Feloldották a Postabank-jelentés titkosságát

2006.03.24. 18:16
A sokáig köddé vált dokumentum megállapítása szerint az állami költségvetésnek mintegy 30 milliárd forintos kára keletkezett a Postabank konszolidációjából. Most már nyilvánosan.

Feloldotta a Postabank Rt.-nél és a Workout Kft.-nél az állami pénzek felhasználásának ellenőrzéséről készített jelentéstervezet titkosságát a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi). Pénteki közleményében a Kehi úgy fogalmaz: "APostabank Rt.-nél és a Workout Kft.-nél az állami pénzeszközök felhasználásának ellenőrzéséről készített jelentéstervezet adatvédelmi szakértői felülvizsgálata megtörtént, amelynek alapján a +Titkos!+ minősítés megszűnt. A további nyilvánosságra hozatalt a jogi feltételek korlátoznák, mivel a jelentéstervezet banktitkot tartalmaz, amely a jogosultak engedélye nélkül nem tehető nyilvánossá - közölte a Kehi.

A stop.hu még február elején hozott nyilvánosságra egy ötvenöt oldalas dokumentumot. A lap szerint és a dokumentum tartalma alapján is az anyag egy 2000-ben, az akkor Sepsey Tamás vezette KEHI-ben a Postabank állami konszolidációjáról készült vizsgálati jelentés volt. A jelentés, illetve mivel azt az Orbán-kormány nem fogadta el, jelentés tervezet megállapítása szerint az állami költségvetésnek mintegy 30 milliárd forintos kára keletkezett a Postabank konszolidációjából. A felelősség ezért a dokumentum szerint a Postabank akkori vezetését terheli. Az anyag szerint több esetben felmerül a hűtlen kezelés bűncselekményének gyanúja is.

Köddé vált a dokumentum

A jelentésről annyit biztosan lehetett tudni, hogy az Orbán-kormány nem fogadta el, a benne foglalt megállapításoknak következménye nem lett, de az anyag további sorsáról sokáig senki nem tudott. Az Index kérdésére még februárban Sepsey Tamás csak annyit mondott: "Látható ezen a dokumentumon a KEHI-elnök aláírása? Nem. Akkor erről ennyit!". Nem emlékezett a dokumentumra Stumpf István sem. Az anyag létére először három évvel elkészülte után, egy véletlennek köszönhetően derült fény: a rendőrség ugyanis bekérte a Kehi-anyagot a Postabank ügyben folytatott nyomozáshoz, majd azt csatolta a nyomozási iratokhoz is. Ekkor azonban részletei nem váltak ismertté.

Összesen 174 és fél millliárd ment rá
A Magyar Államnak a Bank konszolidációjához kapcsolódóan 2002. december végéig 174,5 milliárd Ft kiadása volt, amelyből a Bank 150,6 milliárd Ft-tal, a Reorg-Apport Rt. 23,9 milliárd Ft-tal részesedett - áll az ÁSZ jelentésében. Az összeg eredetileg mintegy 2,5 milliárd forinttal volt magasabb, de 1999-ben 931 millió, 2000-ben 488 millió, 2001-ben 1,2 milliárd forint megtérült az állami ráfordításokból.

Az irat idén februári nyilvánosságra kerülése után a Pénzügyminisztérium ugyan közölte, vizsgálatot rendel el annak sorsát illetően, de hosszú hetekig ez sem vezetett érdeme: miközben az is kérdéses volt, egyáltalán melyik szervezet irattárában kéne lennie a jelentésnek, a PM, a KEHI és a Miniszterelnöki Hivatal egymásra mutogatott azt illetően, ki is a titokgazda az ügyben. Időközben az viszont kiderült: anno az Orbán-kormány három minisztériuma, a kancellária, a pénzügy és a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter is megkapta a korábban letagadott tervezetet. Ráadásul az Index információi szerint az állami milliárdok elköltésével kapcsolatos kétségeit a három miniszternek elküldött tervezet előtt majdnem egy évvel, 2000 januárjában egy külön, kizárólag a miniszterelnök számára készült jelentésben foglalta össze a Kehi.

Mennyit kellett (volna) beleölni a Postabankba?

Mint az Index már megírta, az állami szerepvállalás utólagos ellenőrzésének kérdése azért is jelentős, mert már a konszolidációt megelőzően felmerült: a Postabanknál 1998-ig keletkezett hiány kevesebb annál, mint amit a Princz Gábort követető menedzsment feltüntetett. A bank helyzetéről 1998-ban három könyvvizsgáló cég is készített jelentést: a választott könyvvizsgálóként eljáró Deloitte illetve az akkori Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet megbízásából vizsgálódó KPMG 1998 nyarán közel azonos eredményre jutott, a céltartalék-hiány mértékét 90-95 milliárd forint közötti összegben jelölték meg.

Néhány hónappal később a bank új vezetésének felkérése alapján vizsgálódó Ernst&Young azonban már lényegesen nagyobb, 140 milliárd forintos hiányt állapított meg - ez szolgált később a konszolidáció alapjául. A különbség az ÁPTF-nek is feltűnt, az E&Y ráadásul szokatlan módon nem vállalt felelősséget az által készített jelentésért. Tarafás Imrének az Index birtokába került 2000 májusi rendőrségi tanúkihallgatási jegyzőkönyve szerint a volt ÁPTF elnök az E&Y jelentéséről azt mondta, azt "nem létezőnek tekintettem, miután felelősségvállalás nélkül ilyet készíteni lehet, de ennek súlya, értelme nincs".

Az ÁSZ-nak sem stimmelt

Az Állami Számvevőszék 2003 áprilisában készítette el "A Postabank és Takarékpénztár Rt. konszolidációjának ellenőrzéséről" szóló jelentést. A két workout cég, a Reorg és PB Workout Kft. munkáját is áttekintő anyag lényegesen kevésbé részletező, mint a vélt Kehi jelentés, de megállapítja: "a Workout Kft. az alapító okiratban és a társasági szerződésben megfogalmazott alapvető célokat csak részben teljesítette, és eddigi működése során a Bank korábbi veszteségeit nem csökkentette. A Workout Kft. vesztesége miatt a Banknak 2,8 milliárd Ft céltartalékot kellett képeznie, illetve elszámolnia a befektetés után, amely negatívan befolyásolta a Bank eredményét."