Navracsics először beszélt, valaki beszólt Szilinek

Az alkotmánymódosítás lényege, hogy a kormány saját hatáskörben, egyszerű többséggel is eldöntheti, hogy milyen struktúrában működjön majd. Jelenleg ehhez is kétharmados többség megszerzése kellene.

Az önkormányzatiság és a területfejlesztés összehozása egy tárcában logikus lépés. Az önkormányzat nem egyszerűen egy rendfenntartó hatóság, hanem a fejlesztések motorja, mondja az MSZP frakcióvezetője.

Szüksége van a kormánynak a Fidesz segítségére, mert igen nagy bajban van, mondta szűzbeszédében Navracsics Tibor.

A Fidesz frakcióvezetője kifogásolta, hogy Gyurcsány beszéde előtt az ellenzék nem láthatta a kormányprogram szövegét. A Fideszben nagy vita volt arról, hogy egy kétharmados alkotmánymódosítást támogathat-e az ellenzék vagy nem. Végül az alkotó ellenzék szerepét választották.

Amíg a miniszterelnök kormányprogramot és blogot írt, addig a Fidesz törvényjavaslatot alkotott, például, az állami vezetők személyes felelősségéről.

A Fidesz frakcióvezetője arra kérte a miniszterelnököt, hogy senkit se lehessen kirúgni a munkahelyéről, mert ellenzéki országgyűlési képviselővé választották.

Navracsics szerint elég volna az új kormánynak, az ígért tizenhat helyett, négy év mérlegét megvonni. A Fidesz bízik benne, hogy tényleg virágzik a gazdaság, és nem a sötét képet festő Fidesz jóslatai válnak be.

A miniszterségről rendszeresen lekéső Fodor Gábor kárpótlásul dícsérheti a kormányprogramot, és szapulhatja az ellenzéket. De a lényeges döntések csak ezután jönnek és reméli, hogy az igazi támogatást majd most kapják meg az ellenzéktől. Mert változtatni kell. A parlament létszámán, az állam működésén. Amiről most döntenek, technikai jellegű alkotmánymódosítás - mondja, és mindegy, hogy miniszerhelyettesnek, vagy államtitkárnak hívják azt, akit. Az egykori oktatási miniszter kicsit belebonyolódott a döntés elméletébe.

A házelnök felhívja a szűzbeszédét befejező Navracsics Tibor figyelmét, hogy lesz még vitája a kormányprogramnak, majd helyre tesz valakit, aki úgy házelnöki, mint női mivoltában is megsértette. Sajnos a beszólásról lemaradtunk, de feltehetően egy ellenzéki honatya/anya szólhatott csúnyát.

(Később az MTI is hírt adott a bekiabálásról. A tudósítás szerint Répássy Róbert frakcióigazgató az eset után felment az elnöki pulpitusra, és tisztázta az ügyet a házelnökkel, azt azonban az MTI-nek nem árulta el, hogy ki volt a bekiabáló fideszes képviselő, de azt megerősítette, hogy a Fidesz padsoraiból hangzott el a "Szégyelld magad" kiáltás.

A frakcióigazgató elmondta, a bekiabáló képviselő azt hitte, hogy a házelnök megintette Navracsics Tibort, azzal az indokkal, hogy eltért a tárgytól, s azon háborodott fel, hogy Szili Katalin ezt Gyurcsány Ferenc felszólalása esetében nem tette meg. A politikus hozzátette: a házelnök nem intette meg a Fidesz frakcióvezetőjét, bár a házszabályt valóban csak Navracsics Tibor felszólalása után idézte.)

Salamon László ezúttal kereszténydemokrata képviselőként szól hozzá, és méltatlankodik, hogy csak nyolc percben szólhat hozzá, emiatt még - szokás szerint - alkotmányossági aggályai is vannak, de nem akarja húzni az időt, pedig már másfél perce letelt. A részletes jogelméleti fejtegetést nem fejtegetjük, de a képviselő örül, hogy a módosítás helyére teszi a miniszteri rendeletet, mint olyat. Viszont nagyon mérges, mert el akarják törölni a közigállamtitkári posztot, ami szerinte elválasztaná a politikát a közigazgatástól. A képviselő emiatt totalitárius rendszert, a politikusoknak kiszolgáltatott köztisztviselői kart vizionál, mintha most egészen más lenne a helyzet.

