A kormány értékesítene, a Fidesz akár rá is bólintana

A kormány állítólag piacra dobta Magyarország kvótatartalékát, hogy a bevételből a költségvetést foltozza. Az biztos, hogy nem egyszerű megalkotni a megfelelő értékesítési stratégiát, hiszen a nemzetközi szén-dioxid-kvóta-piacot a bizonytalanság határozza meg. A Fidesz el tud képzelni olyan felállást, hogy megérje most eladni, a kormány csak annyit mond, hogy tárgyalnak, a szakértők megosztottak.

A Bajnai-kormány olyan nagy tétel szén-dioxid-kvótát akar értékesíteni még a választások előtt, amivel akár több évre előre is megfoszthatja a következő kormányt ettől a bevételi lehetőségtől, írja a Magyar Nemzet. A lap szerint a gyors eladásból befolyó pénzekből a költségvetés lyukait szeretnék befoltozni, annak ellenére, hogy a kvóták ára most kifejezetten alacsony.

A Pénzügyminisztérium kommunikációs vezetője a lapnak azt mondta, hogy valóban folynak tárgyalások kvótaértékesítésről, és azt is elismerte, hogy a korábbinál alacsonyabb árakról beszélnek, de ezt a válsággal magyarázta.

A környezetvédelmi minisztérium hasonlóan nyilatkozott, kérdésünkre azt mondták, sok az érdeklődő, de arról szó sincs, hogy Magyarország teljes kvótavagyonát piacra akarnák dobni. A tárca álláspontja szerint Magyarországnak 100 millió tonna a kvótatartaléka, ennek 10 százalékát már értékesítettük.

Fideszes forrásaink ugyanakkor úgy vélik, hogy elképzelhető olyan felállás, amelyben Magyarország szempontjából az a helyes stratégia, ha értékesítjük a tartalékot. Ennek oka, hogy az eredménytelenül zárult decemberi koppenhágai klímacsúcson arról sem született döntés, hogy a kiotói jegyzőkönyv 2012-es lejárta után az eddig ebben a rendszerben értékesített szén-dioxid-kvótáknak mi lesz a sorsuk.

Jelenleg három lehetőségnek van esélye: a rendszert 2012-ben teljesen megszüntetik, korlátozásokkal, illetve korlátozások nélkül tovább lehet vinni 2012 utánra. Ha tehát megszűnik a rendszer, érdemes eladni most akár a teljes tartalékunkat, ha van olyan vevő, amelyik megfelelő árat tud fizetni.

A GKI Energiakutató februári tanulmányában (pdf), amit a környezetvédelmi tárca felkérésére készített a koppenhágai klímakonferencia utáni kvótagazdálkodás lehetőségeiről, azt javasolja, hogy Magyarországnak érdemes egy gyengébb ár mellett is a meglevő kvótáit minél nagyobb arányban értékesítenie, mert valószínűleg még ebben az esetben is bőven marad annyi kvóta, amit át lehet vinni 2012 utánra. Ez a következtetés a Magyar Nemzet értesüléseit támasztja alá.

Szakértők viszont ennél bonyolultabbnak látják a helyzetet, hiszen túl sok a bizonytalansági tényező: a kvótakereskedelmi rendszer jövője mellett az árakat befolyásolja, hogy szintén a koppenhágai klímacsúcs miatt kiszámíthatatlan az országok klímapolitikája, így várható kibocsátása a következő évekre, amit nagyban befolyásol a gazdasági válság is. Emellett a kiotói rendszerbe egyre több ország lép be az eladói és vásárlói oldalon is. Az eladók között pedig Oroszország például akkora tartalékkal rendelkezik, aminek piacra dobásával a teljes rendszert bedöntheti – erre egyelőre amúgy kicsi az esély, mert ígéretük szerint teljes kvótavagyonukat átviszik 2012 utánra.

Számokra lefordítva ez azt jelenti, hogy míg ma jó esetben se lehet 8 eurónál sokkal többért értékesíteni egy kiotói kvótát, addig, ha nem törlik el teljesen a kereskedelmi rendszert, 2012 után ennek akár a négy-ötszörösét is meg lehet kapni érte. (Ha tehát most 8 eurós áron értékesítenénk a 100 millió tonnás tartalékunkat, közel 220 milliárd forint bevételhez jutnánk.) A stratégia kialakításakor így mindenképp számolni kell azzal, hogy kvótatartalékunk egy részét érdemes átvinni a következő periódusra.

A legnagyobb kérdés tehát az, hogy Magyarország hogyan alakítja ki kvótaeladási stratégiáját, és talán még ennél is fontosabb, hogy milyen szerződéseket köt, azaz hogy a befolyó pénzt köteles-e mérhető zöldberuházásokra fordítani, illetve hogy ezt valóban meg is teszi-e, vagy válságtartalékot képez belőle, esetleg költségvetést foltoz.