Újabb ciántechnológiás aranybánya Romániában?

Gyulafehérvártól északnyugatra, Csertés község határába egy újabb, ciántechnológiás aranybányát terveznek, figyelmeztetett a Greenpeace, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet. A beruházó Deva Gold SA vegyesvállalat 80 százalékban a European Goldfields tulajdonában van, ez az a cég, amelyik ahhoz a Frank Timishez kötődik, aki a verespataki aranybánya beruházásban fő részvényes Gabriel Resources alapítója is volt.

Jövő januárban lesz a tizedik évfordulója a nagybányai ciánszennyezésnek, amikor az aranybánya zagytározójának gátszakadása után százezer köbméter cianid tartalmú szennyvíz ömlött a Lápos patakon keresztül a Szamosba, majd a Tiszába. A szennyezés súlyos ökológiai katasztrófát okozott, többek között 1200 tonna hal pusztult el.

Kormánytámogatás Verespatakon

Ugyanebben az időben Verespatakon egy újabb, azonos technológiával működő bányaberuházás indult, ami ellen hosszú éveken át sikeresen harcoltak a civil szervezetek. A korábbi román környezetvédelmi miniszter közbenjárása eredményeként sokáig úgy tűnt, hogy a veszélyes verespataki beruházás nem valósul meg, azonban a 2008-ban hatalomra kerülő új kormány már erősen bányapárti, jelenleg is gőzerővel folynak az egyszer már jogerősen felfüggesztett engedélyeztetési eljárások.

A Deva Gold SA vegyesvállalat Csertésre tervezett új, arany- és ezüstbányászati célú beruházásában szintén cianid kioldásos technológiát akarnak használni, amit várhatóan a román állam, a beruházás 20 százalékos tulajdonosa, szintén támogat.

„Értesüléseink szerint a zagytározók egyikének gátja kb. 60 méter magas lenne, ami egy hevesebb esőzés után, ha átszakad, a nagybányaihoz hasonló katasztrófát okozna. Hazánk egy ilyen baleset következményeinek fokozottabban van kitéve, mint a verespataki aranybánya beruházásnál, ugyanis Csertés jóval közelebb van a magyar határhoz, így a szennyezés a Maroson keresztül közvetlenül a Tiszába jutna” – mondta el Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének kampányfelelőse.

Történtek már balesetek

A területen korább is folyt bányászati tevékenység, aminek a településrendezési engedélyét most az új bányára is ki akarják terjeszteni. Csertésen a korábbi kitermeléskor már több súlyos baleset is történt, hiszen 1972-ben átszakadt a rézbánya zagytározójának 30 méter magas gátja, a kiömlő iszap elöntötte a falut, és 80 ember halálát okozta.

Később, 2004 júniusában a heves esőzések miatt felduzzadt patakok elmosták a parton lévő meddőhányó egyes részeit, így nehézfémeket (kobalt, cink, réz) tartalmazó iszap került a termőföldekre. A meddőhányó a Deva Gold SA kisebbségi tulajdonosához, az állami tulajdonú Minvest bányavállalathoz tartozott.

A csertési aranybánya beruházás lehetséges határokon átterjedő szennyezése miatt a Greenpeace, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet az újabb ciántechnológiás bányában rejlő veszélyekre figyelmeztetnek, és a beruházás megakadályozását sürgetik.