Kétmillió tonna szén-dioxid-kvóta eladására kötött szerződést a környezetvédelmi minisztérium, az ügyletből több részletben 4 milliárd forint folyik be, az első részlet, 1 milliárd forint csütörtökön érkezett a tárca erre a célra elkülönített kincstári számlájára, mondta el az Indexnek Olt Boglárka szóvivő.

A környezetvédelmi minisztérium arról is tájékoztatott, hogy a befolyt összeget maradéktalanul a Zöld Beruházási Rendszerben használja fel.

A kvóták végfelhasználója a tárca információi szerint Japán. Erről konkrétabbat feltehetően azért nem lehet tudni, mert van arra is esély, hogy a vásárló cég nem használja fel a kvótákat, hanem továbbértékesíti azokat.

A kormány állítólag piacra dobta Magyarország kvótatartalékát, hogy a bevételből a költségvetést foltozza. Az biztos, hogy nem egyszerű megalkotni a megfelelő értékesítési stratégiát, hiszen a nemzetközi szén-dioxid-kvóta-piacot a bizonytalanság határozza meg. A Fidesz el tud képzelni olyan felállást, hogy megérje most eladni, a kormány csak annyit mond, hogy tárgyalnak, a szakértők megosztottak.

A Bajnai-kormány olyan nagy tétel szén-dioxid-kvótát akar értékesíteni még a választások előtt, amivel akár több évre előre is megfoszthatja a következő kormányt ettől a bevételi lehetőségtől, írja a Magyar Nemzet. A lap szerint a gyors eladásból befolyó pénzekből a költségvetés lyukait szeretnék befoltozni, annak ellenére, hogy a kvóták ára most kifejezetten alacsony.

Magyarország váratlanul olyan vízpótlási javaslattal fordult Szlovákiához, amely a Szigetköz problémáját nem az Öreg-Duna vízmennyiségének növelésével, hanem mobil fenékgátakkal oldaná meg, írja a Népszabadság. A lap szerint az egyezkedésre egy korábbi kétoldalú megállapodásban rögzített határidő után, ráadásul szakmai és társadalmi egyeztetés nélkül adták át a megválasíthatósági tanulmányt.

A Greenpeace pert indít a szlovák környezetvédelmi minisztérium ellen a mohi atomerőmű bővítésekor elkövetett visszaélések miatt. A környezetvédelmi szervezet szerint a tárcának bíróság előtt kell felelnie összeférhetetlenség és jogosulatlan előny nyújtása miatt.

Egy ausztrál kutató szerint akár 60 év alatt is elfogyhat a termőtalaj a világon a föld túlhasználata és más okok miatt. John Crawford, a Sydney-i Egyetem Fenntartható Mezőgazdaság tanszékének vezetője egy Ausztráliában a héten megrendezett konferencián mutatta be legújabb tanulmányát, mely szerint a termőtalaj vékonyodásának oka az elhibázott földhasználat és túltermelés okozta erózió, valamint a klímaváltozás.

Crawford becslése szerint évente 75 milliárd tonna talaj veszik el világszerte, és mára a világ termőtalajának 80 százaléka mérsékelten vagy jelentősen erodálódott. Kínában az erózió üteme a természetes regenerációs képesség 57-szerese, míg Európában 17-szeres, Amerikában 10-szeres, Ausztráliában 5-szörös a mutató.

Az amerikai szövetségi kormány 2020-ig 28 százalékkal csökkentené az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, mondta pénteken Barack Obama elnök. A kormány példát akar mutatni a klímavédelem területén, az hatékonyabb energiafelhasználásért. A cél a költségek visszafogása és a környezetszennyezés csökkentése, mondta.

A Fehér Ház számítása szerint 8-11 milliárd dollár (205 millió hordó olaj) megtakarítás érhető el azzal, hogy a kormányzati ügynökségek, szervezetek működtetésében egyre nagyobb szerepet fog kapni a nap-, szél- és geotermikus energia. Obama közölte, hogy az ország legnagyobb energiafogyasztójaként a szövetségi kormány tavaly több mint 24,5 milliárd dollárt (kb. 4500 milliárd forintot) költött elektromos energiára és üzemanyagra. Hasonlata szerint a tervezett 8-11 milliárd dolláros megtakarítás azzal egyenlő, mintha egy évre 17 millió autót kivonnának a forgalomból.

