Magyarország az utolsók között kullog környezetvédelemben

Svédország jár az élen a környezetvédelmet tekintve Európában, Magyarország 29 országból a 26. helyen áll, derül ki a Reader's Digest listájából. "A többség lehetőségként tekint a környezetvédelemre, egyes országokban azonban a szigorú brüsszeli irányelvekre van szükség" - fogalmaztak a szerzők összefoglalóan a júniusi számban.

A svédeket Svájc, Norvégia és Ausztria követi a listán, amelynek végén Bulgária és Görögország kullog. Magyarországot a térségbeli országok közül több is megelőzte, Szlovákia a 12., Szlovénia a 14., Románia a 16., Csehország a 18., Lengyelország a 22. helyen végzett.

Az átfogó rangsor összeállításában környezetjelentéseket értékeltek, ezt az országok ökológiai elkötelezettségét jelző öt mutató beemelésével egészítették ki.

A számításba vett tényezők közül a legfontosabbak a Yale és a Columbia Egyetemek alkotta Environmental Performance Index (EPI), a londoni New Economics Foundation által kitalált Happy Planet Index (HPI), valamint az Éghajlatvédelmi Teljesítmény Index (CCPI) volt, amelyet a Germanwatch hozott létre. Emellett figyelembe vették a biológiai sokféleséget, valamint a megújuló energiák energiaellátásból kivett részét.

A szerzők a környezetvédelmi éltanulónak minősülő Svédországból példaként egy olyan kórházat említettek, amelyet nyáron a télről származó hóval hűtenek. De érdeklődésre tarthatnak számot a tengervízzel hűtött irodák, a hibridmotoros katonai járművek és traktorok, és a zöld autópályaként emlegetett E14-es sztráda is, amelynek mentén a töltőállomások biogázt, etanolt, repcedízelt és áramot kínálnak üzemanyagként.

Svédországban a tervek szerint 2020-ra az energiaellátás felét megújuló forrásokból biztosítanák, 2030-ra pedig megszűnne az autók benzin- vagy dízelfüggősége. A 21. század közepére az északi ország szén-dioxidsemlegessé válhat, vélekedik a magazin, amely arra a megállapításra jutott, hogy környezetvédelem terén továbbra is Európáé a vezető szerep.