Jobbá tette a levegőt a válság

A gazdasági válság hatására tavaly minden korábbinál nagyobb mértékben csökkent az üvegházhatást fokozó gázok kibocsátása az európai iparban. A szén-dioxidban számolt üvegházhatású gázkibocsátás becslések szerint összesen 1187 milliárd tonna volt. Ez 11,2 százalékos visszaesést jelent 2009-ben az előző évihez képest a 27 uniós tagországban, Izlandon, Norvégiában és Liechtensteinben működő legnagyobb kibocsátóknál, összesen 10500 ipari üzemben és erőműben, amelyek részt vesznek az Európai Unió Kibocsátás Kereskedelmi Rendszerében (ETS).

Az Európai Bizottság (EB) adatai szerint a tavalyi volt a legnagyobb visszaesés az ETS 2005-ös indulása óta. A káros gázok kibocsátása a legnagyobb mértékben azokban az országokban csökkent, amelyek a leginkább megszenvedték a gazdasági válságot, így például Észtországban 24 százalékos, Spanyolországban pedig 16,3 százalékos visszaesést mértek, míg Lengyelországban, ahol tavaly is növekedett a gazdaság, 5,2 százalékos volt a csökkenés. A klímavédelmi élharcos Németországban 8,4 százalék volt, Nagy-Britanniában 12,5.

Az EB most közzétett előzetes adata - ami az ETS-ben résztvevő kibocsátók 80 százalékának jelentésein alapul - és a május közepére várható végleges adat között nem lesz számottevő különbség, a visszaesés a várakozásoknak megfelelően rekord mértékű volt tavaly, de a növekedés már akár 2010-ben megindulhat újra, mondta Kjersti Ulset.

A Point Carbon elemzője szerint két folyamat volt jellemző 2009-ben: a jelentős mennyiségű üvegházgázt kibocsátó széntüzelésű erőművek előretörése és a klímavédelmi szempontból közömbösnek mondható nukleáris energia visszaszorulása miatt növekedett a kibocsátás, ezt azonban bőven ellensúlyozta a gazdasági válság miatt az ipari üzemeknél történt kibocsátás-csökkenés.

Mindennek eredményeként az ETS-ben egy kibocsátási kvóta ára tonnánként 13 euró körül stagnál, ami túl alacsony ár, alig a fele annak, aminél már megérné belevágni kibocsátás-csökkentést eredményező fejlesztésekbe, vélik elemzők.