Szakértők szerint a 28 százalékos csökkentés merész cél, tekintve, hogy az Egyesült Államok előző nap arra tett ígéretet: 2005-höz képest 17 százalékkal csökkenti a gázemissziót 2020-ig.

Februártól az autózás helyett a tömegközlekedést, a kerékpározást vagy a gyaloglást ajánlja a budapestieknek és a környéken élőknek a Levegő Munkacsoport. A szervezet arra figyelmeztet, hogy a levegőben lévő szálló por koncentrációjáért elsősorban az autóhasználók a felelősek. A légúti megbetegedéseket, asztmát, agyi károsodást, hirtelen csecsemőhalált kiváltó szálló por koncentrációja Budapesten egy évben az engedélyezett 35 nap többszörösén átlépi az egészségügyi határértéket.

Hagyd otthon az autódat! – ezt kéri a fővárosiaktól és a környéken élőktől a Levegő Munkacsoport. A közlekedési dugók csökkentéséért, a tisztább levegőjű Budapestért február 1-jén kezdődő új kampányukban a környezetvédők arra biztatják az embereket, hogy válasszák a kevéssé szennyező, egészségesebb közlekedési módokat: szálljanak tömegközlekedési járművekre, kerékpározzanak vagy gyalogoljanak minden esetben, amikor ezt megtehetik.

Az utóbbi napokban kiemelkedően magas volt a súlyosan egészségkárosító szálló por koncentrációja a fővárosban. A civil szervezet most a korábbiaknál is határozottabban figyelmeztet rá, hogy Budapest légszennyezettségéért mindenekelőtt a közlekedés a felelős, azaz a fővárosban élő gépkocsihasználók és az oda rendszeresen beautózó emberek.

Az MTA Biológiai Tudományok Osztályának illetékes szakbizottságai megvizsgálták a Dunakeszi Auchan által kiszemelt területet, és arra a következtetésre jutottak, hogy a Dunakeszi tőzegtó és környékének ökológiai állapota mindenben megfelel a láp kritériumának, mivel a terület jelentós részét egész éven át víz borítja, és a terület nagy részében lápi életközösségek uralkodnak, amilyen a tőzegpáfrányos láperdő, a rekettyefűzes lápcserjés. A területen továbbá nagy borításban találhatók tőzegjelző lápi növények, elsősorban a tőzegpáfrány, valamint nagy számban lápokon élő állatfajok. A területen vastag aktív tőzegréteg található, amely eredetét tekintve elsősorban radicella-tőzeg, felismerhetően a tőzegpáfrány gyökérzetének anaerob bomlásából keletkezett.

Az MTA állásfoglalása szerint a terület a Pest városát egykor gyűrűszerűen körülvevő lápi övezet utolsó maradványa. A fővárost övező egykor nagy természeti értéket képviselő élőhelyek sorra áldozatul estek a városfejlesztésnek. A Rákos patak völgyének egykori természeti gazdagsága helyén ma az Újpalotai lakótelepek díszlenek, Lágymányoson és Kelenföldön még az 50-es években is létező keserűsós réteket a Dél-Budai városközpont foglalta el. A Dunakeszi láp olyan környezettörténeti maradvány, amely nemcsak természetvédelmi, hanem várostörténeti szempontból is muzeális érték. Nem valószínű, hogy egy áruháznak ne lehetne Észak-Pest körzetében más alkalmas helyet találni, amelyet nem kellene az építkezés előtt jelentős költséggel kiszárítani - vélekedik az MTA.

Részlet a dunakeszi Auchan áruház melletti tőzegtavakból

A fentieket figyelembe véve az MTA Biológiai Osztálya szükségesnek tartja, hogy tudományos ismeretinek és szakmai felelősségének birtokában általánosan elismert társadalmi és szakmai tekintélyével alátámassza az állampolgárok és civil szervezetek tömegméretű megmozdulását a Dunakeszi láp jogos és indokolt megvédése ügyében. Az ügy fontosságának külön hangsúlyt ad az a körülmény, hogy 2010 a biodiverzitás megőrzésének nemzetközi éve, s most különös erkölcsi kötelességünk minden további természetpusztító tevékenységet meggátolni – áll a közleményben.

