Az EU forró levegővel sakkozik
2009.11.04. 07:09 - Zsolt Melinda
A másfél hónap múlva kezdődő koppenhágai klímakonferencián megszülethet a kiotói jegyzőkönyv utódja. Ha sikerül megegyezni. Az Európai Unióban már alakul a közös vélemény, de közben tart az alkudozás az országok közt, ki vállaljon többet az éghajlatváltozás elleni harcból. Magyarország a kvótakereskedelemért küzd.
Kedden kezdődött az első hivatalos EU–USA-csúcstalálkozó Barack Obama elnökké választása óta. A legfontosabb téma a decemberi koppenhágai klímacsúcs előtt az álláspontok egyeztetése, illetve közelítése, de persze szóba kerültek a gazdasági válság, valamint az aktuális külpolitikai kérdések, Afganisztán és Irán is.
Az európai küldöttséget Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök vezeti, a tárgyalásokon részt vesz még Maud Olofsson miniszterelnök-helyettes, Carl Bildt külügyminiszter, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője.
Reinfeldt a keddi találkozó előtt azt mondta, hogy az amerikai kibocsátáscsökkentést célzó vállalásokon túl arról is szeretnének beszélni, hogy mely országokat lehet még az Egyesült Államok segítségével meggyőzni, vagy akár lépéskényszerbe hozni, hogy legyenek lelkesebb hívei a klímavédelemnek. Például említette Kínát.
Feltehetően megpróbálják felmérni azt is, hogy a klímavédelmi licitben ki meddig hajlandó elmenni, ez teremtheti meg a tárgyalási alapokat Koppenhágában. A konferencia jelentősége hatalmas, jó esetben itt születhet meg 1997-es kiotói jegyzőkönyvet felváltó keretegyezmény. Vagyis itt döntenek arról, hogy a következő években mennyivel csökkentsék a Föld szén-dioxid-kibocsátását.
A döntés két szempontból is alapvetően fontos. Egyrészt a globális felmelegedés mérséklése a cél, költői túlzással a bolygó megmentése. Másrészt a fosszilis energiahordozók kiváltása megmentheti a fejlett iparú országokat a kőolajon és gázon ülő diktatúráknak való kiszolgáltatottságtól, sőt az átálláshoz szükséges műszaki fejlesztések felpörgethetik válsággal küzdő gazdaságaikat is.
A svéd kormányfő Obamától egyébként azt várja, hogy az Egyesült Államok vállaljon érdemi kibocsátáscsökkentést, illetve szálljon be a fejlődő országok felzárkóztatásának finanszírozásába. Az EU állam- és kormányfőinek múlt heti kétnapos tanácskozása után erre van alapja is.
Cselekvési kényszer
Az EU megpróbál mindkét területen élen járni, nyíltan vezető szerepre tör a klímaváltozás elleni harcban. Ennek a presztízs mellett gazdasági hozadéka is lehet, amit a Világbank egyik volt közgazdászának, a brit Nicholas Sternnek egy 2006-ban írt jelentése és az IPCC (az ENSZ kormányközi klímaváltozási testülete) 2007-es összefoglalója is alátámaszt.
Az IPCC szerint az éghajlatváltozás ténye nem kérdés, és ebben az emberi tevékenységnek döntő szerepe van. A Stern-jelentés a klímaváltozás gazdasági hatásait vizsgálja, és arra jut, hogy a kibocsátáscsökkentés gazdasági befektetésnek tekinthető. Számításai szerint ötven-hetven év alatt pozitív hozadékot lehet elérni, de ennél is fontosabb, hogy ha nem cselekszünk, a gazdasági visszaesés mértéke elérheti a húsz százalékot.
Ambiciózus kibocsátáscsökkentés?
Az nem újdonság, hogy 2020-ra az uniós országok vállalták, hogy az 1990-hez képest húsz százalékkal csökkentik szén-dioxid-kibocsátásukat. De a koppenhágai klímacsúcs előtt célként fogalmazták meg azt is, hogy ezt az arányt hajlandóak harminc százalékra növelni, amennyiben a fejlett országok hasonló vállalásokat tesznek.
