1200 limuzin és 140 magánrepülő szennyezi Koppenhágát
Az üvegházgáz-kibocsátásnak legkésőbb 2015 előtt el kell érnie a csúcsát ahhoz, hogy a globális felmelegedés ne lépje át a 2-2,4 Celsius fokos mértéket, mondta Radzsendra Pacsauri, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) vezetője a koppenhágai klímacsúcs nyitónapján.
Pacsauri a 192 országból érkezett delegáltak előtt elmondott beszédében a klímaváltozás következményeit ecsetelte az egyes kibocsátás-csökkentési és felmelegedési forgatókönyvek alapján. Az IPCC vezetője hangsúlyozta, a felmelegedés 2-2,4 fokos sávban tartásához szükséges kibocsátás-csökkentés 2030-ig nem járna több költséggel, mint a globális GDP 3 százaléka.
Pacsauri figyelmeztette a delegáltakat arra is, hogy még a 2 fokos határ betartásával is 0,4-1,4 méter közötti tengerszint-emelkedésre kell számítani az évszázad végéig. Hangsúlyozta ezen kívül, hogy a klímaváltozás gyakoribb hőhullámokkal, árvizekkel, és intenzívebb trópusi ciklontevékenységgel jár majd.
Környezetkíméletre kérik a résztvevőket
A klímakonferenciára várt legalább 15 ezer résztvevő becslések szerint 40500 tonna szén-dioxidot termel majd, éppen ezért a szervezők környezetkímélő módszerek alkalmazására, köztük csapvíz fogyasztására és kerékpáros közlekedésre kérik a dán fővárosba látogatókat.
A felhasznált papírmennyiségre szintén nagy figyelmet fordítanak, a cél a lehető legkevesebb felhasználás. A szokásos - gyakran fölösleges brosúrákkal tömött - ajándékzacskók is elmaradtak, az erre szánt pénzt a dán kormány másra fordítja.
A hétfőn kezdődött a klímakonferenciára a legtöbb résztvevő repülővel érkezett. A csúcstalálkozó idején az Independent szerint 1200 limuzin járja majd a dán főváros utcáit, miközben 110 állam- és kormányfő a Föld megmentéséről tárgyal. A méretes járműveket több száz kilométerről hozták el a prominenseknek, Franciaország például múlt héten rendelt plusz 42 limuzint, ahogy nőtt delegáció tagjainak száma. A limuzinok közül mindössze öt hibrid, a többi dízel vagy benzinnel működik.
A koppenhágai nemzetközi repülőtéren a konferencia idején a megszokottnál 140-nel több magángépet fogadnak, ami meg is haladja a kapacitásukat, így a gépeket, miután utasaikat leteszik, egy távolabbi parkolóhelyre irányítják majd.
Az EU még egyezkedik
Az EU külügyminiszterei hétfőn egyeztettek arról, hogy az EU megemelje-e a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére tett vállalásait 20 százalékról 30 százalékra, a tagállamok azonban nem tudtak közös álláspontot kialakítani.
A kelet- és közép-európai tagállamok például előbb az unión belüli tehermegosztás kérdését szeretnék tisztázni, míg néhány nagy tagország szerint az nem egyértelmű, milyen vállalásokat tesz a többi nemzetközi szereplő.
Az EU közel két éve vállalta, hogy 2020-ra 20 százalékkal csökkenti kibocsátását az 1990-es szinthez képest, és ezt 30 százalékra emeli, ha más meghatározó nemzetközi szereplők is kellően ambiciózus vállalásokat tesznek. Az unióban most arról folyik a vita, hogy az eddigi nemzetközi vállalások fényében, illetve a most kezdődött klímacsúcs kilátásainak javítására tegye-e kötelezővé az unió önmaga számára a magasabb vállalást.
A kérdésről még tárgyalnak az EU állam- és kormányfői is a csütörtöki és a pénteki egyeztetéseken.
Kilenc uniós tagország egyébként éppen a konferencia kezdetéhez igazította azt a bejelentését, hogy közös szélerőműrendszert építenek ki az Északi-tenger partjain. Belgium, Hollandia, Dánia, Németország, Luxemburg, Franciaország, Svédország, Írország és Nagy-Britannia közös vállalkozása annak az uniós célkitűzésnek a teljesítését szolgálja, hogy 2020-ra növekedjék 20 százalékra a megújuló energiaforrások aránya az EU energia-felhasználásában.
Közel a kitűzött cél
Alig maradnak el a tudományos konszenzus szerint minimálisan szükségestől a koppenhágai klímacsúcs előtt bejelentett nemzeti vállalások, derül ki abból a tudományos jelentésből, melyet Nicholas Stern brit közgazdász vezetésével a Grantham Klímaváltozási és Környezeti Kutatóintézet állított össze. Stern 2006-ban írta meg híressé vált jelentését, amiben levezeti, hogy a klímaváltozás elleni harc az országok számára gazdasági hozadékkal is jár.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) megbízásából készített friss tanulmány eredménye ellentmond számos korábban napvilágot látott elemzésnek, melyek szerint az eddigi vállalások messze elmaradnak a tudomány által szükségesnek ítélttől.
A helyzet kedvezőbb értékelése annak köszönhető, hogy a korábbi tanulmányokkal ellentétben, melyek többsége csak a fejlett országok vállalásait vette számításba, ez a tanulmány Kína és más fejlődő államok ajánlatait is figyelembe veszi, érvelnek a kutatók. Elismerték ugyanakkor, hogy a jelentésben minden vállalás felső határával számoltak, és feltételezték, hogy az országok meg is valósítják azokat.
"Azok, akik azt állítják, hogy Koppenhágában lehetetlen egyezségre jutni, egyszerűen tévednek" - nyilatkozta a tanulmány közzétételekor Achim Steiner, az UNEP igazgatója Koppenhágában.
A UNEP szerint a klímaváltozás legrosszabb következményei elkerülhetőek, ha a globális szén-dioxid-kibocsátás 2020-ban nem haladja meg az évi 44 milliárd tonnát. Az eddig tett vállalások felső határával számolva a jelentés szerint a jelenlegi 47 milliárdról 2020-ra 46 milliárd tonnára csökkenthető a kibocsátás, így a tárgyalásokon már csak ezt 2 milliárd tonnás különbséget kell áthidalni.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
