A minisztériumok felsorolásáról szóló törvénymódosítás indoklása szerint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, továbbá az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium helyén három új tárca jön létre: az infrastrukturális ügyekért felelős Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium, a gazdaságfejlesztési ügyekért felelős Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, illetve az önkormányzati és az önkormányzatokhoz szorosan kapcsolódó más ügyekért felelős Önkormányzati Minisztérium.

A törvényjavaslat emellett lehetővé teszi, hogy egyes minisztériumokban: az igazságügyi és rendészeti, az oktatási és kulturális, valamint a szociális és munkaügyi tárcánál két államtitkár működhessen.

Az Országgyűlés a törvényhez benyújtott módosító indítványokról is szavaz, de nem dönt arról a Gyenesei István kijelölt önkormányzati miniszter által benyújtott javaslatról, amely az Önkormányzati Minisztérium nevét Önkormányzati, Sport és Turisztikai Minisztériumra változtatta volna, ugyanis a független országgyűlési képviselő az indítványt visszavonta.

Döntenek a március 9-i ügydöntő népszavazásról szóló, az Országos Választási Bizottság által készített beszámolóról, valamint a népszavazással kapcsolatos állami feladatok megszervezéséről és lebonyolításáról szóló, a kormány által beterjesztett jelentésről.

A fideszes politikus szerint akkor még azt mondták, csak így lesz valódi biztosítás. Szembesítette Gyurcsány Ferencet, Kökény Mihályt és Lendvai Ildikót akkori, magántőke melletti kijelentéseikkel. Most meg úgy tesznek, mintha mi sem történt volna, sőt politikai tőkét akarnak kovácsolni belőle.

Mikola szerint bocsánatot kellene kérnie a kormánynak az emberektől. Aki a társadalombiztosítást szétveri, a társadalmi közösséget, a nemzetet veri szét, mondta.

Az egészségbiztosítás átalakításáról Székely társadalmi-, és nem pártvitát kezdeményez.

Az MSZP-s politikus örül annak, hogy végre tárca nélküli miniszter felügyeli ezt a területet.

Szili Katalin ezen a ponton rászólt Magda Sándorra, mert egy napirenden szereplő kérdésről beszélt napirend előtt, ezt pedig tiltja a házszabály. Magda Sándor visszabeszélt az elnökasszonynak, majd gyorsan átterelte a szót arra, hogy mennyire örül Pálinkás József MTA-elnökké választásának is.

Magdához hasonlóan ő is gratulált Pálinkásnak, az új MTA-elnöknek.

Kóka János szerinte felébredt csipkerózsika álmából, például zászlajára vette az egykulcsos adót. Az MSZP sem akar lemaradni, utalt Székely Tamás egészségbiztosítási törvényről szóló bejelentésére.

Most azonban a romeltakarítás kevés, egyeztetni kell a pártok között. Ezért hívott össze az MDF egy ötpárti találkozót a párt adócsomagjáról. A tárgyalássorozat célja: a méltányos közteherviselés, a középosztály megteremtése, a szegények felemelése.

Gusztos értetlenül áll azok előtt, hogy miért próbálják egyesek mások szabadságát korlátozni. Az SZDSZ-es politikus nem tudja elfogadni, hogy a konzervatívok miért mondanak morálisan ítéltet a különféle életformák között.

Veres János pénzügyminiszter jelezte, hogy ő szintén szekularizáció párti. Az egyházi műemlékek védelmében azonban mindenképp be kell szállnia az államnak is. Ami az 1 százalékokat illeti, azokból a civil társaságok tavaly 8,4 milliárd forintot kasszíroztak, az egyházak 4,3 milliárdot. De az állam már csak azért sem szállhat ki teljesen a hitéleti támogatásból, mert például a nyugdíjasok, gyerekek álláspontját is képviselni kell, nekik viszont nincs 1 százalékuk.

Gusztos egyetértett az elvi alapvetésekkel, de szerinte igenis az egyháznak kell finanszíroznia a hitéletet, az optimális megoldás így az adófizetők adományozási szabadságának növelése lenne. Gusztos nem fogadta el a választ, de a szocialista kisebbség igen.]]> Gusztos Péter arról beszélt, hogy az állam és az egyházak kapcsolatának meghatározó eleme, miképp finanszírozza az előbbi az utóbbiakat. Az SZDSZ szerint az lenne a kívánatos, ha az egyházak és a civil szervezetek mind függetlenebbek lennének az állami pénzektől. Azaz bevételeik nagyobb részét az állampolgárok biztosítsák, például az adófizetők személyi jövedelemadójukból felajánlaható 1 + 1 százalékáról szabadon dönthessenek, illetve ez a keret ugorjon fel 3 százalékra.

Veres János pénzügyminiszter jelezte, hogy ő szintén szekularizáció párti. Az egyházi műemlékek védelmében azonban mindenképp be kell szállnia az államnak is. Ami az 1 százalékokat illeti, azokból a civil társaságok tavaly 8,4 milliárd forintot kasszíroztak, az egyházak 4,3 milliárdot. De az állam már csak azért sem szállhat ki teljesen a hitéleti támogatásból, mert például a nyugdíjasok, gyerekek álláspontját is képviselni kell, nekik viszont nincs 1 százalékuk.

Gusztos egyetértett az elvi alapvetésekkel, de szerinte igenis az egyháznak kell finanszíroznia a hitéletet, az optimális megoldás így az adófizetők adományozási szabadságának növelése lenne. Gusztos nem fogadta el a választ, de a szocialista kisebbség igen.]]> http://index.hu/belfold/parlam080513/fegyelmezetlen_az_ellenzek/ Tue, 13 May 2008 13:08:00 +0200 http://index.hu/belfold/parlam080513/a_belvarosiak_szocialis_tamogatasaert_aggodott_rogan_antal/ Tue, 13 May 2008 13:12:00 +0200