Politikai reklamációk pártkatonák kezében

2005.06.03. 13:03
A Fidesz jogásza vezette az ORTT panaszbizottságának azt a tanácsát, amely egy Kudlik-interjú Fideszre vonatkozó kérdései miatt elmarasztalta az RTL Klubot azt állítva, hogy a "kérdések tendenciája túlnőtt a természetes riporteri kíváncsiságon". Az Index információi szerint az utóbbi években nagyrészt pártokhoz kötődő delegáltakkal töltötték fel a huszonhat tagú panaszbizottságot.

Az Index információi szerint fideszes politikusok védőügyvédjeként és a párt háttérjogászaként dolgozik az ORTT panaszbizottságának az a tagja, akinek vezetésével a testület elmarasztalta az RTL Klub Kudlik Júliát megszólaltató műsorát. A Budai Gyula elnökletével döntő eljáró tanács egy panasz alapján azt állította, hogy a kereskedelmi televízió politikai műsora "a természetes riporteri kíváncsiságon" túlmenően érdeklődött Kudlik Júliától, "miként jutott el a Fidesz-MPSZ programjainak műsorvezetői pozíciójába", és miképpen viszonyul a Fidesz elnökéhez. Kudlik Júlia az Indexnek adott interjújában egyébként nem emelt kifogást a televíziós porté miatt.

Budai Gyulát éppen az ORTT fideszes tagja, Szalai Annamária jelölése alapján választották a testületbe.

Méghogy elfogultság

"Semmilyen pártos elfogultságot nem lehet tetten érni azokban a döntésekben, amelyeket az én elnökségem alatt hozott a tanács" - jelentette ki az Indexnek Budai, aki leszögezte, vállalja eddigi állásfoglalásait. A jogász szerint a döntések összességében épp az elfogulatlanságot bizonyítják, hiszen májusban szintén ő vezette azt a tanácsot is, amely nem találta megalapozottnak a TV2 reggeli műsorával szembeni panaszt. Akkor egy állampolgár a Mokkában megjelent nézői sms miatt reklamált, ugyanis valaki Orbán Viktor felcsúti házépítésével kapcsolatban azt írta: "Miért bántjátok a Viktort? Most tért vissza gyökereihez. Vályogházat épít! Hurrá!". A tanács akkor arra az álláspontra helyezkedett, hogy a "küldő néző ironikus negatív véleményét" fejezte ki Orbánról, így az sms nem faji alapú, "rasszista" megkülönböztetésként értelmezendő. Budai szerint a függetlenséget bizonyítja az is, hogy sem az sms, sem Kudlik Júlia ügyében nem hívta fel senki a Fideszből, hogy vitassa vagy megdícsérje a tanács nyilatkozatát. A panaszbizottsági ülésekre az utóbbi időben már a bepanaszolt televíziók sem küldik el képviselőiket. Az Indexnek nyilatkozó tévések a tárgyalások színvonalát okolták távolmaradásukért. Ráadásul a reklamációk elbírásása jelentős részben nyilatkozat formájában történik meg, amelynek semmilyen jogi következménye nincs.

A pártoktól jönnek

Egyetértettek a panaszossal

A Kudlik-ügyön kívül számos nagy feltűnést keltő döntéssel állt elő a panaszbizottság. Májusban hagyta helyben egy fidelitasos vezetésű eljáró tanács a Nap-kelte elleni panaszt, amelyben a bejelentő azt kifogásolta, hogy a kérdező, Pallagi Ferenc a Fidesz által indított szimpátiaszavazás kapcsán azt mondta Orbán Viktornak: "egy furcsasága van ennek a dolgoknak persze, hogy ugye önök fogják megszámolni a végeredményt". A Simon Attila vezette tanács szerint Pallagi "a sértő gyanúsítást a közszolgálatiság fogalmával nem összeegyeztethetően tovább is nyomatékosította" egy Rejtő-idézettel.