Stratégiailag fontos, hogy a hosszú távra kitűzött célok elérése, azaz 2050-re 80–95 százalékos kibocsátáscsökkentés ne az utolsó pillanatban történjen meg, hanem már középtávon (2020-ig) legyenek felmutatható eredmények. Az Egyesült Államoktól ugyanakkor arra számítanak, hogy a 2020-ig terjedő időszakra nem tesz átütő vállalást, megpróbálja azt finanszírozással kiváltani. Várhatóan az EU ebben próbál változást elérni.
Fejlődő országok finanszírozása
A közös, de megkülönböztetett felelősség elve alapján a fejlődő országok joggal várják el a világ fejlett részétől, hogy kibocsátáscsökkentésükhöz járuljanak hozzá anyagilag, hiszen a légkörben most mérhető szén-dioxid aránya a fejlett ipar tevékenységének eredménye. A fejlett országok közti vita tehát arról zajlik, hogy ki és milyen mértékben vállaljon ezért felelősséget.
Az EU állam- és kormányfői csütörtöki és pénteki tanácskozásukon ugyan konkrét támogatási összegben nem állapodtak meg, de azt lefektették, hogy a fejlődő térségnek 2020-ra évi százmilliárd dollárra lesz szüksége ahhoz, hogy harcolni tudjon a klímaváltozás ellen. Ebből 22-50 milliárdot külföldi támogatásokból kell biztosítani.
A fejlődő országoknak ez még így is kapaszkodó lehet, hiszen a koppenhágai klímacsúcson csak a konkrét számok ismeretében tudják megfogalmazni vállalásaikat. Van rá esély, hogy a fejlett országok a konferenciára nem a végleges számokkal érkeznek, a tanácskozás két hete alatt folyamatosan változhatnak az álláspontok.
Az új EU-tagok kiskapuja
Magyarországnak külön fontos volt a múlt heti megállapodás, miután sikerült kilenc országgal közös szövetségben (jellemzően az EU újonnan csatlakozott tagjaival) elérni azt, hogy az állásfoglalás záradékába bekerült: nem hárulhat az országokra aránytalanul nagy teher a klímavédelem finanszírozásából.
A hosszas vita után kötött kompromisszum azt tartalmazza, hogy az EU külön munkacsoportot alakít a finanszírozás megosztásának meghatározására. Ennek alapja nemcsak az adott ország kibocsátását veszi figyelembe, hanem a gazdasági fejlettséget is. Az arányok kialakítására határidőt nem szabtak, de feltehetően ez csak a koppenhágai klímacsúcs után történik majd meg, miután az EU-nak az egyik fő szempontja, hogy a konferencián egységes álláspontot képviseljen.
A kilenc ország elérte azt is, hogy azok az országok, amelyek IMF- vagy EU-s hitelt kapnak, a kiotói jegyzőkönyv lejárta előtti időszakban (2010–12) csak önkéntes alapon járuljanak hozzá a fejlődő országok finanszírozásához.
Magyarország reménye
A kétnapos csúcstalálkozó napirendjén szerepelt egy, az új csatlakozóknak, így Magyarországnak is fontos téma: mi lesz a szén-dioxid-kvóták kereskedelmével. A régió országai hasonló helyzetben vannak, az ipari szerkezetátalakulás hatására jelentős kvótatartalékot halmoztunk fel, amit a kiotói jegyzőkönyv értelmében a 2008 és 2012 között a nemzetközi piacon lehet értékesíteni.
A felhalmozott tartalék megvásárlásában az iparilag fejlett országok érdekeltek, hiszen ha másként nem tudják teljesíteni a vállalt kibocsátáscsökkentést, szén-dioxid-kvótákat vásárolnak. Ezekben az ügyletekben az eladó ország vállalja, hogy a befolyt összeget klímavédelmi beruházásokra fordítja.
Az utóbbi másfél évben zajlott adásvételekben Magyarország úttörő szerepet vállalt, Belgiumnak és Spanyolországnak is adott el kvótát, piaci előnyét azonban elvesztette, miután a szerződésben vállalt feltételeket nem úgy, vagy nem időben teljesítette. A piaci szereplők száma közben megnőtt, a gazdasági válság pedig átalakította az árakat is.
A stratégiai kérdés tehát Magyarországnak és természetesen a piac többi tartalékkal rendelkező szereplőjének az volt, hogy érdemes-e 2012-ig értékesíteni a szén-dioxid-kvótákat, vagy kifizetődőbb kivárni a kiotói jegyzőkönyvet felváltó egyezményt, és csak valamikor 2012 és 2020 között felélni a tartalékot, talán lényegesen jobb árakon.
