A perek tárgya az, hogy a pénzintézetben többségi tulajdonrészt szerző állami tulajdonos három évvel ezelőtt darabonként mindössze 5 forintot ajánlott a tízezres névértékű papírokért a kistulajdonosoknak. Amikor 1998 decemberében a részvények értékét töredékére szállította le a Pénzügyminisztérium, több kisbefektető sérelmezte, hogy az állam tulajdonszerzésekor nem tett nekik vételi ajánlatot a megelőző 180 nap tőzsdén kívüli kereskedelmének átlagárfolyamán, ami 140 százalék volt, pedig erre a társasági törvény kötelezte volna. Éppen ezekre a passzusokra hivatkozva ítélt meg 120 milliót a Fővárosi Bíróság tavalyi ítéletében. A megítélt árfolyam 100 százalék felett volt, de nem érte el a 140-et.
A mostani perben ezzel szemben azzal érvelt az eljáró tanács, hogy a részvény árfolyama a cég veszteségéhez mérten csökken, és ezt a tulajdonosoknak viselniük kell. A bíróság elutasította azt az érvelést, hogy a megelőző időszak átlagárfolyama irányadó lenne. Az ítélet indoklása szerint a társasági törvény kistulajdonosokat védő rendelkezéseinek nem aza célja, hogy a részvényeseket mentesítse saját korábbi gazdálkodásuk következményei alól.
A kisrészvényesek nem léptek együtt, ezért a fent említett kettőn felül további húsz per folyik, de ezek még az elsőfokú ítéletig sem jutottak el.