Az osztrákok is beszállnak a szlovák-magyar atomvitába

Péntek délután tartják a mohi atomerőmű engedélyezési eljárásának bécsi közmeghallgatását, ahol Szegfalvi Zsolt, a Greenpeace igazgatója lényegesen feszesebb hangulatra számít, mint a múlt heti pozsonyi fordulón.

Azt mondta, hogy már önmagában az a tény is befolyásolja az eseményt, hogy Ausztriában alkotmány tiltja az atomenergia használatát. Szerinte azzal, hogy a vitát nem a projekt melletti teljes elfogultság vezérli, érdemibb eszmecsere alakulhat ki.

Kifejtette, hogy a múlt hét pénteken, Pozsonyban tartott közmeghallgatáson nem volt pártatlan a vita levezetése, a civileket érdemben nem hagyták szóhoz jutni. A közmeghallgatás az állam, illetve a beruházó, az olasz energetikai óriáscég, az ENEL szempontjainak bemutatásával kezdődött, amiben amellett, hogy az atomenergia olcsó, azzal érveltek, hogy a környezeti hatástanulmány elvégzésére nincs is szükség, hiszen az erőmű még a 80-as évekből érvényes építési engedéllyel rendelkezik.

Ugyanakkor az erőmű biztonságosságának firtatásakor azt mondják, hogy az új 3-as és 4-es reaktor a meglévő erőműhöz képest is sokkal modernebb, új technológiák alkalmazásával készül. Szegfalvi szerint ezek alapján akkor a 80-as években kiadott engedély nem lehet érvényes egy később készült terv megvalósítására. Azt mondta, erre a felvetésre érdemi választ nem kaptak.

Vita zajlik továbbá arról, hogy az engedélyezési eljárás az atomerőmű 3-as és 4-es reaktorának megépítéséről vagy üzemeltetéséről szól-e. A szlovák hatóságok és a beruházó szerint az üzemeltetés a kérdés, ezért is folyik már az építkezés. A civilek szerint ez elkenés, hiszen nyilván azért építik meg az új reaktorokat, hogy azokat utána üzemeltessék. Ha pedig már megépültek a reaktorok, sokkal nehezebben lehet megakadályozni beindításukat.

Hangsúlyozta, hogy a mohi atomerőmű kevesebb mint 40 kilométerre van a magyar határtól, és bár előírás, mégsem létezik terv arra, hogy baleset esetén az 50 kilométeres körzetben élőknek mit kell tenniük. Ezért is különösen fontos a közmeghallgatáson Magyarország érdekeinek képviselete.

Szegfalvi Zsolt emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a környezeti hatástanulmány egyáltalán nem érinti a nukleáris hulladékok kezelését, ami rendkívül költséges és környezetszennyező tevékenység.

A pozsonyi közmeghallgatás a civilek és a lakosság kérdéseivel zárult. A kérdéseket előre, írásban kellett beadni, azonban a levezető elnök ezek közül nem mindegyiket olvasta fel, illetve ha fel is olvasta, sokat másként, mint az eredetileg szólt volna, amit többen szóvá is tettek.

A mohi atomerőmű 3-as és 4-es reaktorának építése az 1980-as években kezdődött, de a rendszerváltás idején leállt. Az erőmű egy részét később az olasz energetikai óriáscég, az ENEL vásárolta meg. A szlovák kormány azonban a privatizáció feltételéül szabta az ENEL-nek a projekt befejezését.

Az erőmű bővítésével a legnagyobb gond, hogy elavult szovjet technológiával készül. A reaktorok 1970-es évekből származó szovjet típushoz tartoznak, és az építkezés jelentős része még a 80-as években készült, ezért nem lehet a reaktorokat új típusúakkal kiváltani. Ezért ezeknek a reaktoroknak a biztonsági szintje alacsonyabb a jelenleg elfogadottakénál.

Magyarország még májusban jelezte Szlovákiának, hogy az Espoo-i Egyezmény alapján potenciális hatásviselő félként be akar kapcsolódni a környezeti hatásvizsgálatba. Mivel egy esetleges szerencsétlenségből származó szennyezés a környező országokat is érintené, Magyarországon is közmeghallgatásokat tartanak.

A hatásvizsgálat augusztusban zárult le, a környezeti hatástanulmány értékelése ezután kezdődött, ehhez Szlovákia rendelkezésre bocsátotta a teljes anyagot. A tanulmányhoz október 8-ig bárki fűzhet észrevételt, ezeket a közmeghallgatások utáni szlovák-magyar konzultáció eredményével együtt a környezetvédelmi tárca beleépíti a magyar állásfoglalásba. A dokumentum a tervek szerint még ősszel elkészül.

(A környezeti hatástanulmány teljes dokumentációja a környezetvédelmi minisztérium honlapján érhető el >>> )