Kinek jó a kvótakereskedelem?
A helyzet akkor vált bonyolultabbá, amikor felröppentek azok a hírek, hogy 2012 után akár teljesen el is törölhetik a kvótakereskedelmet, mert például Oroszország akkora tartalékkal rendelkezik, ami alapjaiban rengetheti meg a globális piacot.
Emellett környezetvédelmi érvek is szólnak az eltörlés mellett, hiszen a kvótakereskedelem globálisan csak a kibocsátás egyik zsebből a másikba átpakolása. Ha a fejlett ipari országoknak nem lenne módjuk kvótákat vásárolni, kénytelenek lennének valóban csökkenteni a kibocsátásukat, ezzel viszont az eladó ország, így Magyarország is hatalmas állami bevételtől esne el.
Bár az eredeti uniós javaslat szerint teljesen el kell törölni a kvótakereskedelmet, de végül kompromisszumra jutottak, és egy fellazított változattal vágnak neki a klímacsúcsnak. E szerint a szén-dioxid-kvóták hatással vannak a környezetvédelemre, illetve a kibocsátáscsökkentésre, ezért döntést kell hozni róluk. Magyarország azt az álláspontot képviseli a kvótakereskedelem kérdésében, hogy az rendszer megszüntetése sértette volna gazdasági érdekeinket, bár fenntartása környezetvédelmi szempontból valóban nem jó megoldás.
Kommentek
2009.11.04 08:15:49B...
"Az nem újdonság, hogy 2020-ra az uniós országok vállalták, hogy az 1990-hez képest húsz százalékkal csökkentik szén-dioxid-kibocsátásukat."
Nem úgy volt, hogy végülis 2005. lett a bázis év? Ha jól tudom, pont ez volt a sarkallatos pont, amit az új tagállamok elvesztettek. Nekünk sokkal jobb lett volna 1990., de a nyugati tagállamok 2005-t preferálták.
2009.11.04 08:38:22japitaki
egy ujjab trükk amivel pénzt lehet kicsalni az emberektöl.
kiváncsi lennék hova kerülnek ezek a pénzek, Al Gore-nak már sikerült több 100 millió dollárt össze csalni,pedig még el sem kezdte a karbon adót. Soros Gyögy 2 miliárdal támogatja a programot európában ,cserébe ö hozza a szabályokat és szedi az adót.
szerintem ahony az országunkat ismerem még mi fogunk fizetni például ugandának ,mert hát ott még elektromos áram sincs. mi meg milyen jól élünk és pazarlunk.
ez az egész hülyeség akkor müködne ha ténylegesen a nagy energia kibocsájtokat és elektromos gépeket gyártokat ösztönözné a tistább , természetes energia hordozok felé.
hidrogén gáz, satöbbi
2009.11.04 08:49:22_tx_
japitaki: a kommentedből látszik, h bennfentes vagy és ezen még a pocsék helyesírásod sem változtat :)
Úgyamúgy nem értem, ha a kibocsátás-kereskedelmet mint elvet elfogadják, miért kellene a rendszert megszüntetni: nem lenne egyszerűbb a kiotói helyett reálisabb bázist elfogadni a forró levegő elkerülése végett, ill. változtatni az addicionalitási követelményeken, hogy ne kelljen pénzügyileg zsonglőrködni minden egyes kibocsátás-csökkentési projektnél? Ha a mosógép csapágyas, még nem kell visszatérni a teknőhöz: nagyon jól működő CDM és JI projekteket is találni, amik valószínűleg tényleg nem jöttek volna létre a kvótaértékesítésből származó bevételek nélkül.
2009.11.04 08:54:42_tx_
B...
Magyarország számára 1985-87 átlagos kibocsátása a kiotói bázis: ehhez képest vállaltunk 6%-os csökkentést a 2008-12-es évek átlagos kibocsátására.
A 2005. év az európai uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer (EUKKR) 2008-12-es periódusában volt bázis, de nem abszolút értékben (értsd: a 2005-ös teljes kibocsátás, mint bázis), hanem fajlagosan, vagyis kibocsátási sapka 2008-12 = elfogadott növekedési előrejelzések naturáliában * naturáliához tartozó 2005. évi fajlagos kibocsátás (feltéve, hogy az így kapott eredmény + az EUKKR által nem szabályozott szektorok összkibocsátása nem haladja meg a kiotói vállalást.)
