A sarkkört kormozhatják az orosz tüzek

Komoly környezet- és egészségkárosító hatása lehet a hetek óta pusztító erdő- és tőzegtüzeknek Oroszországban. Az így a légkörbe jutott korom az északi sarkkörre jutva gyorsítja a globális felmelegedést, de egyes részecskéi légzőszervi, szív és érrendszeri megbetegedéseket, rákot okozhatnak. A legsúlyosabb katasztrófa viszont várhatóan elkerülhető, úgy tűnik, hogy nukleáris létesítményeket mégsem ér el a tűz. Simon Gergővel, a Levegő Munkacsoport környezetkémikusával beszélgettünk.

Oroszországban hetek óta tartanak az erdő- és tőzegtüzek, már több mint 3 millió hektáron vált a növényzet a lángok martalékává, emellett épületek és egyéb értékek égtek el, vannak veszélyben továbbra is. Pénteken az eső és a szél kissé javított Moszkva levegőminőségén, de a fővárosban továbbra is súlyos a szmoghelyzet.

Pénteken késő délután Szergej Sojgu, a rendkívüli helyzetek minisztere azt jelentette be, hogy a természetes tüzek a korábbi 191 500 hektárról péntekre 64 400 hektárnyi területre szorultak vissza, és az elmúlt 24 órában 20 százalékkal több tüzet oltottak el, mint amennyi új kigyulladt. Az MTI által idézett Sojgu elmondta, hogy 14 régióban már egyáltalán nincs tűz, és három régióban feloldották a rendkívüli helyzetet. A leginkább sújtott területek közül a Nyizsnyij Novgorod-i területen a hatodára esett vissza a tüzek száma.

Elmondta, hogy voltak napok, amikor egyszerre 260 lakott települést kellett védeni a lángoktól. Az oltáson a minisztérium részéről még mindig 166 ezer ember és 26 500 gép dolgozik.

A szélsőséges időjárás okozta természeti katasztrófának lehetnek még káros hatásai a környezetre, magyarázta Simon Gergő környezetkémikus, a Levegő Munkacsoport munkatársa. Az erdőtüzek hatására nagy mennyiségű korom kerül a levegőbe, aminek tartózkodási ideje elérheti a 7-8 napot is, azaz ennyi idő alatt ülepszik le. Az aktuálisan uralkodó széljárások alapján a szakemberek arra számítanak, hogy a szennyezett levegő az északi sarkkör irányába halad majd, és mivel ez Oroszországhoz viszonylag közel van, várhatóan ott ülepszik le.

Fokozódik a sarkvidéki jég olvadása

Klímavédelmi szempontból a jelenség rendkívül káros, mivel a leülepedett korom megváltoztatja az északi sarkkör albedóját (napfény-visszaverési képességét), és a nyáron amúgy is gyorsabb olvadást még tovább fokozza. Az elnyelt napfény az olvadás mellett a felmelegedés mértékét is növeli, amivel hozzájárul a globális értékek emelkedéséhez.

Míg 2008-ban az átlagos globális hőmérséklet emelkedése - az 1951 és 1980 között mért referenciaidőszakhoz viszonyítva - 0,44 fok volt, addig az északi sarkvidéken 3,5 fokkal nőtt a hőmérséklet, amivel felgyorsult a tengeri jég olvadása és a vízszint növekedése. Egyelőre azonban nem lehet tudni, hogy valóban az északi sarkkörre viszik-e a szelek a 3 millió hektár leégéséből származó kormot.

A tőzeg égésekor emellett nagy mennyiségű szén-dioxid is kerül a levegőbe, mivel a tőzeg apró metánbuborékokat tartalmaz, amelyek sorra berobbannak, elégnek, ezzel üvegházhatású gázt szabadítanak a légkörbe.

Korom szabadult a levegőbe

A koromban található poliaromás szénhidrogének (PAH) ennél közvetlenebb, a lakosság által is érzékelhetőbb veszélyt hordoznak. Ezek a vegyületek az izzó tőzeg tökéletlen égéséből származnak, rákkeltő hatásúak – a dohányzás is ezek a vegyületek miatt okoz daganatos megbetegedéseket.

