Natália
-3 °C
7 °C

A szocialisták pontosítva támogatják a státustörvényt

2001.04.19. 14:37
Alapvetően nem változott a parlamenti pártok álláspontja a szomszédos országokban élő magyarokra vonatkozó (státustörvény) tervezettel kapcsolatban. Az MSZP végül elhatározta: támogatja a tervezet elfogadását, és pontosító jellegű módosító indítványokat fognak benyújtani. A parlamenti vita májusban folytatódik, a szavazás a tervek szerint június 16-án lesz.
A státustörvény és a határon túli magyarok kérdéskörétől eddig távol maradó Martonyi János külügyminiszter ismertette a parlamentben a szomszédos országokban élő magyarokra vonatkozó törvénytervezetet (státustörvény). A külügyminiszter bevezetőjében a nemzeti összetartozás törvényének nevezte a tervezetet. Martonyi szerint a törvényjavaslat beterjesztésének azért most jött el az ideje, mert létrejött a magyar külpolitika három fő célkitűzésének, az euro-atlanti, a szomszédsági s a nemzetpolitikai céloknak a szerves egysége, és ez egyértelművé vált a határon túli magyarság számára is.

Trianont megoldjuk!

Martonyi tárcájának államtitkára, Németh Zsolt, a Fidesz vezérszónokaként elmondta, a törvény elfogadása hozzájárul majd nemzetünk 80 éves Trianon-problémájának megoldásához, a jogszabály törvényesíti a magyar-magyar viszonyt.

Kettős állampolgárság a moldovai románoknak
Miután a Moldovai Köztársaság az Oroszország felé közeledésre kötelezte el magát, és Románia az EU-ba szeretne integrálódni, a román hatóságok útlevél bevezetését kezdeményezték a hét elején. Mindeddig személyazonossági alapján lehetett Moldovából Romániába utazni, ami az ottani román közösségnek rendkívül kedvezett. Az ottani kisebbségről teljesen lemondani azonban nem akarnak, miután a kettős állampolgárság bevezetését is javasolják a románok.
Az MSZP nevében Tabajdi Csaba szólalt fel, aki frakciója támogatásáról biztosította a javaslatot, amely megítélése szerint a nemzetépítés egyik fontos eszközének tekinthető. Kritikaként említette meg, hogy az előterjesztők nem egyeztettek eleget az Európai Unióval, illetve a szomszédos országokkal. A hónap elején Mircea Geoana román külügyminiszter is hasonló kritikát fogalmazott meg budapesti hivatalos látogatásakor. Tabajdi Csaba továbbá ismertette, hogy a szocialisták pontosító jellegű módosító indítványokat kívánnak az előterjesztéshez benyújtani.

Az SZDSZ nem támogat

Az SZDSZ vezérszónoka, Szent-Iványi István jelezte: a szabad demokraták a törvényjavaslatot nem tudják támogatni, de készségesek arra, hogy mindazokat a törekvéseket, amelyek "valódi konszenzuson alapuló" magyarságpolitika kialakítását szolgálják, teljes szívvel támogassák. A javaslatot a szemfényvesztés tervezetének nevezte, arra utalván, hogy a törvényről szóló hírek magas elvárásokat (kettős állampolgárság, egészségügyi ellátás) gerjeszttettek.

Megkülönböztetjük a határon túli magyarokat

Szentgyörgyvölgyi Péter (FKGP) hangsúlyozta: a törvényjavaslat - összhangban van a nemzetközi előírásokkal s az alkotmánnyal - jól szolgálja a határon túli magyarság nyelvének, kultúrájának és azonosságtudatának megtartását, ápolását, ezért a kisgazdapárt támogatja az előterjesztés elfogadását. Szentgyörgyvölgyi szerint a törvényjavaslat megkülönbözteti a saját akaratukból hazájukat elhagyó mintegy 2 milliós nyugati magyarságot és azt a 3 millió magyart, akik saját akaratukon kívül lettek más ország állampolgárai.

Az MDF és a MIÉP támogatja a törvényt

"Ez lesz az első olyan magyar törvény, amely a nemzetünk határon túli tagjaira végre nem idegenként, hanem hozzánk tartozóként tekint" - mondta az MDF-es Kelemen András, aki frakciója egyértelmű támogatásáról biztosította az előterjesztést. "A javaslat egészében véve magyar érdekeket szolgál, tehát támogatjuk" - bocsátotta előre felszólalásában Csurka István. A MIÉP képviselője megjegyezte: lehet, hogy arra is szükség lesz: "itthon is állítsunk ki magyar igazolványt", mert ez szerinte Magyarországon sem jár mindenkinek.

A szavazás június 16-án lesz

A parlamenti vita májusban tovább folytatódik, és a tervek szerint június 16-án szavaznak róla. A törvény gyakorlatba ültetéséhez közel egy évre és 8-9 milliárd forintra lesz szükség. A következő lépés a határon túli ajánlóirodák létrehozása, a Belügyminisztérium felkészítése az adatgyűjtésre, az igazolvány kibocsátására.