Autómentes életet javasol a Levegő Munkacsoport

Februártól az autózás helyett a tömegközlekedést, a kerékpározást vagy a gyaloglást ajánlja a budapestieknek és a környéken élőknek a Levegő Munkacsoport. A szervezet arra figyelmeztet, hogy a levegőben lévő szálló por koncentrációjáért elsősorban az autóhasználók a felelősek. A légúti megbetegedéseket, asztmát, agyi károsodást, hirtelen csecsemőhalált kiváltó szálló por koncentrációja Budapesten egy évben az engedélyezett 35 nap többszörösén átlépi az egészségügyi határértéket.

Hagyd otthon az autódat! – ezt kéri a fővárosiaktól és a környéken élőktől a Levegő Munkacsoport. A közlekedési dugók csökkentéséért, a tisztább levegőjű Budapestért február 1-jén kezdődő új kampányukban a környezetvédők arra biztatják az embereket, hogy válasszák a kevéssé szennyező, egészségesebb közlekedési módokat: szálljanak tömegközlekedési járművekre, kerékpározzanak vagy gyalogoljanak minden esetben, amikor ezt megtehetik.

Az utóbbi napokban kiemelkedően magas volt a súlyosan egészségkárosító szálló por koncentrációja a fővárosban. A civil szervezet most a korábbiaknál is határozottabban figyelmeztet rá, hogy Budapest légszennyezettségéért mindenekelőtt a közlekedés a felelős, azaz a fővárosban élő gépkocsihasználók és az oda rendszeresen beautózó emberek.

Naponta több mint hatszázezren lépnek be Budapest határán. Közülük négyszázezren autóba ülnek, és többnyire egyedül próbálnak bejutni a városba, óriási dugókat okozva. Ehhez társul a városon belül szintén autóval útnak indulók sok százezres tömege, figyelmeztet a Levegő Munkacsoport.

Budapesten ma már az autók teszik ki a városi forgalom négyötödét. Különösen a dízelüzemű járművek ontják magukból a káros anyagokat. A közlekedési eredetű szennyezőanyag-kibocsátásokat tekintve a tömegközlekedés aránya a legkisebb, mindössze 6 százalék.

Napok alatt érezhető javulást eredményezne, ha mindenki csak akkor ülne autójába, amikor az nélkülözhetetlen, olvasható a szervezet közleményében. Évente több mint 100 ezer új autót helyeznek forgalomba Magyarországon. Be kell látnunk, hogy a városi úthálózat nem képes megbirkózni az egyre növekvő terheléssel – érvel Horváth Zsolt, a Levegő Munkacsoport igazgatója.

Sokan azt hiszik, az autóban utazók nincsenek veszélyben, de ez tévedés. Ők ugyanúgy beszívják a láthatatlan szennyező anyagokat, mint a gyalogosok vagy a kerékpározók. Sokan azt mondják, a tömegközlekedés zsúfolt, a járművek nem tiszták, ritkán járnak, és ebben van igazság. Azonban a közösségi közlekedés sok esetben még gyorsabb is Budapesten, mint az autó.

A légutakra és így az egészségre leginkább veszélyes apró méretű részecskék, az úgynevezett szálló por (PM10) szennyezettségének mértéke az uniós és magyar jogszabályi előírások szerint évente legföljebb 35 napon léphetné túl az egészségügyi határértéket (50 mikrogramm/köbméter). A nagyon szennyezett napok száma Budapesten évek óta ennek háromszorosa-ötszöröse.

Ez a szennyezés a felelős minden évben közel kétezer ember korai haláláért, több százezer megbetegedésért és így legalább egymillió betegen eltöltött munkanapért. Ez milliárdos károkat okoz a munkavállalóknak és a cégeknek egyaránt. Elsősorban az egyre több autó, az állandósuló dugók a felelősek azért, hogy ma tízszer több asztmás beteg él Budapesten, mint huszonöt évvel ezelőtt, tüdőrákban pedig háromszor annyian szenvednek.

A szabad szemmel nem látható szálló por nemcsak a tüdőhólyagocskákban okoz gyulladást. Az apró szennyező részecskék az agyba is feljutnak, ahonnan soha többé nem távoznak el, és felelősek lehetnek a gyengébb szellemi teljesítményért is. A porszennyezést a szakemberek a hirtelen csecsemőhalál egyik legfontosabb okaként tartják számon.

Az Európai Unió 2011-ig adott haladékot, hogy Budapesten az előírt 35 napra csökkenjen a szállóporszennyezés határértékének túllépése. Utána büntetnek, sőt akár el is vonhatnak egyes támogatásokat. London a légszennyezés mértéke miatt most egy közel 90 milliárd forintnak megfelelő büntetéssel nézhet szembe.