2009.11.04 09:04:34igazi hős
@japitaki: Működik a rendszer, nézzd meg a villanyszámládat. Csak ki kéne venni a KÁTból a biomassza erőműveket, akkor muszáj lenne valódi zöld energiát termelni. Egyébként az árám árán kívül, hogy lehetne az embereket váltásra ösztönözni? A hagyományos villanykörtéket is erőszakkal kellett kicsavarni a vásárlók kezéből, pedig átlagjózsi is ki tudná számolni, hogy megéri kicserélni. Szertinted az emberek hány százaléka nézi meg egy háztartási gépen, hogy milyen kategóriába esik?
2009.11.04 09:09:37Sobrijóska
japitaki :"egy ujjab trükk amivel pénzt lehet kicsalni az emberektöl."
Hát igen, ideje lenne végre felfogni, Magyarország igencsak a világ krémjében van népességszám alapján (kb. 5 milliárd ember él sanyarúbb sorsban mint egy átlagmagyar), és ha azt akarjuk, hogy a dédunokáink is tudjanak levegőt venni, akkor áldoznunk kell. Pont ez jelentené a civilizáltságot, amely mellé az aktuális belpolitikai helyzettől függetlenül fel kellene sorakoznunk.
2009.11.04 09:36:44akov
Nem értem, hogy erről miért nem beszélnek soha sem? (Oláh György kémiai Nobel-díjas előadása a levegőben lévő széndioxidból és vízből előállított metanolról):
http://vod.niif.hu/player/index.php?q=1654/1M
2009.11.04 09:52:39_tx_
igazi hős:
Mit értesz "valódi" zöld energia alatt? Az elégetett biomassza megújuló jellegét már most is igazolni kell.
Ha kivennénk a biomasszát a kötelező átvételből, csak megnőne a zöld energia ára, az pedig épp a bioenergia versenyképességét csökkentené pl. az olcsó fosszilis vagy az atomenergiával szemben.
akov:
Nem volt most időm megnézni (pótolom :), de úgy tudom, a metanol előállítás ezen formája nagyon energia és vízigényes, ezért nincs még ipari léptékben használható technológia.
2009.11.04 11:12:27Ianas
igazi hős -- A hagyományos izzó témakör azért összetettebb. Az a baj, hogy a 100W-os izzók gyártásával együtt nem korlátozták az olcsó kínai "energiatakarékos" izzók terjesztését, amelyek ugyan kevesebbet fogyasztanak, de a rövid élettartamuk miatt gyakrabban kell cserélni őket, és a kommunális hulladékba való juttatásuk sokkal nagyobb környezetterhelést okoz, mint a 100W-os izzó energiafelhasználása.
2009.11.04 11:19:29kivancsigi
_tx_:
Jól tudod, a metanol ilyen előállítása nem spórol meg alapenergia forrást. Csak víz-, szén- vagy nukleáris energiával lehet motorhajtóanyagot kiváltani. Vagyis egy transzformáció az OLAJigény csökkentésére.
A biomassza valóban nem igazi zöldenergia.
1. elégetjük a fotoszintézis kapacitásunk egy részét. A telepítések ezt messze nem pótolják. Más lenne a helyzet, ha csak rothadásra ítélt hulladékot tüzelnének, de kivágott szálfákat (is) tüzelnek
2. Energiát fektetünk a kivágásba, szállításba, aprításba és utána elégetjük 20-22% körüli hatásfokú elavult erőművekben
Ez zöld?
2009.11.04 12:47:01subabubba
@japitaki
"Újabb trükk, amivel pénzt lehet kicsalni az emberekből"
Nagyon sajnálom, hogy ez a paranoid szemellenzős hozzáállás ennyire elterjedt Mo-on, talán máshol is, ezt nem tudom megítélni. Valaki említette és tényleg egyetértek, hogy BAROMI szerencsés lehet minden magyar, hogy ide született, és az nem baj, ha még jobban szeretnénk élni, de nem kell mindig Svájchoz, Ausztriához, Franciaországhoz mérni magunkat. Ha pedig így tesz valaki, akkor semmi oka a sopánkodásra.
Mellesleg az egész mögött egy archaikus közgazdasági felfogás áll, ami kb. olyan szinten van, hogy "némá', viszi a pé'zt, ne hagyjuk". Ez ősközösségi szint, innen kellene fellépdelni a 21. századi szintre.
