 1947 és 1955 között, mert nem lehetett beszélni róla.

A diktatúra ismertetőjele a csend volt - emlékeztetett. "Ilyen téma volt Magyarországon a kitelepítés, Recsk, a magyarországi koncentrációs táborok igaz története".

Véleménye szerint azonban "a múlt ismét föl-föl tünedezik" és "ma megint vannak dolgok, amelyekről nem illik beszélni, vannak kérdések, amelyeket nem illik feltenni.

Példaként említette az államadósság mértékét, amely "lassan már megfojtja az országot". Nem illik arról sem beszélni, mondta a pártelnök, hogy "rohanunk az elszegényedés irányába".

Úgy fogalmazott: "Megint ott tartunk, hogy akinek valami nem tetszik, az felforgató elem, aki elégedetlen a nagy jóléttel és a vívmányokkal, az a demokrácia ellensége, szélsőséges és a jó ég tudja mi bűne van még".

A nézőtéren ülő egykori internáltakhoz szólva azt mondta: az egykori kitelepítettek nem a múlthoz tartoznak, hanem fontos értéket jelentenek a magyar jövő számára, tudásuk és élettapasztalatuk nélkülözhetetlen értéket jelent.

A díszbemutatón felszólalt többek között Breuer Pál egykori internált is, aki arról beszélt: a film azt a kevesek által ismert történelmet dolgozza fel, hogy az 50-es években kényszermunkatáborok léteztek a Hortobágyon.

Sághy Gyula, a dokumentumfilm rendezője az MTI-nek elmondta, hogy a műben 31 egykori internált, négy hortobágyi kényszermunka-tábor történetét eleveníti fel 1949 és 1953 között. Hozzátette: tudomása szerint összesen 11 ezer embert telepítettek ki a Hortobágyra.

"A film célja, hogy a történelem fehér foltjait feldolgozza" - közölte a rendező.