Ambrus
-7 °C
3 °C

Akár a Kehié is lehet a fantomjelentés

2006.02.08. 15:59
Az Orbán-kormány határozatban utasította a Kehi elnökét, hogy ellenőrizze a Postabank-konszolidáció 150 milliárdjának felhasználását. A kormányzati ellenőrök 2000-ben át is világították a bank kétes cégeit kezelő PB Workout Kft.-t, jelentés vagy jelentéstervezet azonban sosem került hivatalosan a nyilvánosság elé. Az Index birtokába került dokumentum szerint az ellenőrzés elvégzése után újabb utasítást kapott a Kehi: függesszék fel a további vizsgálódást. Ebben a kancelláriaminiszter úgy fogalmaz: a jelentést megkapta. Hivatalos jelentés viszont azóta sincs.

Intézkedjen a pénzügyminiszter a Postabank Rt-től 10 milliárd forint elvonásáról - javasolta a kormánynak egy most előkerült dokumentum, amely 55 oldalon át sorolja az 1998-2000-es adatokat a Postabank egykori cégeinek kiszervezéséről. A dokumentum állítólag nem más, mint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 2000-ben készült, majd elsüllyesztett jelentése a Postabank 1998-as konszolidációjáról. Az alapos vizsgálatra valló jelentésnek azonban nincs gazdája: a Kehi akkori elnöke, Sepsey Tamás szerint neki semmi köze hozzá, a volt kancellária miniszter, Stumpf István pedig nem emlékszik, hat éve kapott-e valami ehhez hasonlót.

Maffia módszerek jelentése

#alt#
Kattintson és nézze meg.

Az Orbán-kormány 1998 decemberében határozatban utasította a Kehi elnökét, hogy ellenőrizzék a Postabank helyzetének rendezésére végrehajtott 152 milliárdos beavatkozás eredményét. Tény, hogy a Kehi a 2000. június 30-i kormányülésre készített egy jelentést, de annak részletei nem kerültek nyilvánosságra. (Helyette később minden érintett az Állami Számvevőszék 2003-as jelentésére hivatkozott, amely hat oldalon foglalkozott a PB Workouttal, amelyre az állítólagos Kehi-jelentés fókuszált.)

A Postabank konszolidációja óta többször előkerült a kérdés: kellett-e 152 milliárd forint a bank rendbetételére. A konszolidáció során a bank kétes kintlevőségeit, rosszul menő, vagy a bank működéséhez nem szükséges cégeit két, a Postabank által alapított cégbe a PB Workout Kft-be és a Reorg Rt-be tették át, az állam pedig ezek helyett pénzt adott a banknak. A két cég feladata volt, vagy lett volna, hogy minél több pénzt sajtoljon ki a megkapott cégekből, kétes hitelekből, ezzel is csökkentve a bank és az állam veszteségét.

Névtelen vádló
A Kehi-jelentés eltüntetetésének vádja már 2003 nyarán felbukkant. Akkor Polt Péter legfőbb ügyész maga küldte meg három közjogi méltóságnak az őt vádló ismeretlen szerző tollából származó jelentést. A dokumentum írója több ügyet elemezve állította, hogy Polt elfogult a politikailag fontos ügyekben. A Millenáris Kht. mellett a postabankos nyomozás részletei kerültek bele az írásba. A dokumentum szerint a Postabank konszolidációjáról készült államtitoknak minősített Kehi-jelentés egyetlen példányát, amely Princzhez került, magához kérte az ügyészség. A Poltról szóló iromány úgy tudta, hogy az ügyészség lépése miatt a nyomozóhatóság a Kehitől kényszerült új példányok beszerzésére. Szintén az írás állította, hogy a Postabank-ügyben a legfőbb ügyésznek rendszeresen jelentenie kellett a vizsgálat helyzetéről. A fél-, negyedévente tartott megbeszéléseken a legfőbb ügyész és bűnügyi helyettese, a titokminiszter, a belügyminiszter, illetve a Postabank vezetői egyeztettek.