Decemberben Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa szólította fel az Auchan üzletlánc menedzsmentjét, hogy a végleges ombudsmani ajánlás kiadásáig ne kezdjen semmiféle munkához, és ne készítsen elő építkezést a dunakeszi láp területén és annak védőzónájában. Az eddigi információk szerint jelenleg senkinek sincs hatályos építési engedélye a területre, írta levelében az ombudsman. Az ombudsman Sarkadi Márton dunakeszi természetvédő és mások panasza nyomán kezdett vizsgálatot az Auchan dunakeszi áruházának tervezett bővítéséről, mivel a kifogások szerint a terjeszkedés veszélyeztetné a környékbeli lápot.

Még több kép a lápról, az Indafotón!

Noha a vizsgálat még tart, bizonyossá vált, hogy a kérdéses terület az országos ökológiai hálózat része volt, ami korlátozza a beépítés lehetőségét. Ha a láp jelleget a hatóság is megállapítja, akkor egyáltalán nem lehet építkezni a területen, mert az „ex lege” védett, olvasható az ombudsman tájékoztatásában. Az eddigi vizsgálat szerint a másodfokú természetvédelmi szakhatóság által az ügyben bekért szakértői vélemény jogsértő és szakmailag hibás. A láp fogalmát a jogszabálytól eltérően értelmezi, a becsatolt térképek alapján pedig nem a megfelelő helyen keresi, így nem is találja a lápot, és figyelmen kívül hagyja az ottani vegetációt is.

Németország jelentős mértékben túlteljesítheti az EU megújuló energiaforrások 2020-as részarányára kitűzött irányelveit, vélik a német szövetségi megújuló energia szervezet (Bundesverband Erneuerbare Energie, BEE) szakértői.

A BEE útiterve alapján az EU 18 százalékos célkitűzése helyett Németország a jelenlegi közel 10 százalékról akár 28 százalékra is növelheti a megújuló energiaforrások arányát a teljes energiafelhasználásában, ami évi 290 millió tonna szén-dioxid-kibocsátás kiváltásához, és 50 milliárd euró olaj- és üzemanyag-beszerzési költség megtakarításához lenne elegendő.

Mintegy ötven divattervező bambusz-, kender- és rafiaszövetből, illetve biogyapotból készült kreációját mutatták be a genfi ENSZ-székházban annak bizonyítására, hogy megvalósítható a biológiai sokféleségre gondot viselő divat. „A biológiai sokszínűség kimerülése valósággá vált. Túlságosan kihasználjuk természeti kincseinket - figyelmeztetett Lucas Assuncao, az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) munkatársa az alkalomból. - Márpedig valódi igény van az új anyagok iránt az egyre inkább környezettudatos luxuságazatban, így alkalmunk van befolyásolni a piacokat”. A Green2greener társaság Ecochic névre keresztelt divatbemutatóján divattervezők szója, bambusz, selyem, biogyapot, alpakka és ananászrost alapanyagokból készült ruhakölteményeit vonultatták fel az ENSZ Emberjogi Tanácsának termében.

John Rocha brit divattervezőnek az ötvenes éveket idéző sötétkék, könnyű, habos és áttetsző öltözéke például bambuszszövetből készült. A Fülöp-szigeti Oliver Tolentino sötét bézs színű rokokó ruhája ananászrost alapanyagú volt. A kameruni Anggy Haif piros és narancssárga színű ruhakölteményét mutatta be: ő gyakran alkalmaz rafiát is, és növényi eredetű "bőrt" gyártat fakéregből. A gyökereket, szalmát és magvakat sem nélkülöző kreációk forgalmazása időnként korlátokba ütközik: például 2005-ben egy ingkollekció hatalmas sikert aratott, ám a megrendeléseket alapanyaghiány miatt le kellett mondani.

A bőrfeldolgozás, a lenáztatási technológiák, a szövetfehérítés és festés roppant szennyező eljárások, amelyek az UNCTAD szerint veszélyeztetik a biodiverzitást és hatalmas energiamennyiséget fogyasztanak. A gyapottermesztés egymaga a világban évente felhasznált növényvédőszerek 11 százalékát emészti fel.

Zöld minimum elfogadására szeretné ösztönözni a pártokat a választások előtt Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa.

Zlinszky János, az ombudsmani hivatal stratégiai és tudományos főosztályának vezetője a múlt decemberi koppenhágai ENSZ-klímakonferenciáról szólva kiemelte, az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak megfékezéséhez elengedhetetlen, hogy a közeljövőben megszülető politikai döntések konkrétumokat tartalmazzanak.