2009.11.04 14:41:48natuck
subabubba:
Csak ne bántsd az ősközösségiek bölcsességét...
2009.11.04 14:48:21natuck
akov:
http://vod.niif.hu/player/index.php?q=1654/1M
Köszönjük a hivatkozást. Azért az elég meglepő nekem, hogy Oláh György arra épít, hogy energiánk az lesz, egyáltalán nem számít energiaválságra.
Jó, persze a Nap az ad sok energiát, de az jelenleg elhanyagolható részét fedezi az energiaigényünknek. Sok-sok évtized, mire áttállítható minden a Napra. És a fosszilisekkel sem a készlet a fő gond, hanem az egyre romló kitermelhetőség és a megfelelő kitermelési kapacitás hiánya. De majd meglátjuk, 20 év múlva már látszódni fog, hogy megúsztuk-e energiaválság nélkül.
2009.11.05 08:31:15bonyolult
hogy mi a baj a biomasszával?
kiváncsigi, kihagytad a 3. pontot:
3. (ezt is) monokultúrában állítja elő az iparosított mezőgazdaság. (fajgazdagság csökken, talajt terheli, stb.)
2009.11.05 09:14:25dbdb
_tx_
A CDM és JI projketek azért hagynak kívánni valót maguk után. A JI projektek esetén előre kell legombolni egy szép kerek összeget, min. 50 et CO2/év kibocsátás elkerülést kell igazolni és ez a kisebb méretű projekteknél (decentralizált fűtőművek, stb.) eleve kizárja az ÜHG kvóta értékesítés lehetőségét. Erre való a projekt alapú (GIS) emisszió kereskedelem, ami a jelenlegi struktúrába beilleszthető lenne.
A CDM-ek vezettek oda, hogy az egész kvótabiznisz hitele romlott, a kettős (hármas) elszámolású projektek miatt lezuhantak az árak.
Kivancsigi: Re. biomoassza - Írod: "elégetjük a fotoszint. kapacitásunk egy részét". ??? Ez globális szinten 3000 EJ. A Föld népességének primer energia felhasználása 470 EJ/év. Hol itt a probléma. Az más kérdés, hogy ésszel tesszük-e. Lehet ezt jól csinálni, meg lehet kevésbé jól, amit az említett KÁP példáz.
2009.11.06 15:26:28Micro_fine
A gazdagok tovább szennyezik a környezetet, tovább élvezhetik az ebből adódó gazdasági erőfölényüket. A szegények mindig hasonlóan cselekednek, eladják a családi ezüstöt, pár napig jobban élnek, azután végérvényesen visszasűllyednek a nyomorba. Nálam ez a kvóta kereskedelem.
2009.11.06 18:45:09Baráti Áron
Az egész klímavédelem egy humbug!
Az a probléma vele, hogy arra van az egész rávadítva, hogy mit csökkentsünk, meg hogy mit NE csináljunk!
Közben szinte semmi szó sem esik arról, hogy mivel kellene helyettesíteni az olajat és a szenet!
Mert az, hogy "éljünk szegényebben" NEM MEGOLDÁS, és őszintén remélem, hogy minden ilyen alapon rendezett klímacsúcs bedöglik, azokkal együtt, akik RÁERŐSZAKOLJÁK az emberiségre!
Lenne megoldás: az atomenergia, szaporító gyoprsreaktorokkal (lehetőleg magashőmérsékletű, gázhűtéses reaktorokkal, minimum 60% hatásfokú villamosenergiatermeléssel) és a magfúzió.
Ezek azonban JELENLEG nincsenek kifejlesztve, és ami az igazi baj: egyáltalán nem is fejlesztik ezeket, SŐT, DIREKT MEGPRÓBÁLNAK ELTIPORNI MINDEN ILYEN KEZDEMÉNYEZÉST.
Az egész "megújuló" hanta CSAK A KEDÉLYEK MEGNYUGTATÁSÁRA VALÓ, ENERGIATERMELÉSRE NAGY MENNYISÉGBEN ALKALMATLAN. Arra való, hogy lehessen rájuk hivatkozni, és az emberek könnyebben belemenjenek az egész ELSZEGÉNYÍTÉSBE!
NEM EZ LESZ AZ ELSŐ ALKALOM A TÖRTÉNELEMBEN (Magyrország történelmében meg különösen nem!!!), hogy durván átbaq***ák az embereket!