Az ENSZ bírálatok össztűzébe került Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) átalakítását javasolja egy szakértői testület. A bizottság tudományos színvonalának és szervezeti struktúrájának megerősítéséhez alapvető reformokra van szükség, fogalmazott a hétfőn ismertetett szakértői jelentés.

Feltartóztatta a dán haditengerészet hétfőn az északi sarkvidéken a Greenpeace egyik felderítő hajóját, miután az egy Grönland közelében működő olajfúrótorony irányába tartott.

A környezetvédő szervezet azért indított hajót a dán fennhatóság alá tartozó Grönland egyik szigetéhez, mert annak partjainál a brit Cairn Energy nevű konszern olaj és gáz után kutatva végez fúrásokat, amit a Greenpeace veszélyesnek tart. A dán hatóságok azzal fenyegetőztek, hogy megtámadják az aktivisták járművét, ha a biztonsági zónába merészkedik, közölte hétfőn a zöld szervezet.

Nemcsak a légutakat terheli nyáron a levegő magas ózontartalma, a megnövekedett értékek hatására a növények allergiakeltő hatása is fokozódik, állapították meg bécsi kutatók a Journal of Allergy Clinical Immunology című szaklapban megjelentetett tanulmányukban.

"A vizsgálat eredményei alapján párhuzam vonható a környezetszennyezés és az allergia elterjedése között" - fejtette ki Rudolf Valenta, a projekt vezető immunológusa hétfőn Bécsben.

Teljes átláthatóságot ígért a mohi atomerőmű kibővítése kérdésében Ausztriának hétfői bécsi tárgyalásain a szlovák külügyminiszter.

"A kulcsszó a bizalom" - mondta Mikulás Dzurinda az osztrák külügyminiszternél, Michael Spindeleggernél tett bemutatkozó látogatásakor tartott sajtótájékoztatón. Szlovákia teljes átláthatóságra törekszik, és mindent megtesz, hogy biztosítsa az osztrák lakosság bizalmát az erőmű kérdésében. "Huszonnégy órán át nyitva kell állnia a kapunak. Nem lehet olyan kérdés, amit nem tehetnek fel az európai unió polgárai."

Sólepárló üzemeket épít Ausztrália öt legnagyobb városa, hogy tengervízzel pótolják a vízhiányt az egyébként is száraz ötödik kontinensen, ahol már tíz éve tart a szárazság.

Adelaide-ben már decemberben üzembe akarják helyezni az első sólepárló üzemet, példáját Sydney, Melbourne, Brisbane, Perth is követi. Így összesen 12 millió ember, Ausztrália lakosainak több mint a fele remél több vizet a sólepárlás révén. Bár idén már ismét volt újra csapadék, nem akarják az ivóvíz mennyiségét az időjárás szeszélyességétől függővé tenni.

Az üzemek a nagyvárosok ivóvízszükségletének egyharmad részét adják majd. A költségek hatalmasak. A egyik dél-ausztráliai üzem mintegy 1,2 milliárd euróba (335 milliárd forint) kerül, az összes tervezett üzem 9 milliárd euró (2500 milliárd forint) lesz.

A német kancellár bírálta az energetikai konszernek fenyegetőzését, miszerint az úgynevezett fűtőelem-adó kivetése esetén leállítanák az országban működő atomerőművek egy részét.

Angela Merkel véleményét tolmácsolva Steffen Seibert kormányszóvivő hétfőn kifejtette, a jelenlegi helyzetben, amikor folynak a tárgyalások a kormány és a konszernek képviselői között, csöppet sem segítik a probléma megoldását, ha ilyen fenyegető megnyilatkozások kerülnek nyilvánosságra.

Komoly környezet- és egészségkárosító hatása lehet a hetek óta pusztító erdő- és tőzegtüzeknek Oroszországban. Az így a légkörbe jutott korom az északi sarkkörre jutva gyorsítja a globális felmelegedést, de egyes részecskéi légzőszervi, szív és érrendszeri megbetegedéseket, rákot okozhatnak. A legsúlyosabb katasztrófa viszont várhatóan elkerülhető, úgy tűnik, hogy nukleáris létesítményeket mégsem ér el a tűz. Simon Gergővel, a Levegő Munkacsoport környezetkémikusával beszélgettünk.

Oroszországban hetek óta tartanak az erdő- és tőzegtüzek, már több mint 3 millió hektáron vált a növényzet a lángok martalékává, emellett épületek és egyéb értékek égtek el, vannak veszélyben továbbra is. Pénteken az eső és a szél kissé javított Moszkva levegőminőségén, de a fővárosban továbbra is súlyos a szmoghelyzet.