Az elviselhetőnél lényegesen magasabb a légszennyezettség mértéke Irán fővárosában, a rossz teheráni levegő évente ötezer ember halálát okozza, figyelmeztetett a levegőminőséget ellenőrző iráni központ.

A Teheránban belélegzett levegő a világon a legszennyezettebbek közé tartozik, már olyan országokéval lehet összehasonlítani mint India vagy Banglades, mondta az állami televízióban közzétett felhívásában a központ igazgatója. "A főváros levegőjének szennyezettsége jóval meghaladja az elfogadható mértéket" - idézte a tévé Juszuf Rasifit.

Pénteken megmozdult a levegő Budapesten, így hétvégén várhatóan nem kell elrendelni szmogriadót, de mivel a levegő felső rétegeiben jelentős változás nem várható, a jövő héten újra romolhat a levegőminőség.

Javult a főváros levegője, csökkent a káros anyagok szintje, ezért előreláthatólag nem lesz szmogriadó a hétvégén, tájékoztatott az Országos Meteorológiai Szolgálat pénteken.

Egy hideg párna és a BKV-sztrájk is közrejátszik abban, hogy az utóbbi napokban romlott a levegő minősége Budapesten, a szállópor-koncentráció olyan magas, hogy a város egyes pontjain meghaladta a tájékoztatási küszöbértéket. Már a hétvégén várható, hogy a főpolgármester szmogriadót rendel el, egyelőre csak az enyhébb változatot, de a jövő hét elején akár forgalomkorlátozást is bevezethetnek. A tiltás megszegése 100 ezer forintba is kerülhet az autósoknak.

Pesthidegkúton csütörtökön délelőtt az egészségügyi határértéket meghaladó mértékű szállópor-koncentrációt mértek. Szerdán a Széna téri mérőállomás adatai is meghaladták a tájékoztatási küszöbértéket, itt a köbméterenként 84 mikrogrammos adat már napi átlagot mutat, mondta el kérdésünkre Fehér Tamás meteorológus, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) munkatársa.

A biodiverzitás tudományos kutatásával foglalkozó ENSZ-szerv felállítására tett javaslatot Angela Merkel német kancellár a biológiai sokféleség évének hétfői nyitórendezvényén Berlinben. A klímakancellárnak is nevezett Merkel az ENSZ-év megnyitóján kifejtette, hasonló szervezetre gondol, mint a világszervezet Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC), ami rendszeresen összegzi a klímaváltozásról szóló kutatásokat. "A biológiai sokféleség megőrzése ugyanolyan súlyú feladat, mint a klímavédelem" - jelentette ki. Az új testület felállításának ötletét támogatta Achim Steiner, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) igazgatója is.

Főként az okozta a koppenhágai klímakonferencia kudarcát, hogy az Egyesült Államok és Kína részéről hiányzott az akarat a kötelezettségvállalásra, mondta az EU soros elnökségét ellátó Svédország környezetvédelmi minisztere kedden Brüsszelben.

Washington és Peking, szövetségeseivel együtt elérte, hogy az ENSZ klímakonferenciáján a 193 ország képviseletében megjelentek csak minimális szinten tudták közös nevezőre hozni álláspontjukat, állapította meg Andreas Carlgren, az EU környezetvédelmi minisztereinek ülésén. Ez volt a tagállami kormányokat képviselő Tanács idei utolsó miniszteri szintű ülése, és egyben az utolsó miniszteri tanácskozás a svéd elnökség szervezésében.

Az eszkimóknak is alkalmazkodniuk kell a globális klímaváltozáshoz, ehhez pedig óriási közösségi hűtőszekrényekre van szükség, mondta az inuitok koppenhágai klímacsúcson megjelent vezetője.

Elkészült a koppenhágai ENSZ klímakonferencia záródokumentumának első hivatalos tervezete, amelyet pénteken körbeküldtek a dán fővárosban tárgyaló küldöttségek között.

A koppenhágai klímakonferencia negyedik napjára éles viták alakultak ki a különböző érdekcsoportok között, hogy ki mekkora kibocsátáscsökkentést vállal a 2013 és 2020 közti időszakra.

A 130 fejlődő országot, köztük Kínát és Indiát tömörítő G77 csoport csütörtökön felszólította az Egyesült Államokat, hogy csatlakozzon a kiotói jegyzőkönyvhöz, és növelje kibocsátáscsökkentési vállalását a többi fejlett országéhoz hasonló szintre.