A fantomjelentés tartalma miatt a rendőrség 2003 tavaszán saját hatáskörben nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés gyanújával. A vizsgálatot 2005 februárjában bűncselekmény hiányában megszüntette. Horváczy Emese, a Nemzeti Nyomozó Iroda szóvivője az Indexnek elmondta, Sepsey Tamást az eljárás során nem hallgatták meg.
Az állítólag húsz évre titkosított jelentés legközelebb az új kormány idején, 2003-ban bukkant fel ismét, amikor egy példány a Postabank-ügyben az iratismertetés során Princz Gábor és ügyvédje kezébe került. Princz Gábor természetesen azonnal nyilatkozott is az addig ismeretlen, az ő regnálását követő időszakot elemző jelentésről, és elképesztőnek minősítette az abban foglaltakat. A 150 milliárdos konszolidáció kérdése ekkor a parlamentben is előkerült. A SZDSZ vizsgálóbizottságot kezdeményezett, a Fidesz válaszul Belovics Ervint, a legfőbb ügyész helyettesét hívta be az országgyűlésbe, ahol Demeter Ervin kérdésére azt mondta, az ügyészség az irat létezésének tényéről csak a sajtóból értesült, és annak tartalmát sem is ismerte, ezért vizsgálatot is elrendelt, hogy kiderítse, hogyan került oda. A jelentés miatt kerekedett parlamenti vitában Áder János viszont már a "70-80-as évek olasz maffia módszereit" emlegette. A váratlanul előkerült jelentésről 2003 márciusában azt állította, hogy azzal a kormányzat csupán a büntetőeljárás alatt álló Princz Gábort akarja tisztára mosni.

Nem szakemberek voltak

Közleményben reagált a nyilvánosság számára ismeretlen dokumentumra Auth Henrik, a Postabank Princzet követő vezetője is, aki 2001-ben a Magyar Nemzeti Bank alelnöki posztjára került. Auth 2003-ban nem tagadta, hogy a Kehi-jelentés súlyos vádakat fogalmazott meg a bankkal kapcsolatban a PB Workout nevű cég gazdálkodásáról, ahova 30 milliárd forint értékben kihelyezték a Postabank portfoliójának számos cégét.

Auth akkor azt állította, hogy a Kehi-jelentésre mintegy hatvan oldalon adott válasz a Postabank, ezért a végleges hivatali jelentés nem is készült el. A volt bank elnök egyébként a sajtóban megkérdőjelezte a Kehi hozzáértését is, és azt mondta, hogy a dokumetum készítői "nem voltak pénzügyi szakemberek, és még csak alapvető banküzemtani ismeretekkel sem rendelkeztek".

A jelentést megkapta

Az Index birtokába került egy Sepsey Tamásnak címzett utasítás, amely szerint Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt irányító miniszter öt hónappal egy állítólagos jelentés elkészülte után, 2000. decemberében utasítja a Kehi-elnököt, hogy 2001 végéig függessze fel a további vizsgálatot. A Stumpf által szignált levél azt is jelzi, hogy a kormányhatározat alapján elvégzett vizsgálat jelentését megkapta, de az abban javasolt további vizsgálati lépéseket nem tartja indokoltnak.

A napokban nyilvánosságra került, ám az érintettek által hamisítványnak vagy nem létezőnek nevezett jelentés a 10 milliárdos visszafizettetési javaslat mellett további cégek vizsgálatát indítványozza, és azt, hogy pénzügyminiszter vizsgáltassa felül a PB Workout részére értékesített eszközök nyilvántartási értékével megegyező 30 milliárd forint értékű értékpapír felhasználása a Postabank konszolidálásának folyamatában megfelelt-e az eredeti kormányhatározatnak. Az utasítás Sepsey szerint hamisítvány, Stumpf István pedig többszöri próbálkozásunkra sem reagált, ő írta-e alá a nevével jelzett dokumentumot.

Mértéktelen céltartalék

Összesen 174 és fél millliárd ment rá
A Magyar Államnak a Bank konszolidációjához kapcsolódóan 2002. december végéig 174,5 milliárd Ft kiadása volt, amelyből a Bank 150,6 milliárd Ft-tal, a Reorg-Apport Rt. 23,9 milliárd Ft-tal részesedett - áll az ÁSZ jelentésében. Az összeg eredetileg mintegy 2,5 milliárd forinttal volt magasabb, de 1999-ben 931 millió, 2000-ben 488 millió, 2001-ben 1,2 milliárd forint megtérült az állami ráfordításokból.

