A megroggyant pénzintézetben 1998 során - a Magyar Fejlesztési Bankon (MFB) és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.-n keresztül - döntő többséget szerző állam nem tartotta be tájékoztatási kötelezettségét, és nem ajánlotta fel a kistulajdonosoknak, hogy aktuális piaci áron felvásárolja papírjaikat. Legalábbis ez a következtetés vonható le a Fővárosi Bíróság elsőfokú, nem jogerős ítéletéből.
Ha az állam végül jogerősen is vesztene, a Pénzügyminisztérium megkeresi a felelősöket - közölte a tárca munkatársa. A bűnöst - mint kiderült - semmiképpen sem a saját soraikban sejtik. Bár a minisztériumi tisztviselő nyilatkozata szándékosan homályos volt, jól érzékelhetően arra célozgatott, hogy az állam nevében 1998-ban tulajdonrészt szerző MFB és ÁPV Rt. prominensei között gyanítják a kötelességszegőt.
A csütörtöki bírósági ítélet jól jön Palotás Jánosnak, a rendszerváltás után sokáig meghökkentően népszerű üzletember-politikusnak. Palotás 1999 októberében elsőfokon megnyerte a Postabank ellen indított egyik perét. Az ítéletben a bíróság kötelezte a pénzintézetet, hogy kamatostul fizesse vissza az üzletember által egy 340 millió forintos névértékű pakettért 140 százalékos árfolyamon kifizetett 473 millió 261 ezer forintot.
Palotás azért indította a pert, mert 1998 májusában, amikor az üzletet nyélbe ütötte, a bank és könyvvizsgálója által nyilvánosságra hozott adatok nem árulkodtak arról, hogy néhány hónappal később a 10 ezer forint névértékű bankpapírok 5 forintot fognak érni. Palotásnak azért jött jól a csütörtöki elsőfokú ítélet, mert így valószínűleg még akkor is jelentős összeghez jut, ha az általa indított, fent részletezett perben a másodfokú ítélet nem neki kedvezne.