Nemzetközi békakereső akció kezdődik, az következő két hónapban a természetvédők 14 országot fésülnek át olyan fajok után kutatva, amelyeket kihaltként tartanak nyilván, de lehetséges, hogy még él belőlük néhány.

A kétéltűek a világ legveszélyeztetettebb állatcsoportja, harmadukat fenyegeti a kihalás. Ennek egyik oka élőhelyük elvesztése: a vizes élőhelyek lecsapolása, az erdők irtása. A másik ok pedig egy gombabetegség, a chytridiomycosis, amellyel szemben egyes fajok immúnisak, másokat azonban rövid időn belül kiirt, ahogy a Costa Rica-i aranyvarangyot (Incilius periglenes) is.

Német energetikai konszernek készek 30 milliárd eurót fizetni a kormánynak, ha jóváhagyja az országban működő atomerőművek üzemidejének meghosszabbítását, írta szerdán a Handelsblatt.

Az általában jól értesült gazdasági-üzleti újság szerint a konszernek célja, hogy megelőzzék a kormány által tervezett és jövőre már hatályba lépő úgynevezett fűtőelem-adó kivetését. Ez az új adónem a tervek szerint évi 2,3 milliárd eurót hozna az államkasszának. A számítás alapját az a képlet képezi, amely szerint az üzemeltető cégeknek az erőművekben felhasznált urán, illetve plutónium minden grammja után 220 euró adót kellene fizetniük.

Naponta nyolc labdarúgó pályának megfelelő nagyságú területet betonoznak le a spanyol tengerparton a Greenpeace új felmérése szerint. A nemzetközi környezetvédő szervezet pénteken bemutatott kutatása szerint a természetes növényzettel borított spanyol tengerpartból 1987 és 2005 között összesen 50504 hektárnyi tűnt el beton alatt.

Sikeresnek minősítették a képviselők a jövő nemzedéke országgyűlési biztosának 2008-2009-ben végzett munkáját, és az erről szóló jelentést egyhangú igen szavazattal általános vitára alkalmasnak találták az országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának keddi ülésén. Fülöp Sándor biztos beszámolt arról, hogy a hivatala megalakulása és 2009 vége között eltelt másfél évben jellemzően a területrendezésről szóló panaszok érkeztek a hivatalhoz.

A környezetvédelmi konfliktust előidéző, kiemelt jelentőségű és tipikus ügyek között a szerencsi szalmaégetőt és a tubesi lokátort említette. Ezek közös jellemzője volt a rossz előkészítés: nem számoltak a társadalmi elfogadottság hiányával, illetve nem tárták fel a környezeti hatást. A biztos megjegyezte, hogy a szerencsi szalmaégetővel kapcsolatos állásfoglalásukat ugyan egyik hatóság sem vette figyelembe - az egyébként nem is kötelező -, de a helyi közösségeknek jó érveket adott a vitában.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter elrendelte, hogy a parlagfű-mentesítés ellenőrzésekor a hivatalok elsősorban a műveletlen területekre összpontosítsanak és gyakoroljanak türelmet azokkal a gazdálkodókkal szemben, akik az árvíz, illetve a belvíz miatt nem tudták lekaszálni a parlagfüvet, mondta Czerván György agrárgazdasági államtitkár.

A parlagfű első kötelező kaszálásának határideje szerdán járt le, csütörtöktől a földhivatalok és a jegyzők ellenőrizhetik a kül- és a belterületek parlagfűvel való fertőzöttségét.

Ismét határozatképtelen volt az Európai Unió miniszteri tanácsa a génkezelt kukoricaféleségek forgalmazásának ügyében. A tagországok mezőgazdasági minisztereinek keddi luxembourgi találkozóján nem gyűlt össze elégséges támogató szavazat hat ilyen termék engedélyezéséhez.

Helyszíni források szerint Magyarország, Lengyelország, Ausztria, Lettország, Litvánia, Görögország, Ciprus, Luxemburg és Szlovénia mind a hat érintett kukoricaféle beengedésére nemmel voksolt, de egyes termékek esetében Olaszország, Franciaország és Málta is csatlakozott ehhez a csoporthoz.

Afrika legnagyobb szélerőműparkját avatta fel Tangertől északra VI. Mohamed marokkói király hétfőn. Az Atlanti-óceán partján létrehozott farmon 165 szélkerék működik 140 megawattnyi áramot termelve, tájékoztatott Amina Benhadra energiaügyi miniszter.

A szélpark 250 millió euróból (71,44 milliárd forintból) épült meg. Ebből 80 millió eurót az Európai Fejlesztési Bank állt, egy német, valamint egy spanyol pénzintézet 50-50 millióval vette ki részét, míg a marokkói vízügyi hivatal 20 millióval járult hozzá a kiadásokhoz.