Az ilyen kisszemcsés részecskék egészségkárosító hatása még akkor is jelentkezne, ha nem mérgező anyagról lenne szó, mivel a légzéskor ezek bekerülnek a tüdőbe, onnan a vérkeringésbe. Rövid távon így  trombózist, légzőszervi betegségeket, szív és érrendszeri megbetegedéseket okozhatnak, hosszú távon pedig hozzájárulhatnak rák kialakulásához.

Utóbbi esetében nehéz a közvetlen összefüggést bizonyítani egy néhány hétig tartó erdőtűz és az akár tíz évvel később kialakuló daganatos betegség között, kutatások inkább azokat az eseteket vizsgálják, amikor valaki folyamatos légyszennyezettségnek van kitéve. Egy idén végzett osztrák kutatás megerősítette azt a már néhány éve is meghatározott számot, hogy Magyarországon évente 16 ezer ember hal meg korábban, mint a várható élettartama lenne egy nem szennyezett levegőjű környezetben.

Moszkvába az előrejelzések ellenére nem tért vissza pénteken a szmog, a meteorológusok szerint a múlt héten tapasztalt mértékben már nem is fog, és a moszkvaiak egyébként is fellélegezhetnek: a hőség még eltart a jövő hét közepéig, bár várhatóan 1-2 Celsius-fokkal csökken, de éjszaka már jelentősebb lehűlésre és sok helyen esőre lehet számítani, nemcsak Moszkvában, hanem Oroszország európai részén még sok más helyen.

Az MTI idézte Roman Vildfandot, az országos meteorológiai intézet igazgatóját, aki szerint az időjárási körülmények ugyan a szmog kialakulásának kedveznek, de a tüzek által sújtott terület olyan mértékben csökken, hogy a múlt hetihez mérhető füstködre nem kell többet számítani.

"Az 50 napos hőség és aszály olyan rendkívül ritka, sőt, gyakorlatilag lehetetlen helyzet, amely elkerülhetetlenné teszi az erdő- és tőzegtüzeket" - mondta.

A radioaktív részecskék még nem veszélyesek

Az igazi veszélyt egyébként az jelentette volna, ha a tűz eljut olyan nukleáris létesítményig, ahonnan nem lehet kimenekíteni a radioaktív anyagokat és berendezéseket. A szarovi nukleáris központból el is szállították ezeket, csütörtökön több ezer tűzoltó dolgozott a környéken, hogy megakadályozzák a tűz továbbterjedését.

Az utóbbi napokban már hivatalos tájékoztatást is adott ki az orosz meteorológiai hivatal arról, hogy a Csernobil környékén lévő Brjanszk régióban szintén pusztítanak az erdőtüzek, bár a hét elején ezt még tagadták. Egyelőre csak az 1986-ban szennyeződött növényzet elégéséből kerültek a levegőbe radioaktív részecskék, ami nem tűnik károsnak a lakosságra, bár belégzésük bizonyára nem használ az egészségnek.

Az orosz hatóságok a hét közepén azt állították, hogy rendszeresen ellenőrzik a háttérsugárzást. Sojgu miniszter pedig már az közölte pénteken késő délután, hogy a tüzek egyetlen potenciálisan veszélyes objektumot sem fenyegetnek már, a csernobili atomerőmű katasztrófája nyomán sugárszennyezetté vált brjanszki erdőkben pedig egyáltalán nincs tűz.

Majakban 40 tonna plutónium van

A majaki a világ egyik legnagyobb atomlétesítménye, ahol kiégett fűtőelemeket készítenek elő újrahasznosításra, illetve temetnek el. A paksi atomerőmű kiégett üzemanyagcelláit is ide szállították 1989 és 1998 között, összesen 2331 kazetta került oda. A Greenpeace szerint itt legalább 40 tonna plutónium található, elégésének következményei beláthatatlanok lettek volna, akár az Urál déli része is lakhatatlanná válthatott volna.

A majaki üzem több korábbi szennyezése is ismert, egy 1957-ben történt balesetben nagy mennyiségű szennyezőanyag került a környezetbe. Az EU-ban elvileg szigorú előírások léteznek arra, hogy a nukleáris létesítmények felkészültek legyenek a természeti katasztrófákra, Simon Gergely azonban szkeptikus, éppen a Mexikói-öbölben történt olajkatasztrófát hozza fel példaként: a BP-nek úgy adták meg az engedélyt az olajkitermelésre, hogy nem létezett arra forgatókönyv, hogy egy kockázat megtörténtekor hogyan kezelik, lokalizálják azt.