Judit
-2 °C
8 °C

Először tárgyal népi kezdeményezésről a parlament

2000.06.19. 16:26
A rendszerváltás óta először foglalkozott hétfő délután a parlament országos népi kezdeményezéssel. (Ennek lényege, hogy legalább ötvenezer aláírás összegyűjtése esetén a parlament köteles napirendjére tűzni az egyébként a hatáskörébe tartozó kérdést.) A szabad demokraták azért kezdtek aláírásgyűjtésbe, hogy a törvényhozás 2002-vel szüntesse meg a hadkötelezettséget, és ettől az időponttól kezdve hivatásos katonákból álljon kizárólag a hadsereg. A párt azért folyamodott ehhez a módszerhez, mert a kormánypártok háromszori próbálkozásuk ellenére még a tárgysorozatba vételhez sem járultak hozzá. A vitában kiderült: az SZDSZ egyedül maradt véleményével.

Az SZDSZ eddig háromszor terjesztette a Parlament elé a kötelező sorkatonai szolgálat megszüntetésére vonatkozó javaslatát, de a kormánypártok még tárgysorozatba sem vették azt - indokolta Magyar Bálint pártelnök az aláírásgyűjtés elkezdését. Az SZDSZ ezért ily módon próbálja rákényszeríteni a parlamentet: döntsön, a kötelezõ sorkatonai szolgálat eltörlésérõl.

Az alkotmány a népi kezdeményezésről

28/D. § Országos népi kezdeményezést legalább 50 000 választópolgár nyújthat be. Az országos népi kezdeményezés arra irányulhat, hogy az Országgyûlés hatáskörébe tartozó kérdést az Országgyûlés tûzze a napirendjére. Az országos népi kezdeményezésben megfogalmazott kérdést az Országgyûlés köteles megtárgyalni.

28/E. § Országos népszavazás elrendezésére irányuló állampolgári kezdeményezés esetén négy hónapig, országos népi kezdeményezés esetén két hónapig lehet aláírást gyûjteni.

Az SZDSZ szerint elgondolkodtató, érdemes-e erőltetni a hadkötelezettséget, miközben a hadköteles polgárok több mint fele, a honatyák jelentõs része, sőt maga a honvédelmi miniszter sem öltött magára még soha katonaruhát.

A vitában az SZDSZ egyedül maradt

A parlamenti vitában Simicskó István, a Fidesz helyettes frakcióvezetője irreálisnak nevezte az SZDSZ népi kezdeményezését, amely megvalósulása esetén még az ország biztonságát is veszélyeztetné. Molnár János, az MSZP képviselője támogatásáról biztosította ugyan a hadkötelezettség eltörlését, szerinte azonban 2002-ben még nem állítható fel profikból álló hadsereg.

Lányi Zsolt, a honvédelmi bizottság kisgazda elnöke károsnak tartotta parlamenti felszólalásában a szabad demokraták felvetését. A politikus úgy vélte csúsztatás, hogy az összes EU-államban profi hadsereg működik, hiszen csak Belgiumban és Hollandiában szünt meg a sorozásos hadsereg.

Csáky András, az MDF képviseletében úgy nyilatkozott tíz évre működésképtelenné válna a hadsereg, ha 2002-ben megszűnne a sorozásos állomány. Kapronczy Mihály, a MIÉP katonapolitikusa hosszútávon is elképzelhetetlennek tartja a hadkötelezettség megszüntetését.

Mécs Imre, az SZDSZ politikusa egyedül maradt a házban azon véleményével, hogy 2002-től szűnjön meg a hadkötelezettség. Pedig szerinte értelmetlen olyan sorozásos állományt fenntartani, amelynek csupán az udvartakarítás a feladata. Mécs szerint nem szabadna figyelmen kívül hagyni azt a 203 ezer polgárt, aki élt a népi kezdeményezés jogával, s a társadalom 66 százalékának véleményét sem szabadna nem figyelembe venni. Hiszen ennyien mondták azt egy közvélemény-kutatás során, hogy 2002-től szűnjön meg a hadkötelezettség.

A Parlament kedd délután dönt formailag a népi kezdeményezésről, ám ismerve az erőviszonyokat és azt, hogy a szabad demokraták egyedül maradtak kezdeményezésükkel gyakorlatilag semmi esély arra, hogy 2002-től megszűnne a fiatalok kötelező katonai szolgálata. E helyett arra van esély, hogy ettől az időponttól kezdve a mostani kilenc helyett hat hónaposra csökkenjen a kiképzés időtartama.

Eddig senki sem élt a népi kezdeményezéssel

Gallup-felmérés a hivatásos hadseregről

A Magyar Gallup Intézet közvéleménykutatása során megkérdezettek körében 60% volt a hivatásos, önkéntes hadsereg híveinek aránya, míg a sorozott hadsereg változatlan fennmaradásával csak 34% értett egyet (6% nem válaszolt a kérdésre).

Az emberek több mint fele (52%) ugyanakkor nem tartja reálisan kivitelezhetőnek, hogy a hivatásos hadseregre való áttérés már 2002-ben megvalósuljon. Ezt csak egyharmad (34%) tartja reálisnak. Ugyanakkor az év elejéhez képest nőtt azok aránya, akik szerint a 2002-es dátum a sorozott hadsereg megszüntetésére reális lehet. Ez év februárjában még csak 24% tartotta ezt a dátumot reálisnak.

A rendszerváltás óta eltelt tíz év alatt egyébként még egyszer sem élt senki a népi kezdeményezés lehetőségével. Pedig gyakran előfordul, hogy nem tűzi a T. Ház napirendjére valamelyik ellenzéki párt képviselőjének kezdeményezését.

Népi kezdeményezést bárki indíthat, bármilyen, az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésben. Abban az esetben, ha a kezdeményező személy, vagy szervezet két hónap alatt összegyűjt ötvenezer érvényes aláírást, a parlamentnek mérlegelés nélkül kötelessége napirendjére tűzni a felvetett kérdést.

Az persze már a honatyák személyes döntésén múlik, hogyan döntenek az adott kérdésben, hiszen a népi kezdeményezés csak arra irányulhat, hogy a Ház tárgyalja az ügyet.