Egyre több a frakció az országgyűlésben. Most Boross Péter kap szót az MDF nevében. Először is örül, hogy tíz év után ismét a parlament tagja lehet, és örül, hogy nem sok minden változott. Őt is a kettős államtitkári rendszer megváltoztatása foglalkoztatja. A volt miniszterelnök most az 1990-es helyzetet vázolja, amikor is szükség volt arra, hogy elválasszák a hatalmat a közigazgatástól. Merthogy a diktatúra után erre szükség volt. Aggályosnak látja viszont, hogy nem látja, milyen hatása lesz, ha nem lesznek közigállamtitkárok, Passattal, titkársággal, fizetéssel. Mert mi lesz, ha mégis durván beavatkozik a politika közigazgatásba. Merthogy a politika eddig is megtehette és meg is tette, és bele is avatkozott. Őt egy kérdés foglalkoztatja, ez az optimális megoldás? De igennel fog szavazni képviselőcsoportjával együtt.

A volt kisgazda, most kereszténydemokrata Turi-Kovács Béla kap szót, de Szili Katalin sem tudja, hogy miért. Először ügyrendi hozzászóláshoz ad szót, ami rendes hozzászólássá változik. A képviselő úgy kereszténydemokrata, mint kisgazda képviselőként is kifogásolja a közigállamtitkári poszt megszüntetését. Ő fel van háborodva, kisgazdailag.

A miniszterelnök egészen üdítőnek tartotta Boross Péter felszólalását, szerinte ez a higgadt hang hiányzott az elmúlt években. Az elmúlt 16 év azt mutatja, hogy a kormányváltások után a helyettes államtitkárok szintjéig valamennyi kormány átalakította működését, érvel.

Vannak bal- és jobboldali énekesek, labdarúgóedzők, civilszervezetek, vagyis a rendszerváltás után a politika elindult hódító útjára. A mérce az a politikai kultúra, ami a poltikai elit viselkedését tükrözi.

Gyurcsány Ferenc beszédét azzal fejezte be, hogy senkit sem érhet hátrány vallási vagy politikai meggyőződése miatt. Ezt használta ki Puskás Tivadar ellenzéki képviselő, aki a kormányfő beszédének végén odament miniszterelnökhöz. A kormányfő maga mellé ültette a fideszest. Hogy miről beszéltek, azt Kontrát Károlytól, a Fidesz önvédelmi testületénk vezetőjétől tudtuk meg. Puskás szerint őt a választások idején azért rúgták ki a mentőszolgálattól, mert a Fidesz színeiben politizált.

Kontrát Károlytól, ha már beszélgettünk, megkérdeztük, hányan jelentkeztek eddig náluk. Kontrát elmondta, hétfőn kezdték meg működésüket, aznap hárman személyesen, öten pedig telefonon jelentkeztek be. Azt is megkérdeztük, a Fidesz sajtófőnökét, a kedden kirúgott Hammerstein Juditot is köztük üdvözölhetjük-e. "Nem" - válaszolta határozottan a fideszes politikus.

Gyurcsány nem gondolja, hogy kormányzásuk tökéletes volt, legfeljebb a teremtő az. A választási eredményt a győztesnek szerénységgel, a vesztesnek nyugodtsággal kell fogadnia. Gyurcsány abban partner, hogy az ellenzéki taktika ne változzon, mert az az ellenzéki taktika nem vezetett eredményre, így minden bizonnyal 2010-ben is az MSZP alakíthatna kormányt.

A kormánynak és a mögötte álló pártoknak szilárd a demokratikus elkötelezettségük, hátrány senkit sem érhet a politikai meggyőződése miatt, mondja Gyurcsány.

Az alkotmánymódosítást megszavazták a képviselők (327 igen, 27 nem, egy tartózkodás). Nemmel - ahogy előre jelezték - a KDNP-s képviselők szavaztak, rajtuk kívül még négy (fideszes) képviselő nem szavazta meg az alkotmánymódosítást.