Köszönhetően a passzátszélnek, Marokkó atlanti partszakasza a legalkalmasabb helyek között van a szélerőmű-építések szempontjából. Marokkói tervek szerint a szélenergia 2020-ra az ország energiafogyasztásának 14 százalékát fedezi majd.

Az év végi klímavédelmi csúcstalálkozó fejezheti be azt a munkát, amit a tavalyi, koppenhágai klímacsúcson nem sikerült elvégezni, véli az ENSZ leköszönő éghajlatvédelmi vezetője. Yvo de Boer, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének végrehajtását felügyelő szervezet (UNFCCC) vezetője hétfőn egy bonni konferencián azt mondta, az emberiség jó úton halad afelé, hogy zöld bolygóvá tegye a Földet.

A mexikói Cancúnban novemberben kezdődő klímacsúcson minden lehetőség adott ahhoz, hogy a nemzetközi közösség befejezze mindazt, amit a koppenhágai csúcson nem sikerült lezárni. Így bevezethető egy olyan intézkedéscsomag, amely lehetővé teszi, hogy a világ valamennyi országa részt vegyen az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, mondta Yvo de Boer.

Az állat- és növényvilág védelmében a perui hatóságok megtiltják a helikopterek használatát az ősi inka romváros, Machu Picchu és a környező területek felett. A Machu Picchu archeológiai park igazgatója, Fernando Astete szerint a helikopterek zaja a hegyekben zavarja a medvéket és egyéb állatokat, mint például a guanakókat (Lama guanicoe) és a vikunyákat (Vicugna vicugna).

Guanakó (Lama guanicoe)

Egyelőre nem tisztázott, hogy a korlátozás sürgősségi esetekben is érvényben lesz-e. Januárban helikopterekkel több ezer turistát menekítettek ki, akik földcsuszamlások és árvizek miatt jutottak bajba a térségben.

Újrakezdődhet a verespataki aranybánya engedélyeztetési eljárása, miután a kanadai-román Rosia-Montana Gold Corporation (RMGC) új településrendezési engedélyt nyújtott be a román környezetvédelmi minisztériumhoz. Borbély László román környezetvédelmi miniszter hétfőn úgy nyilatkozott, az engedélyeztetés sorsáról ugyan a következő héten döntenek, azonban szerinte a vállalat várhatóan ismét megkezdheti a környezetvédelmi engedélye kiváltásához szükséges eljárást.

Veszélyes anyagot talált a Levegő Munkacsoport egy itthon forgalomba hozott paradicsomban és uborkában a nyári zöldség-gyümölcsteszt során. A környezetvédő szervezet csütörtöki közleménye szerint a procimidon nevű vegyszert az Európai Unió a hormonrendszerre való hatása miatt szaporodási képességet károsító anyagként tartja nyilván. Sőt, az USA Környezetvédelmi Ügynöksége szerint lehet, hogy rákkeltő.

A közlemény szerint a Levegő Munkacsoport június elején öt áruházlánc egy-egy budapesti üzletében uborkát, paradicsomot és epret vásárolt, hogy megvizsgálják van-e bennük veszélyes vegyszermaradék. A mintákat egy holland laboratóriumban tesztelték, ahol megállapították: a 14 minta közül csak 3-ban nem volt szermaradék. Egy hazai termesztésű - paradicsomban viszont 5 különféle vegyszermaradékot találtak, a többi között procimidont is.

Japán szerdán kilátásba helyezte, hogy kilép a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságból (IWC), ha a szervezet nem enyhíti a kereskedelmi célú bálnavadászatra vonatkozó korlátozást.

A cetfélék vadászatát és feldolgozását szabályozó IWC a jövő héten tartja szokásos éves találkozóját a marokkói Agadir városában, ahol a bálnavadászatra vonatkozó korlátozások enyhítésének kérdése kerül majd napirendre. A szervezet célja egy olyan kompromisszumos megoldás kidolgozása, amely kielégíti mind a bálnavadászatot támogató, mind az azt ellenző országok igényeit. Az IWC 1986-ban elfogadott moratóriuma ugyanis minden kereskedelmi célú vadászatot tilt, de a korlátozás kiskapuit megtaláló Norvégia, Izland és Japán tovább folytatták a cetfélék gyilkolását.

Örökbefogadási akciót indított kedden a WWF Magyarország, a nemzetközi civil szervezet adományokat gyűjt a Mohács magasságában lévő Szabadság-sziget és a Duna mellékágának megmentéséhez. Az adományozók felajánlásaikkal a Facebookon megszerezhetik a sziget egy-egy részét, így például földbirtokosok lehetnek a Nyakatekert útvesztőben vagy a Gémek tocsogójában.