90 vagy 140?

Az állami szerepvállalás utólagos ellenőrzésének kérdése azért is jelentős, mert már a konszolidációt megelőzően felmerült: a Postabanknál keletkezett hiány kevesebb annál, mint amit a Princz Gábort követető menedzsment feltüntetett. A bank helyzetéről 1998-ban három könyvvizsgáló cég is készített jelentést: a választott könyvvizsgálóként eljáró Deloitte illetve az akkori Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet megbízásából vizsgálódó KPMG 1998 nyarán közel azonos eredményre jutott, a céltartalék-hiány mértékét 90-95 milliárd forint közötti összegben jelölték meg.

Néhány hónappal később a bank új vezetésének felkérése alapján vizsgálódó Ernst&Young azonban már lényegesen nagyobb, 140 milliárd forintos hiányt állapított meg. A különbség az ÁPTF-nek is feltűnt, az E&Y ráadásul szokatlan módon nem vállalt felelősséget az által készített jelentésért: az Index birtokába került Tarafás Imre 2000 májusi rendőrségi tanúkihallgatásának jegyzőkönyve szerint a volt ÁPTF elnök az E&Y jelentéséről azt mondta, azt "nem létezőnek tekintettem, miután felelősségvállalás nélkül ilyet készíteni lehet, de ennek súlya, értelme nincs".

A könyvizsgálói megállapítások közötti különbségre Tarafás levélben is felhívta Járai Zsigmond akkori pénzügyminiszter figyelmét, egyben jelezte azt is, hogy az ÁPTF a két korábbi jelentés alapján 92 milliárd forintos céltartalékképzési kötelezettséget írt elő. A felügyeleti elnök levelében a "konszolidáció átláthatóvá tételére" is felhívja a figyelmet, amit rendőrségen tett vallomása szerint úgy értett, hogy a könyvizsgálói jelentések között fennálló "óriási különbözetre tekintettel különösen szorosan kell ellenőrizni a Postabank céltartalékkal fedezett eszközeinek további sorsát".

A veszteségeket nem csökkentette


A Bank konszolidációjához kapcsolódó állami hozzájárulás összetevői
Kattintson a nagyításhoz!
Az 1998 december 9-én hozott 1155/1998. kormányhatározat nem csak azt írta elő, hogy a KEHI köteles rendszeresen ellenőrizni a Banknál és a Reorg-Apport Rt.-nél az állami pénzeszközök felhasználását, hanem egyben felkérte az Állami Számvevőszéket is ugyanerre a feladatra. A Kehi jelentései titkosítottak, az ÁSZ viszont 2001-ben ellenőrizte a Reorg-Apport Rt. tevékenységét, 2003 áprilisában pedig elkészítette "A Postabank és Takarékpénztár Rt. konszolidációjának ellenőrzéséről" szóló jelentést.

A két workout cég, a Reorg és PB Workout Kft. munkáját is áttekintő anyag lényegesen kevésbé részletező, mint a vélt Kehi jelentés, de megállapítja: "a Workout Kft. az alapító okiratban és a társasági szerződésben megfogalmazott alapvető célokat csak részben teljesítette, és eddigi működése során a Bank korábbi veszteségeit nem csökkentette. A Workout Kft. vesztesége miatt a Banknak 2,8 milliárd Ft céltartalékot kellett képeznie, illetve elszámolnia a befektetés után, amely negatívan befolyásolta a Bank eredményét." A jelentés kézhezvételekor László Csaba akkori pénzügyminiszter azt írta az ÁSZ-nak: "A Postabank és Takarékpénztár Rt. konszolidációja során PB-Workout Kft-hez és a Reorg-Apport Rt-hez került követelésekkel való gazdálkodásra vonatkozó megállapításokat a szükséges információk hiányában nem tudom értékelni". László Csaba az Indexnek már nem akarta kommentálni egykori szavait.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Év végi utazás

Ajándékozzon utazást, töltse a karácsonyt és a szilvesztert külföldön!