A magyarok szerint kockázatos enni

A magyarok kétharmada (64 százalék) szerint a mesterséges vegyi anyagok akár súlyosan is károsíthatják az egészséget. Mindössze 4 százalék vélekedik úgy, hogy a szintetikus anyagoknak nincs számottevő egészségügyi hatásuk, ez az arány a 40-49 éves korosztályban ennél jelentősebb, 9 százalék.

A Medián július 3-a és 7-e között, 1000 ember megkérdezésével végzett felmérést a Levegő Munkacsoport megbízásából, melyben azt vizsgálták, mennyire ismeri a lakosság a vegyi anyagok egészségügyi hatásait.

Vegyi anyagok és daganat kialakulása

A válaszadók úgy becsülték, hogy a mesterséges anyagok a daganatos betegségek 40 százalékáért lehetnek felelősek, az összes megkérdezett 28 százaléka azonban 50 százaléknál is magasabbra becsülte ezt az arányt.

Kiderült, hogy az emberek egyáltalán nem bíznak a termékek biztonságát hivatott szabályozásban. Minden ötödik válaszadó szerint a jelenlegi szabályok egyáltalán nem garantálják a termékekben lévő vegyi anyagok biztonságát, további 41 százalék inkább nem lát egészségügyi és környezeti szempontból törvényi garanciát.

A válaszadói becslések átlaga szerint a különböző termékek (például élelmiszerek, kozmetikumok, műszaki cikkek) előállításakor felhasznált anyagok 35 százalékának vizsgálták ki teljesen az egészségre gyakorolt hatásait. A 18-29 éves korosztály volt a legbizakodóbb, ők ezt az arányt 41 százalékra becsülték. A megkérdezettek 22 százaléka úgy vélte, a felhasznált anyagok legfeljebb tizedét vizsgálták ki teljesen.

Belenyúlnának a zsebükbe

A lakosság átlagosan 12 százalékkal fizetne többet egy olyan termékért, ami hasonlít a megszokotthoz, ha garantálják, hogy az abban található vegyi anyagok nem károsak az egészségre. Ezen belül azok, akik valóban hajlandóak lennének többet fizetni, átlagosan 15 százalékos felárat vállalnának. A legtöbben a 10 százalékos extra költséget említették, ez tette ki a válaszok 30 százalékát.

Az összes megkérdezett 17 százaléka, vagyis minden ötödik érdemi válaszadó (ezen belül a legalsó jövedelmi negyedbe tartozók negyede) ugyanakkor egyáltalán nem hajlandó, vagy nem képes többet fizetni egy hasonló, de garantáltan egészségesebb termékért.

Tányéron a kockázat

A megkérdezettek döntő többsége, 84 százalékuk azt mondta, hogy az élelmiszerekben található vegyi anyagok jelentik a legnagyobb kockázatot az ember egészségére, összesen 94 százalék említette az élelmiszereket egészségre kockázatos termékként.

A kozmetikumokat, tisztítószereket összesen 58 százalék említette, a legnagyobb arányban a 18-29 év közöttiek és a diplomások (70, illetve 72 százalék), a legkisebb arányban a 60 évesek és idősebbek, valamint a legfeljebb 8 általános iskolai osztályt végzettek (41, illetve 44 százalék). A műanyagokat 28 százalék említette (a községekben élők valamivel nagyobb arányban, 35 százalékban). A műszaki cikkekre ugyanakkor csak 14 százalék, a bútorokra, szőnyegekre pedig mindössze 5 százalék gondolt.

Levegő Munkacsoport arra hívta fel a figyelmet, hogy a lakásban található termékek is sokszor veszélyes anyagok forrásai lehetnek. Az uniós „különös aggodalomra okot adó" anyagok listáján például műszaki cikkekben, bútorokban, ruhákban található, a májat, az agyat, illetve az ideg- és a hormonrendszert károsító, a szervezetben felhalmozódó brómozott égésgátlók, illetve szaporodási képességeket károsító ftalátok szerepelnek.

A lakosság szerint elsősorban a gyártóknak kellene tenni a termékekben található vegyi anyagok biztonságáért – őket első helyen a megkérdezettek 60 százaléka, összesen 84 százalék említette. A megkérdezettek 52 százaléka említette az ezzel foglalkozó állami szervek felelősségét, 43 százalék a kereskedőket, forgalmazókat (a községekben élők körében 51 százalék), 29 százalék pedig a politikai döntéshozókat (a diplomások körében 43 százalék). A médiára csak 12 százalék, a lakosság szerepére pedig 8 százalék gondolt.

Külföldi vagy magyar?

A válaszadók 58 százaléka úgy véli, a külföldről behozott zöldségek és gyümölcsök több vegyszermaradványt tartalmaznak, mint a hazaiak. 37 százalék szerint viszont a hazai és az import terményekben egyforma arányban találhatóak vegyszermaradványok.

A legtöbb válaszadó a saját terményeit tartja a legbiztonságosabbnak, ezen túl a megkérdezettek az almát, a dinnyét, a burgonyát és a sárgarépát említették a legnagyobb arányban. A legszennyezettebbnek a legtöbben a paradicsomot, a paprikát és a salátát tartják, az almát is sokan említették a kockázatos termények között. A válaszadók számottevő része ezen túl általánosságban is bizalmatlan a fejlődő országból származó, nem megfelelően ellenőrzött import terményekkel szemben.

A Levegő Munkacsoport megjegyezte, hogy a statisztikák szerint valóban szennyezettebbek az import termények, és szintén jól tudja a lakosság, hogy a legszennyezettebb a paradicsom, a paprika és a saláta, illetve a rendszeresen szennyezett gyümölcsökről (eper, szőlő, barack, narancs) is sokan hallottak.