Verest és Kisst is leszavazták

Borkostoló ízesíti a parlamenti taposómalmot, egri nedűket nyalogatnak a honatyák és a zsurnaliszták. A sláger a bikavér, persze akadt, aki utána cabernet franc-nal lazította, vagy éppen cabernet sauvignon-nal nehezítette az egri "szimbólumbor" ízét. Az emésztéssel azonban senkinek nem volt gondja, ugyanis speciális kekszeket és réteseket szervíroztak, amik az immunrendszert és az emésztőrendszert egyaránt felpörgetik.

Az SZDSZ-frakció nem fogja megszavazni az egészségbiztosítási törvény hatályon kívül helyezését - közölte Gusztos Péter, a párt frakcióvezető-helyettese. Az SZDSZ nem tartja jó iránynak, hogy az egészségügy területén egy-két előrelépés után két-három visszalépés történik - közölte a politikus, aki szerint "emelt fővel és büszkén fognak nemet mondani" a jogszabály jelentős részének hatályon kívül helyezésére. Hozzátette: a jogszabály kompromisszumos törvény volt, a verseny és a magántőke szempontjai is megjelentek benne, de megőrizte az egységes nemzeti kockázatközösséget is. Gusztos Péter szerint sajátos reformellenes nagykoalíció jött létre, hiszen a két legnagyobb frakció, a Fidesz és az MSZP igent mond a hatályon kívül helyezésre. (MTI)

Az interpellációs időszakban került szóba a Fidesz által megfigyelési ügyként aposztrofált történet, amelyben álltólag Simicska Lajost és Orbán Viktort, illetve a Posta korábbi vezetőjét figyelték volna meg Keller László megbízásából, de Kapolyi László finanszírozásában. Keller, mint az ügy érintettje ártatlanságát hangoztatta, jelezve fideszes képviselőket, akik ennek ellenkezőjét állítják beperelte. A politikus biztos igazában és hangoztatta, a törvényeket betartva végezte közpénzügyi államtitkársági tevékenységét. Kapolyi László elismételte, gazdasági jellegű megbízást adott az érintett magánnyomozóknak, nem pedig politikusokat figyeltetett meg. Úgy vélte, olyan szakaszába érkezett az ügy, hogy azt már csak az igazságszolgáltatás keretei között lehet tisztázni.

Hamarosan megkezdődik a szavazás az LB elnökéről, ami döntő hatással lesz az igazságszolgáltatás jövőjére, közölte Sólyom László köztársasági elnök. Szerinte változásra van szükség az igazságszolgáltatás élén. "Tisztában voltam azzal is, hogy mindenki szükségesnek tartja a változást, olyan jelöltet kerestem, aki a változásra leginkább alkalmas" - tette hozzá. Közölte: a képviselők felelősségére apellál felszólalásával, elutasító döntés esetén ugyanis a szükséges változások jelentős késedelmet szenvednének.

Az államfő felszólalására csak Navracsics Tibor Fidesz-frakcióvezető reagált, aki támogatásáról biztosította az államfő főbíró jelöltjét.

Miután Navracsics Tiboron kívül senki sem akart reagálni az államfő szavaira, Világosi Gábor levezető elnök negyvenperces szüntet rendelt el, ezalatt szavaznak a képviselők titkosan a köztársasági elnök főbírójelöltjéről, illetve az adatvédelmi biztosról és a jövő nemzedéke ombudsmanjáról.

Fülöp Sándor jogászt, ügyvédet megválasztotta a parlament a jövő nemzedékek ombudsmanjának. Péterfalvi Attilából viszont nem lett adatvédelmi ombudsman, Baka András pedig nem kapta meg a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjához szükséges kétharmados parlamenti támogatást.

A képviselők 170 igen szavazattal, 191 ellenében utasították el Baka Andrást, akit Sólyom László köztársasági elnök április 30-án jelölt főbírónak. A Legfelsőbb Bíróság jelenlegi elnökének, Lomnici Zoltánnak hatéves megbízatása június 24-én jár le. Az új főbírót az államfő jelöli és az Országgyűlés kétharmados többséggel választja meg.

Az MSZP, az SZDSZ és az MDF a hétfői szavazás előtt jelezte, hogy nem támogatja Baka András megválasztását, a Fidesz és a KDNP támogatásáról biztosította a főbírójelöltet. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács május 6-án arról adott tájékoztatást, hogy nem támogatja Baka Andrást, az öt táblaelnök később viszont egységesen kiállt a főbírójelölt személye mellett. (MTI)

Fülöp Sándort 302 igen, 59 nem szavazattal választották meg, Péterfalvi Attila viszont nem kapta meg a kétharmados támogatást, jelölését 239 igen és 122 nem szavazat mellett utasították el a képviselők.

A Ház ezúttal negyedszer szavazott az adatvédelmi biztosról és a jövő nemzedékek ombudsmanjáról.

Tavaly decemberben Nagy Boldizsárt és Péterfalvi Attilát, idén február 25-én Fülöp Sándort és Zombor Ferencet, áprilisban Bogdányiné Mészáros Ágnest és Tóth Gábor Attilát szavazták le a képviselők. Sólyom László köztársasági elnök egyik alkalommal sem egyeztetett a jelöltekről a pártokkal. (MTI)

Példás egyöntetűséggel darálták az igeneket a képviselők, csak a szabad demokraták lógtak ki nemjeikkel a sorból. Nem véletlen, az egészségügyi törvény, pontosabban egyes részeinek visszavonásáról szavazott a Tisztelt Ház, méghozzá a Fidesz javaslatára név szerint. Az mindenesetre bebizonyosodott, hogyha megszavazni nem is, leszavazni valamit képesek teljes összhangban a pártok.