Szintén májusban, többek között az MTV Híradóját a "nézetek sokszínűségének a megjelenítésére" vonatkozó törvényi kötelezettségre hivatkozva marasztalták el, amiért "kép-, és hanganyag" formában elmulasztott beszámolni az Internethajó nevű rendezvényről, holott a közszolgálati televíziónak a nézők széles körét és minél több csoportjának érdeklődését kellene kielégítenie. A korábban már említett fidelitasos Simon Attila elnökölt abban a tanácsban is, amely az m1 Este című magazinját rótta meg 2004-ben, mert a műsor, amely a THC tartalmú élelmiszerek egészségre ártalmatlan voltáról szólt, véleményük szerint burkoltan reklámozta a marihuánát, "mert - bár szándékát tekintve negatív kontextusban, de - jól behatárolt módon (zöld kenderlevél) mutatta be a szóban forgó termékeket".

Az Index információi szerint az ORTT jelölési rendszere miatt az elmúlt években a huszonhat tagú panaszbizottsági gárdáját jelentős részben pártokhoz kötődő delegáltakkal töltötték fel. A tévék és rádiók műsoraival kapcsolatos állampolgári észrevételek elbírálására hivatott társaságot az ORTT szintén pártdelegáltakból álló öttagú vezető testülete jelöli és nevezi ki. (Az ORTT elnöke, Kovács György mellett a testületbe a négy parlamenti párt küldött egy-egy tagot.) A főként politikai jellegű panaszok elbírálására hivatott bizottság tagjai háromfős eljáró tanácsokban döntenek az egyes ügyekről, a tagok megbízása öt évre szól, és jelenleg havi 40 ezer forintos alap- és további 15 ezer forintos ügyenkénti fizetéssel jár. Az Index birtokába került lista szerint az ORTT pártdelegáltjai gyakorlatilag felosztották maguk között a panaszbizottsági helyeket, és a fennálló konszenzus szerint minden parlamenti párt jelölhet az állásokra.

Minden rájuk épül

Rauschenberger Péter, az ORTT panaszbizottságának soros elnökének ismertetése szerint sorsolással dől el, hogy melyik panaszbizottsági tag milyen ügyet kap. "Adott esetben így az is előfordulhat, hogy ugyanazon ORTT-tag delegáltjai kerülnek egy testületbe" - mondta az elnök hozzátéve, hogy ilyen eset persze ritkán fordul elő. Az ügymenet az, hogy először az eljáró tanács elnökét, majd egy pótelnököt sorsolnak, ezután a két tagot és két póttagot választják ki. Arra a felvetésünkre, létezik-e valamiféle hallgatólagos megállapodás arról, hogy milyen megbízások összeegyeztethetőek a panaszbizottsági tagsággal és melyek azok, amelyek nem, az SZDSZ-es ORTT-tag által jelölt Rauschenberger úgy vélekedett, hogy az összeférhetetlenségi szabályok a médiatörvényben vannak rögzítve, ami e jogszabályban nincs tiltva, azzal nem lehet mit kezdeni, legfeljebb az önkorlátozás lehet a megoldás. Rauschenberger szerint álszentség volna egyébként is, ha kimondanák, hogy nem lehet a panaszbizottsági tag párttag, vagy nem munkálkodhat pártnál, hiszen az egész médiarendszer a pártokra van építve: a médiahatóságtól a közmédiumok vezető testületeiig.

Tárgyilagos megítélés nem várható

A médiatörvény a panaszbizottsági tagságot a közszolgálati médiumok kuratóriumi tagjainak tiltja, valamint kimondja, hogy a megválasztott tag nem lehet köztisztviselő, országgyűlési képviselő, államfő, vagy kormánytag, valamint párt választott tisztségviselője. A törvény azonban azt is leszögezi, hogy a tagsággal kapcsolatos "összeférhetetlenségi okot haladéktalanul köteles bejelenteni" az ORTT elnökének, az ORTT panaszbizottsági ügyrendje pedig azt is leszögezi, hogy az adott eljárásból ki kell zárni "azt, akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható". Az esetleges bejelentésekről szerettük volna megkérdezni Kovács György elnököt, ő azonban nem kívánt nyilatkozni.