A tavaly indult helyreállítás költsége csaknem 1,8 millió euró, ehhez az EU LIFE+ Természet és biodiverzitás programja egymillió euró támogatást nyújt. A terepmunkálatok idén kezdődnek, és a tervek szerint 2013 végéig tartanak.

Először megnyitják a keresztgátat és eltávolítják a lerakódott iszapot, illetve a behurcolt fajok alkotta erdőfoltok helyett őshonos, ártéri erdőt telepítenek. Ezzel megteremtik az esélyt, hogy visszatérjen az ártéri erdőkben fészkelő fekete gólya és réti sas, illetve fennmaradjanak olyan, egész Európa területén védett halfajok, mint a szivárványos ökle, a leánykoncér és a széles durbincs.

Több tucat aktivista tiltakozott hétfőn a svédországi Forsmarknál lévő atomerőműnél. Egy kisebb létrás kocsival többen át is másztak a létesítmény kettős, elektromos kerítése felett, és behatoltak az atomerőmű területére.

A színes maskarákba öltözött aktivisták a Greenpeace tagjai voltak, és akciójukkal azt akarták elérni, hogy a svéd parlament mondjon nemet új atomerőművek építésére a törvényhozás június 17-i ülésén. A környezetvédők nem tettek kárt semmiben, és nem távolodtak el a kerítés belső részétől.

Francia kutatók tanulmányozták testközelből az észak-atlanti szemétfoltot: a Sargasso-tengeren, Bermuda környékén eléjük táruló látvány sokkolta őket.

Szemétmintát halásznak a kutatók

A négy kutató tavaly októberben indult útnak egy bretagne-i kikötőből kifejezetten azzal a céllal, hogy tanulmányozza az Atlanti-óceán felszínén úszó hulladékot. Az első hónapokban átlagosan napi négy-öt szemétdarabot láttak, áprilisban azonban valóságos tengeri szeméttelepet értek el a Sargasso-tengeren, Bermuda térségében.

"Tizenöt perc alatt több szemetet láttunk, mint addigi egész utunk alatt ... Valóságos sokk volt, amikor a semmi közepén öt percenkét tíz-húsz kacatot láttunk" - idézte fel az élményeket Yann Geffriaud tengerészeti mérnök hazaérkezésük után.

A Moszkva és Szentpétervár közötti szakaszon a folyók szennyezettsége a Néva-parti városban a legsúlyosabb, állítja a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet hétfőn közzétett jelentése.

A környezetvédők a Greenpeace, Oroszország és Németország közös projektjének keretében vizsgálják az orosz folyók szennyezettségét, és ehhez az első expedíciójukban a Beluga-II. vitorláson hajózva vízmintákat gyűjtöttek

Befejeződött a szállítófolyosók és az azokat összekötő úgynevezett nagyhurok fúrása Bátaapátiban a Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolóban (NRHT), két, egyenként tízezer köbméteres tárolókamra kialakítására pedig most készítik elő a közbeszerzési tendert.

Az első radioaktív hulladékot tartalmazó hordókat 2011 végén, 2012 elején fogadhatja a földalatti tároló, mondta Faragó László, az NRHT telephely-igazgatója Cikón sajtótájékoztató pénteken.

A Duna vízellátása a következő 50 évben 30 százalékkal csökkenhet, állapította meg az a felmérés, amit a folyó németországi szakaszán végeztek, hogy kiderüljön, a vízhozamot hogyan befolyásolja az éghajlatváltozás. A WWF beszámolója szerint a GLOWA (Globaler Wandel des Wasserkreislaufes) egy olyan 11 millió lakosú területet vizsgált a Duna németországi szakaszának vízgyűjtő területén, ahol párszáz méteres dombok és 3000 méteres hegycsúcsok is vannak. A kutatás célja, hogy a vízfelhasználást úgy tudják összehangolni, amivel kielégíthetőek a közlekedés, a turizmus, az öntözés vagy az energiatermelés igényei úgy, hogy figyelembe veszik a vízigény természetvédelmi, szociális és gazdasági jellegét.

A Duna vízállásának hosszú távú változása elsősorban az Alpok állandó hótakarójának csökkenése miatt lesz érezhető, de a természetes növénytakaró átalakulása és a mezőgazdasági termelés változása is befolyásolja a felszíni vizek lefolyását. A hatások már most is látszanak, a csapadékosabb időszakokban a mostanihoz hasonló, jelentős árvizekre, az aszályos évszakokban pedig szokatlanul alacsony vízállásra számíthatunk.