Dmitrij Medvegyev orosz elnök részt vesz a koppenhágai klímacsúcs magas politikai szintű záró szakaszán, jelentette be a Kreml csütörtökön.

A konferencia házigazdájaként Dánia üdvözölte a hírt. "Ez azt jelenti, hogy a világ 15 legnagyobb kibocsátó országának vezetői részt vesznek a konferencián" - reagált egy dán kormányhivatalnok.

Egyes európai országokban a karbonpiaci forgalom akár 90 százaléka is származhat csalóktól, akik becslések szerint eddig csaknem 5 milliárd eurót tettek zsebre a visszaélésekkel, közölte az Europol, az EU bűnüldöző szerve a koppenhágai klímacsúcson.

A csalók módszere, hogy felvásárolják a karbonkvótákat egy olyan országban, ahol alacsony a forgalmi adó mértéke, majd eladják egy magasabb az adókulccsal rendelkező országban, például Nagy-Britanniában, számolt be a Daily Telegraph csütörtökön.

Összemérhető, és a tudományos elemzésekkel összhangban álló kibocsátáscsökkentési vállalásokat, és a fejlődő országok részéről is megfelelő cselekvésre vonatkozó ígéretet kell elérni Koppenhágában, mondta el Hasznos Erika, a magyar delegáció szakértője csütörtökön Koppenhágában.

Az eddigi tárgyalások alapján a fejlődő államok összesítve a normál üzletmenethez képest 28 százalékkal alacsonyabb kibocsátási pályára vonatkozó felajánlást tettek, ugyanakkor az kérdéses, hogy mit értenek normál üzletmenet alatt.

Az üvegházgáz-kibocsátásnak legkésőbb 2015 előtt el kell érnie a csúcsát ahhoz, hogy a globális felmelegedés ne lépje át a 2-2,4 Celsius fokos mértéket, mondta Radzsendra Pacsauri, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) vezetője a koppenhágai klímacsúcs nyitónapján.

Pacsauri a 192 országból érkezett delegáltak előtt elmondott beszédében a klímaváltozás következményeit ecsetelte az egyes kibocsátás-csökkentési és felmelegedési forgatókönyvek alapján. Az IPCC vezetője hangsúlyozta, a felmelegedés 2-2,4 fokos sávban tartásához szükséges kibocsátás-csökkentés 2030-ig nem járna több költséggel, mint a globális GDP 3 százaléka.

Hétfőn kezdődik a 15. ENSZ Klímaváltozási Konferencia Koppenhágában, amelyre 192 országból érkeztek küldöttek, hogy a globális felmelegedésért felelős üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről tárgyaljanak. A konferencia zárónapján, december 18-án száz ország állam- és kormányfői gyűlnek össze a dán fővárosban, hogy bejelentsék a tárgyalások eredményeit, és elfogadjanak egy politikai megállapodást a cselekvési tervekről és a nemzetek vállalásairól.

A briteknek csaknem a fele nem hisz az éghajlatváltozásban, illetve abban, hogy ha van is ilyen folyamat, azt az emberi tevékenység okozza. A The Sunday Telegraph - a legnagyobb vasárnapi konzervatív brit lap - megbízásából elvégzett, a koppenhágai klímacsúcs elé időzített országos közvélemény-kutatás szerint a brit választók 39 százaléka nem lát meggyőző bizonyítékot arra, hogy a globális felmelegedésért az emberiség a felelős, hét százalékuk pedig úgy gondolja, hogy a klímaváltozás jelensége nem is létezik. A vizsgálatba bevontaknak kevesebb mint a negyede - 23 százaléka - értett egyet azzal a megállapítással, hogy a klímaváltozás az emberiséget fenyegető legsúlyosabb probléma. Egyértelmű többség - 58 százalék - szerint a jelenség "csak egyike a számos súlyos problémának", 17 százalék pedig nem tartja "nagyon súlyos gondnak" a felmelegedést. Gordon Brown brit miniszterelnök a felmérés eredményére reagálva a The Sunday Telegraphnak azt mondta: őt meggyőzik az éghajlatváltozásról szóló tudományos bizonyítékok, és a brit kormány a koppenhágai csúcson azt az álláspontot fogja képviselni, hogy tényleges veszélyről van szó.