Az országgyűlés éppen a közigazgatás átalakításáról vitázik. Az egyetlen bökkenő, hogy a képviselők többsége még el sem tudta olvasni a törvényjavaslatot, merthogy csak ma délelőtt kezdték el postázni.

Szóvicc a vitában. A törvény általános vitáját elvbol nem akartuk közvetíteni, de a fideszes Balsai István, aki szerint elképesztően rossz minőségű szövegtervezettel kell megküzdenie az ellenzéknek, viccelt egyet: nem a szakállam titkár, hanem a szakállamtitkár.

A közigállamtitkárok elsöprése tetszik Kuncze Gábornak, így a kormányváltásokkor az új kormányok tiszta lappal kezdhetnek. És persze beszól a Fidesz-kormánynak is, amelyik alatt a Miniszterelnöki Hivatalban bevezették a tükörreferatúrák rendszerét, amelyek feladata a minisztériumok politikai ellenőrzése volt, és persze voltak polikai és közigazgatási államtitkárok is.

A Fidesz akadékoskodására utalva azt mondta, az alkotó ellenzékiségen még sokat kell dolgozniuk.

A kereszténydemokraták nem vesznek részt a bohóckodásban, nem szavazzák meg azt a törvényt, amelyik ilyen hosszú, ennyi mindent rendez, ennyire rossz, és ilyen későn kapták meg. Nem, nem és nem. Salamon László szerint az egész eljárás a Rákosi-rendszert idézi.

Gyenesei Istán, az egyetlen független képviselő kér szót. Azt mondja, van olyan, hogy az ember akkor veszíti el a szüzességét amikor nem számít rá. A somogyi képviselő azt fejtegeti, hogy ellentétben a fideszesekkel ő már hétfőn le tudta tölteni az internetről az előtte fekvő törvénycsomagot.

Szili Katalin rendre próbálja tenni a többi képvielőt, akik szintén nem számítottak Gyenesei Istvány szüzességének ilyen váratlan elvesztésére.

Az első beszédét befejező képviselő azért elfogadja majd a javaslatot.

A képviselők azon vitatkoznak, hogy legyen-e vagy ne legyen a minisztereknek helyettesük (az államtikárok helyett). Az már hétfőn kiderült, hogy az ellenzék ehhez nem járul hozzá. A friss javaslat lényege, hogy megszűnik a közigazgatási és a címzetes államtitkári poszt, a miniszterek helyettesítését a jelző nélküli államtiktárok fogják elvégezni.

Végre belelendültek a képviselők. Gyenesei István hozzászólását először a KDNP-s Salamon László, majd a fideszes Balsai István kérte ki. Ez utóbbi például nehezményezi, hogy „az interneten kell bogarászni” a törvényjavaslatokat, ahelyett, hogy elé tennék. Szili Katalin házelnök erre azt mondta, hogy vasárnap este már az interneten volt, és az akkori és a mai változat között csak apró különbség volt. Salamon szerint az új változat alapos átolvasására is meg kell adni a lehetőséget. A fideszes Turi-Kovács Béla szerint, ha mindez 1867-ben történt volna, akkor a korabeli ellenzék szétszedi a T. Házat és az előterjesztőt is. (1867-ben nem volt internet – a szerk.)

Kuncze Gábor jó alkotást kívánt az ellenzéknek.

Elfogadták a minisztériumok felsorolásáról szóló javaslatot. A minisztériumok száma 14-ről 11-re csökken.

Az Igazságügyi Minisztérium feladatainak, valamint a Belügyminisztérium rendészeti feladatainak ellátására létrejön az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium pedig a Belügyminisztérium önkormányzatokkal kapcsolatos feladatainak és az eddig tárca nélküli miniszter feladatkörébe tartozó területfejlesztési feladatoknak az ellátására alakul meg.

A korábbi Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium és a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium összevontan, Szociális és Munkaügyi Minisztérium néven működik tovább. Oktatási és Kulturális Minisztérium néven egyesül az Oktatási Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az önálló Informatikai és Hírközlési Minisztérium pedig megszűnik. Hurrá.

A parlament az előre jelzett délután hat helyett fél ötkor befejezte az ülésezést. Viszontlátásra!