Jusztina
11 °C
22 °C

Mégsem évül el egy év után a parkolási bírság

2009.01.20. 16:54
Az Alkotmánybíróság döntése szerint az egy éves elévülési időről szóló (2008 júniusi) jogszabály-módosítás visszaható hatályú, azaz olyan követelményeket támaszt, amit például a parkolási társaság a bírság kiszabásakor nem ismerhetett, ezért alkotmányellenes.

Az Alkotmánybíróság kedden egyhangú döntéssel határozatot hozott a parko­lási díjak érvényesítésének feltételeit módosító törvény alkotmányellenességéről, áll a testület közleményében.

Az Alkotmánybíróság az el­járást több utólagos normakontroll indítvány, 870 bírói kezdeményezés, valamint csaknem kétszáz alkotmányjogi panasz alapján folytatta le.

A vizsgált jogszabály a parkolási díjigények tekintetében a hatályba lépését követően benyújtott ke­resetleveleket elutasítani, a fo­lyamatban lévő pereket pedig megszüntetni rendelte, amennyiben a jogosulatlan parkolás és az igényérvényesí­tés között több mint egy év telt el.

Az AB viszont megállapította, hogy a szabályozás az igények érvényesítését olyan követelmények előírásával nehezítette, amelyet a jogosultak az eljárás megin­dításakor még nem ismerhettek. Ugyanakkor a korábbi előírásoktól eltérően számí­tandó perindítási határidő miatt a korábban keletkezett igények érvényesíthetőségét is kizárta.

Ezzel a jogalkotó a hatályba lépést megelőzően létrejött jogviszonyokban idézett elő vál­tozást. A szabályozás módja ezért az Alkot­mány 2. § (1) bekezdésébe, a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütközik.

Az Ab döntésében arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem önma­gában a jogérvényesítés megnehezítése, feltételeinek szigorítása, ha­nem az vezet al­kot­mány­ellenességre, ha a jogalkotó a jogszabály hatályba lépését megelőzően létre­jött jogviszonyokban kíván a jogosultra nézve kedvezőtlen változást előidézni.

Tekintettel a jogbiztonság követelményére, és figyelemmel az eljárást kezdeménye­zők különösen fontos érdekeire, a perbe vitt igények nagy számára, az Ab határozatával a keletkezésükre visszamenőleges hatállyal semmisítette meg a vizsgált rendelkezéseket.

A jogalkalmazó bírák feladata, hogy az előttük folyamatban lévő perekben, illetve az alkotmányelle­nes jog­szabályon alapuló, jogerős megszüntető végzésekkel lezárt eljárásokban a megsem­misítés jogkövetkezményeit levonják, fogalmaz a közlemény.

Mi lesz a kidobott parkolócédulával?

Kovács Kázmér ügyvéd, a Magyar Autóklub jogi bizottságának elnöke, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettese közölte: különösen a nagyobb összegű ügyek esetében képzelhető el, hogy egyes parkolási társaságok újra bíróság elé viszik az egyszer már megszüntetett ügyeket, ám ez korántsem azt jelenti, hogy számukra kedvező ítéletet hoznak majd a bíróságok.

Szerinte az eljárásokban a cégeknek "meg kell majd tudniuk magyarázni, miért 2007-ben hoztak elő egy 2002-es, 2003-as ügyet", s ilyenkor éppúgy számítaniuk kell a számukra kedvezőtlen ítéletre, mint annak az autósnak, akinek sorozatban voltak bírságai. Kovács Kázmér megemlítette, hogy a bíróságnak minden esetben egyedi mérlegelést kell alkalmaznia.

Hozzátette azt is, hogy érdekes jogi helyzet lesz, ha egy autós arra hivatkozik majd: kidobta a parkolócédulát, amikor megtudta, hogy megszüntették az ügyét. Az ügyvéd szerint "az embereknek nem kellett azt tudniuk, érteniük, hogy alkotmánysértő egy törvény".

A parkolási cégek mérlegelik, melyik eljárást érdemes újraindítani

Az egyik beadványozó, az 51 parkolási céget - köztük a legnagyobb önkormányzati cégeket - tömörítő Magyar Parkolási Szövetség (Hungaropark) elnöke azt mondta: a mostani alkotmánybírósági döntés legfontosabb tanulsága, hogy a parkolási jogszabályokat szakmai szervezetekkel egyeztetve, másrészt átgondoltan, megfontoltan kell meghozni.

Tóth József elmondta: az Ab döntése becsléseik szerint több tízezer parkolási ügyet érint. Olyanokat, amelyek még 2006-ban vagy azt megelőzően indultak, és nem egy éven belül kerültek bíróságra. A 2007-es és az annál újabb parkolásokat nem érinti a döntés.

Még 2006 decemberében született rendelkezés arról, hogy hatvan napnál régebbi parkolási díjtartozás ügyében felszólító levelet kell küldeni; az ilyen díjtartozások elévülését - a korábbi öt évtől eltérően - egy évben állapították meg.

A hatóság két hónapot adott a parkolócégeknek arra, hogy a tartozási felszólításokat kiküldjék. A cégek ezt teljesítették. Változást a tavaly nyári jogszabály-módosítás jelentett, amely visszamenőlegesen írta elő, hogy egy éven belül bírósághoz is kellett volna fordulni.

Tóth József felidézte: a bírók is eltérően jártak el a most megsemmisített jogszabály hatályba lépésekor. Voltak, akik az Alkotmánybírósághoz fordultak, míg mások a módosított jogszabálynak megfelelően lezárták az ügyeket.

Utóbbival kapcsolatban a szövetség elnöke azt mondta: a parkolási cégek megpróbálják érvényesíttetni a díjtartozásokat, jogi szempontokat mérlegelve döntenek az eljárás folytatásáról, illetve újrakezdéséről, de gazdasági szempontokat is figyelembe vesznek annak eldöntésekor, hogy megéri-e az adott ügyet ismét bíróság elé vinni.